240 Hz-es gaming monitor: Acer Predator XB252Q

Manapság az élvonalbeli játékosok előszeretettel használják a 240 Hz-es frissítésű, kis reakcióidejű, TN paneles monitorokat. Az Acer a Predator XB2 családban két ilyen készüléket is piacra hozott. Nekünk most a nagyobbik, 25”-es modell tesztelésére nyílt alkalmunk.

Főbb gyári adatok

  • Képernyő: 24,5”
  • Háttérvilágítás: WLED, edge array
  • Panel típusa: Twisted Nematic (TN)
  • Natív felbontás: 1920 x 1080 pixel
  • Natív színmélység: 8 bit (6 bit + FRC)
  • Kontrasztarány: 1000:1
  • Fénysűrűség: 400 cd/m2
  • Válaszidő: 1 ms G2G
  • Frissítési frekvencia: 60, 100, 120, 144, 200 vagy 240 Hz (csak a DP bemeneteről), 60 Hz (HDMI bemenetről)
  • G-Sync: 24-240 Hz
  • ULMB felső határa: 144 Hz
  • Bemenetek: HDMI, DP
  • USB hub: USB 3.0 upstream, 4 x USB 3.0 downstream
  • Dönthetőség: -5…+21 fok
  • Elfordíthatóság: -45 fok…+45 fok
  • Magasságállítás: 115 mm
  • Rotáció: -90…+90 fok
  • Beépített hangszórók: 2 x 2 W
  • Méretek: 559 x 384…505 x 268 mm
  • Tömeg: 6,4 kg

Ismerkedés

A monitor vastag és méretes (ámbár mutatós) dobozban érkezett, de a kicsomagolt monitoralkatrészek messze nem elrettentően robusztusak.

A képernyő a ma már megszokott „keret nélküli” kivitelű, az alsó széles sávot kivéve, amely a PREDATOR logót viseli. Az összeállítás végtelenül egyszerű, fél percet sem vesz igénybe. Az állvány masszív és stabil, négyágú talppal és kevésbé feltűnő kivitelben, mint azt pl. az XB1 sorozatnál megszoktuk, ami persze a lényeget illetően közömbös. Amúgy mindenféle képernyőállításra alkalmas az állvány, beleértve a portrait pozíciót is. A magasságállítás tartománya 115 mm.

A kezelőgombokat (négy gomb és egy joystick) hátul és alul helyezte el a gyártó, de nem függőlegesen, hanem vízszintesen, ami szerintem sokkal könnyebbé tette a navigációt.

Elölről nézve balról az első gombbal állíthatjuk be a szokásos hét preset és egy User módot, a következőkkel a hangerőt, ill. a bemenetet választhatjuk meg. A negyedik, legszélső gomb a kikapcsoló. A fő kezelőszerv természetesen a joystick, amellyel az OSD menüben navigálhatunk. A menürendszer fontosabb elemeire még visszatérünk.

A joystick megnyomásakor ezt az indulómenüt kapjuk, amelyen jobbról a második ikon vezet a tulajdonképpeni főmenübe

A csatlakozófelület szintén rendkívül egyszerű: egy DisplayPort 1.2, egy HDMI 1.4 és egy audio kimenet a képernyő alján, továbbá egy USB upstream és négy downstrem port (ez utóbbiakból kettő a monitor bal oldalán. Megjegyzendő, hogy játékra a DisplayPortot ajánlatos használni, hiszen csak ez biztosít 60 Hz-nél nagyobb frissítési frekvenciát, és a G-Sync is csak ezen keresztül működik.

Mind a G-Sync funkciót (amely természetesen csak a megfelelő Nvidia videokártyát használva tehető aktívvá), mind a 240 Hz maximális frissítési frekvenciát az Nvidia vezérlőpaneljén állíthatjuk be.

A kívánt frissítési frekvenciát az Nvidia vezérlőpanel „Felbontás módosítása” pontjában választhatjuk meg

A panel jellemzői

Mint említettük, a monitor TN panellel készült, amelynek megvannak a maga ismert előnyei és hátrányai. A játékosok számára az előny a gyors működés (kis válaszidő és nagy lehetséges bemeneti frame rate) és természetesen a másik két panelfajtánál alacsonyabb ár. Hátránya szintén közismert: a betekintési szögtartomány (különösen függőleges irányban) viszonylag kicsi, ez azonban a gamerek számára nem elsődleges szempont, hiszen egyrészt a játékhoz beállítható a legoptimálisabb nézési pozíció, másrészt a kontraszt és a színek szögfüggősége (ha ez nem halad meg egy zavaró mértéket) kevésbé érdekli a legtöbb játékost, mint a panel gyorsasága.

A kontraszt, a színek és a fényerő változása a betekintési szögtől függően. A mai TN paneleknél általában hasonlóra kell számítanunk. Játék során ekkora szögváltozások tipikusan nem fordulnak elő, normál nézési távolságból (fix pozícióból) pedig a képernyő szélei felé jelentkező eltérések nem zavaróak

Minden LCD panelnek van némi fényszivárgása (bleed), ez itt is fennáll, de a fotók alapján az általában tapasztaltnál kisebb fényszivárgást láthatunk, annak ellenére, hogy WLED-es élvilágításról van szó. De lehet, hogy ez ennek a konkrét panelnek az egyedi jellemzője. Némi elszíneződést is mutat a fényszivárgás.

A panel fényszivárgása teljes sötétségben lefotózva olyan expozícióval, hogy a szabad szemmel láthatónál jobban megmutatkozzon a szivárgás eloszlása

A következő kérdés a képernyő homogenitása a fénysűrűséget és a színhőmérsékletet tekintve (uniformitás). A maximális fényerő 50%-a mellett (kb. 200 nit) a következő eredményeket kaptuk:

A fénysűrűség, illetve a színhőmérséklet változása a képernyő felületén (a fényerő a maximum 50%-a). Felső ábra: a képernyő közepéhez képest a legnagyobb eltérés (csökkenés) 7%-os a bal oldali középső mezőben, a középső három, egymás alatti mezőben szinte nincs változás (alul 1%). Alsó ábra: a színhőmérséklet változása a felületen. A dE = 1,8-as maximális hiba (felső, középső mező) igencsak elfogadhatónak tekinthető érték

OSD beállítások

A Predator XB252Q-nak elvileg nyolc, valójában öt képi üzemmódja van (plusz a főmenüben külön kiválasztható sRGB mód). Reset után a monitor alapüzemmódja a Standard. Az Eco, a Graphics és a Movie módok lényegében a fényerő értékében különböznek ettől. A játékhoz három gyári presetet találunk (Action, Racing és Sports), végül a User az a mód, ahol az általunk elvégzett bármely változtatás megjelenik.

A monitor képi módjai. A méréseinket többnyire a resetelt Standard módból indítottuk, de ahogy említettük, minden módosítás „User”-ré nevezi át a menüt. A három Game mód természetesen néhány paraméterben eltérő beállításokat mutat

A készülék főmenüje teljes mértékben követi a Predator monitoroknál megszokott felépítést: hat almenüben határozhatjuk meg a számunkra alkalmas vagy fontos értékeket, beállításokat.

A főmenü szokásos hat almenüje

Ami külön említésre érdemes: A hosszan tartó használat esetére a Blue Light menüpontban több fokozatban csökkenthetjük a kék színösszetevő arányát, így kímélve a szemünket. A Dark Boost funkció arra való, hogy pl. a játékok árnyékos részeiben rejtőzködő ellenséget könnyebben felismerhessük a feketeszint emelésével. A monitor gammája szintén több fokozatban változtatható a környezeti fényviszonyoknak megfelelően. Ami a színhőmérsékletet illeti, itt is választhatunk gyári presetek közül (Warm, Normal, Cool), vagy pedig egyedi értéket is beállíthatunk User módban, az alapszínek arányának változtatásával. A színtelítettség generálisan (Saturate) vagy az RGBCMY alapszínekre külön-külön is módosítható.

A Gaming almenüben van lehetőségünk az overdrive (válaszidő csökkentése) mértékének kiválasztására az Off, Normal és Extreme lehetőségek közül. Hogy melyiket érdemes használnunk, arra még visszatérünk. Ugyanezen almenüben van módunk az ULMB (mozgáselmosódás-csökkentő funkció) be- vagy kikapcsolására, illetve mértékének beállítására (ULMB Pulse Width).

Amennyiben a frissítési frekvencia 144 Hz-nél nagyobbra van állítva, az ULMB nem aktiválható, a hozzá kapcsolódó beállítási lehetőségek ki vannak „szürkítve” a menüben, mint az az alábbi képünkön látható:

Ezen a képen az ULMB beállításai nem elérhetők, mivel a monitor frissítése 240 Hz-re van beállítva. Az ULMB maximum 144 Hz-ig használható

Megjegyzendő, hogy az ULMB és a G-Sync nem használható egyszerre, hiszen a G-Sync lényege a frissítési frekvencia szüntelen hozzáigazítása a játék frame rate-jéhez, az ULMB frekvenciája viszont fix (bár 144 Hz-en és az alatt megválasztható) frissítési frekvenciához kötött.

Mi javítja a játékélményt?

Nézzük most a monitor játék szempontjából fontos jellegzetességeit! A 240 Hz-es maximális  frissítési frekvencia önmagában is többféle jótékony hatást fejt ki a játékélmény javítására. Nem véletlen, hogy viszonylag gyorsan (2-3 év leforgása alatt) a standard 60 Hz-es frissítést a gaming monitorok szegmensében előbb 100, 120, 144 Hz-re, majd csakhamar 200 és 240 Hz-re növelték az élenjáró gyártók. A mostani legnagyobb 240 Hz érvényesüléséhez azonban az egyik feltétel, hogy a meghajtó gép (grafikus kártya) alkalmas legyen a korszerű, gyors játékok képkockáinak kellően gyors renderelésére, a másik, hogy a válaszidő jóval a frissítési ciklus ideje (ez esetben kb. 4,2 ms) alatt legyen, mert a negyedelt ciklus mozgáselmosódás-csökkentő hatása csak így érvényesül igazán. Itt természetesen az LCD kijelzők „sample and hold” működéséből adódó mozgáselmosódásra gondolunk.

A válaszidő pedig a dolgok mai állása szerint még mindig a TN paneleknél a legkisebb (jóval kisebb, mint az IPS vagy VA paneleknél), még ha az adatlapokon megadott GtoG válaszidőt csupán tájékoztatójellegűnek tekintjük is (ugyanis nem mindegy, hogy milyen intenzitású szürke milyen más intenzitású szürkére változik). Az overdrive hatékony módszer a válaszidő csökkentésére, de túlzott használata nem kívánt mellékhatásokkal járhat.

Követő kamerával készített felvételek a balról jobbra 960 pixel/s sebességgel mozgó ufókról, 240 Hz frissítés mellett, és különböző mértékű overdrive használatával. Mindhárom képen megfigyelhető a kép kivételes élességjavulása a korábbi tesztjeinkben gyakran bemutatott 60, 120 vagy 144 Hz-es frissítéshez képest (leszámítva a fényképezés miatti esetleges életlenséget). A képek felülről lefelé a kikapcsolt (Off), a Normal és az Extreme overdrive melletti állapotot mutatják. Az overdrive hatása a szellemkép (ghost) hiányában vagy meglétében, illetve túlzott overdrive esetén az inverz (komplementer színű) szellemkép megjelenésében mutatkozik meg. Látható, hogy esetünkben a Normal overdrive beállítás az optimális

Az XB252Q egy G-Sync monitor, ami – mint már többször kifejtettük – széles frame rate tartományban megoldja azt a régen ismert problémát, hogy korábban csak a függőleges szinkron bekapcsolása vagy kikapcsolása között választhattunk bizonyos képhibák kiküszöbölésére. Bekapcsolt V-Sync mellett (a frame rate-et húzza hozzá a rendszer a fix frissítéshez) járulékos késleltetés és akadozás (stuttering, judder) lép fel, ha a képkocka renderelési ideje hosszabb a frissítési ciklusnál. Kikapcsolt V-Sync mellett pedig, ha a képkocka renderelési ideje a frissítésnél rövidebb, a szintén jól ismert képtörés (tearing) következik be. a G-Sync mind a két problémát tökéletesen megoldja az adott frekvenciatartományon belül. A G-Sync hatásának ellenőrzésére az Nvidia oldaláról letölthető a Pendulum Demo nevű animációs program, amelynek futtatásakor sokféle paraméter változtatható, és a V-Sync On, V-Sync Off és a G-Sync hatása megfigyelhető:

Ez a kép csupán illusztráció azok számára, akik ki szeretnék próbálni az Nvidia G-SYNC Pendulum Demo programját. Letölthető a következő webhelyről: http://www.nvidia.com/coolstuff/demos#!/g-sync . Az inga egy „oszlopcsarnokban” leng, de a teljes kép is forgatható, sőt az egérrel zoomolható, és különböző irányokból nézhető. Külön gombok vannak a V-Sync be- és kikapcsolására és a G-Sync bekapcsolására. Különböző frissítési frekvenciák és frame rate-k kombinációival tanulmányozhatók a képhibák, illetve megszüntetésük a G-Sync bekapcsolásával

A G-Sync már sok monitornál bizonyította, hogy messzemenően alkalmas az említett fogyatékosságok kiküszöbölésére. Ennél a monitornál sem volt ez másképp, sem mozgásprobléma sem képtörés nem jelent meg. A meghajtó kártya egy GTX1060-as volt.

Érdekes funkció az ULMB (Ultra Low Motion Blur) mozgáselmosódás-csökkentés, amelyről már többször írtunk, hiszen egyre több monitorba beépítik. Ha ironizálni akarnánk, azt mondhatnánk, hogy az ULMB visszahozza a CRT képcsövek alacsony mozgás-elmosódást mutató megjelenítését éppen azzal, hogy a pásztázó elektronsugár rövid megjelenését a képernyő adott pontján „utánozza” a háttérvilágítás radikális lerövidítésével az LCD képernyőn az egyes képkirajzolási ciklusokon belül. Ezzel valójában a „sample and hold” működésből adódó mozgáselmosódást küszöböli ki az „impulzusjellegű” megjelenítéssel. A fényerő természetesen csökken az impulzusidő és a teljes képidő arányának megfelelően, és a villogás újra „felüti a fejét”. Viszont mivel a villogási frekvencia nem 50 vagy 60 Hz (CRT), hanem esetünkben 144 Hz is lehet (más monitoroknál 100 Hz), a legtöbben nem is észlelik.

Van egy további nagyon fontos játékélmény befolyásoló tényező, éspedig az input lag, amely magába foglalja az egértől és billentyűzettől a képernyőig terjedő lánc teljes késleltetését. Ennek pontos mérése meglehetősen bonyolult, mert nemcsak a komponensek (hardver) képességeitől, hanem magától a konkrét játékprogramtól és annak konkrét beállításaitól is függ, továbbá pl. a V-Sync bekapcsolásától vagy kikapcsolásától stb. Amit mi megtehettünk, az nem a teljes input lag-nek, hanem az (olykor szintén input lag-nek nevezett) display lag-nek, azaz pusztán a monitor késleltetésének a mérése a bemenetétől a képernyőig. Ez szokás szerint a képernyő felezővonalában (is) felvillantott fehér téglalap megjelenítési késleltetésének mérését jelenti a Leo Bodnar féle lag-mérővel. Fontos megjegyezni, hogy ez a mérőeszköz 60 Hz-es jelet ad ki 1080p felbontás mellett, HDMI csatlakozón. A vizsgálatot resetelt Standard módban és mindhárom Game módban elvégeztük. Az eltérések valójában csekélyek voltak, a Game üzemmódban mért értékek majdnem egyformák, a Standard módban néhány tized milliszekundummal nagyobbak.

A legkisebb display lag értéket, 16,3 ms-ot a G1 (Action) módban mértük, de a másik két Game módban is 16,5, ill. 16,6 ms volt a késleltetés (Extreme overdrive mellett). Standard módban pedig több mérés átlaga kb. 17 ms volt (Normal overdrive mellett). Ezen értékek összetevői: a frame rate fele (a képernyő közepén mértünk), a BtoW válaszidő és az elektronika késleltetése, miközben a bemeneti frame rate 60 Hz, és a csatlakoztatás nem a DisplayPorton, hanem a HDMI bemeneten keresztül történt. Ha 240 Hz-en és DisplayPorton keresztül mértük volna, a késleltetés kb. (16,7 – 4,2)/2 = 6,3 ms-mal kevesebb lenne, ami 240 Hz-en a valós értéknek felel meg (Action módban 10 ms)

Fényerő, kontraszt, kalibrálás

Reset utáni Standard üzemmódban mértük meg a 100-as skálán alapértelmezetten 65-re állított csúszkához tartozó fényerőt, amelynek értéke 332 cd/m2. A maximális fényerő kb. 440 cd/m2, azaz a monitor túlteljesíti a specifikált 445 cd/m2-t, a minimális mérhető érték kb. 107 cd/m2. A natív állapotban mért kontraszt 879:1. Kalibrálás és profilírozás után természetesen ezek az értékek változnak, a minimális fényerő (a skála 0 pontja) kb. 85 cd/m2, a maximális érték (100-as pont) pedig 352 cd/m2.

Kalibrálási célként 140 cd/m2-t, 2,2-es gammát és D65-ös fehérpontot, sRGB színteret jelöltünk meg. A kalibrálást és profilírozást ezúttal a basICColor monitorkalibráló szoftverrel végeztük, a következő eredménnyel:

A kalibrálás/profilírozás eredménye. A kapott hibaértékek messze a határértékek alatt vannak. A kalibrált fényerő 141 cd/m2, a kalibrált kontraszt 658:1.

Kíváncsiságból a CalMAN szoftverével meghatároztuk a klasszikus ColorChecker színpontjait kalibrálás/profilírozás előtt és után:

A ColorChecker színpontjai és az RGBCMY színpontok pozíciója a színdiagramon. A felső képen a kalibrálás előtti, az alsón a kalibráció utáni állapot látható

Összegzés

Többszörösen is a játékra legalkalmasabb kategóriába tartozik az Acer Predator XB252Q monitora. A G-Sync funkció (megfelelő grafikus kártyás feltételezve) tökéletesen sima, akadozástól és képtöréstől mentes játékot biztosít a 24-240 Hz-es tartományban. A 240 Hz frissítési frekvencia a manapság elért legmagasabb natív frissítési frekvencia, amely nagyon látványosan csökkenti a mozgáselmosódást is, a rövid válaszidővel karöltve. A display lag értéke is messze alatta van a szokásos elvárásoknak. Ilyen jellemzőket egyelőre leginkább a TN panelekkel lehet elérni, ebben a monitorban is ilyen panelt találunk.

A monitor kontrasztaránya natív állapotban közel jár a specifikált 1000:1-hez, bár kalibrálás után némileg csökken. Az elérhető fényerő hatalmas, a maximális fényerő még kalibrált állapotban is meghaladja a 350 cd/m2-t. Gyárilag ugyan a monitor színei pontatlanok, de a kalibrálással igencsak pontos beállítást kaphatunk.

A készüléket az Acer hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre. Jelenlegi bruttó fogyasztó ára 179.900 Ft.

Értékelés

Ami tetszett

  • Masszív felépítés
  • Kezelőgombok kényelmes elhelyezése
  • 240 Hz frissítési frekvencia
  • G-Sync funkció
  • Alacsony fényszivárgás és kis inhomogenitás a képernyőn
  • Nagy maximális fényerő
  • 144 Hz-en is működő ULMB

Ami kevésbé tetszett

  • A natív (kalibrálás nélküli) színhűség elmarad a kívánatostól
  • A kalibrált kontraszt kisebb a specifikált értéknél

Strongpulse

Legyen Ön az első hozzászóló

Várjuk hozzászólását!

Az Ön email címe nem kerül nyilvánosságra.


*