Több különleges, vagy speciális rendeltetésű monitort teszteltünk az utóbbi időben. Ezúttal azonban egy 27”-es, 60 Hz-es, Full HD felbontású, PLS paneles készülék került az asztalunkra, extrém jellemzők nélkül, ám megnyerő kivitelben. Lássuk, mit tud az AG Neovo FM-27!

A monitor főbb gyári adatai

• LCD panel: PLS
• Átlóméret: 27”
• Háttérvilágítás: WLED
• Natív felbontás: Full HD (1920 x 1080)
• Fénysűrűség: 250 cd/m2 (tipikus érték)
• Válaszidő: 5 ms G2G
• Betekintési szög: 178/178 fok
• Táplálás: 19 V, 2 A
• Méretek: 612 x 445 x 198 mm
• Tömeg: 3,8 kg

Küllem, csatlakozók, menü

Mint a bevezetőben utaltunk rá, tervezői jól eltalálták ennek a karcsú készüléknek a formatervét, beleértve a keretmentes kivitelt (felül és oldalt mindössze 1,5 mm keret szegélyezi a képernyőt) és az állványt is. Azt hiszem – bár ez esztétikai és nem technikai minősítés – a leginkább a „harmonikusan arányos” kifejezéssel jellemezhetnénk a monitor küllemét.  Mi a fehér színű változatot kaptuk meg tesztelésre, de kapható fekete változat is.

A képernyő mozgathatósága a döntésre korlátozódik (előre 5 fok, hátra 15 fok), de általános célú desktop monitor lévén ezen nincs mit csodálkozni. A 27” képátló mellett a Full HD felbontás kényelmes és kevéssé fárasztó napi munkát biztosít (ha mondjuk a betűk vagy a táblázatok méretére gondolunk), noha persze ma már sok monitor tudja a 2560 x 1440-es QHD felbontást is a 27”-es méretben (sőt van UHD felbontású is), de ezek jóval magasabb árfekvésűek.

A készülék táplálását nem közvetlenül az erősáramú hálózatról, hanem egy 19 V-os adapterrel oldották meg. A jelcsatlakozók száma nincs eltúlozva, egy HDMI, egy analóg VGA és egy audiobemenetet találunk rajta. A monitorba 2 db 2 W-os hangszóró is bele van építve a sztereó megszólaláshoz.

A menürendszer ugyancsak könnyen áttekinthető, a Reseten kívül négy almenüben állítható be az alapvető értékek. Három gyári preset közül választhatunk (PC, GAME és MOVIE), ezek lényegében a fényerő, a kontraszt és a színhőmérséklet beállításában különböznek, de a színhőmérsékletet külön is kiválaszthatjuk három érték közül (9300 K, 6500 K, 5500 K), és van egy egyénileg szabályozható User állás is. Itt módunk van a három alapszín arányát változtatni, de szokás szerint csak a szürke felső (fehér) tartományában, az alsóban nem.

Azért, hogy olvasóinknak fogalma legyen a menüszerkezetről, szemléltetésképpen az egyik (Beállítások) almenüt itt bemutatjuk:

A DCR itt a dinamikus kontrasztot jelenti (amely be- vagy kikapcsolható). Bár az adatlap mérhetetlenül nagy, 100.000.000:1 dinamikus kontrasztot ad meg, a valóságban ez a nagy érték nem nagyon érzékelhető, ráadásul – mivel képtartalomtól függő szabályozásról van szó – nem kívánt mellékhatásokat okoz. A natív kontrasztot tekintve a monitornak egyéként sem kell szégyenkeznie, PC és MOVIE módban is meghaladja az 1000:1-et (a pontos értékeket lásd később).

Bár a menürendszer felépítése egyszerű, a kezelése annál „macerásabb”. A monitor jobb alsó peremén lévő érintőgombok felirata még világosban is alig látható, és nehéz eltalálni az érintési érzékenységet is, úgyhogy csak némi gyakorlással, és nyomdafestéket nem tűrő szavak kíséretében sikerül kellő rutinra szert tenni a kívánt navigációhoz. Egyszóval ezt meg lehetett volna ügyesebben is oldani.

A panel

Mint említettük, a panel az IPS-hez hasonló PLS panel, ebből következően a színek megjelenítése nagyon jónak mondható. Más kérdés az, hogy a színek mennyire pontosak, de ez a méréseknél fog kiderülni. A betekintési szögtartomány is nagy, sőt azt mondanám, hogy az átlagos IPS panelekénél is nagyobb némileg. MOVIE módban egy kimerevített filmkockát lefotóztunk ennek illusztrálására. Az eredmény teljesen kielégítő, tekintve, hogy nem életszerű egy monitor képének szemlélése nagyon éles szögből.

A betekintési szöggel elégedettek lehetünk, ha más panelfajtákhoz viszonyítjuk. Természetesen éles szögből nézve – mint a képen látható – a kontraszt, a színek élénksége és a fényerő valamelyest csökken

Azt azért itt is meg kell jegyeznünk (mint minden IPS/PLS paneles monitornál), hogy az IPS és „IPS-szerű” panelekre rutinszerűen megadott 178/178 fok betekintési szög per definíció a kontraszt 10:1-re való csökkenésére értelmezhető, ami már nagyon gyenge kontrasztnak számít, így ez az adat (mármint a 178/178 fok) elég félrevezető a laikus felhasználó számára, valójában semmitmondó érték – mivel minden specifikáció ugyanezt tartalmazza. Ez a megjegyzésünk az összes IPS és PLS paneles monitorra vonatkozik, annak elismerése mellett, hogy a TV és a VA panelekhez képest messze nagyobb az IPS/PLS panelek betekintési szögtartománya. A panelek igazi összehasonlításához tudnunk kéne a színhibák, a színhőmérséklet, a gamma és a fényerő változásának jellegét és mértékét, amikor a nézési szög a merőlegestől jobbra-balra, illetve felfelé-lefelé változik. Vagy ha ez a szögeltérést tekintve szimmetrikus, akkor legalább valamilyen irányban.

Természetesen az „IPS-glow”-tól ez a panel sem mentes, és a háttérvilágítás homogenitása is szenved némi csorbát, de nem megy túl a szokásos határon. Az IPS glow a legtöbb felhasználót nem zavarja (világos környezetben és világos képtartalom mellett nem nagyon észrevehető), de van, aki nincs vele kibékülve.

Néhány mérési adat

Mindhárom gyári üzemmódban (külön reset után) megmértük a monitor színvisszaadási jellemzőit, plusz a fényerőt és a kontrasztot. Lássuk először a színeket!

A kapott színpontok mindhárom esetben olyan színtartományt határoztak meg, amely közel áll ugyan az sRGB-hez, de azért nagyobb az átlagos eltérés a referenciától, mint amekkorát szeretnénk. A színhőmérséklet mindhárom módban magasabb a kívánt 6500 K-nél, PC módban 7317 K, Game módban 7160 K, Movie módban 7168 K, azaz kékesebb a kép (és zöldesebb, csak ez a színhőmérsékletben nem tükröződik, de a mért színháromszög közepén látható). A színek együttfutásával nem lenne gond, ha a közöttük lévő arány az egyes szürkelépcsőkön pontosabb fehéret adna.

Az átlagos gamma kicsivel 2 fölötti (2,01 és 2,04 közötti), alul némileg magasabb, a felső sávban kisebb. A luminanciaértékek szokás szerint változó kilengéseket mutatnak (a teljes színhibához nagyban hozzájárulnak), a kék alapszínnél különösen magas az eltérés.

Példaképpen a következő ábrákon láthatóak a PC módban mért értékek:

A PC módban mért RGB együttfutás, gamma, színtartomány/fehérpont és fénysűrűség. A referencia színtér az sRGB. Önmagában az együttfutás nem ugrándozik nagyon, de a kék és a zöld túlsúlyban van a szürkelépcsőkön, így a színhőmérséklet is magasabb a kívánatosnál. A valamivel 2 fölötti átlagos gamma világos környezetben kielégítő lehet, de a célérték a 2,2. A színpontok pozíciójából az olvasható ki, hogy a vörös-zöld vonalon a színháromszög túlnyúlik a referencián (a kis négyzetek reprezentálják a referenciapontokat), másik két irányban viszont valamivel beljebb vannak, mint kellene. A luminanciának a kék alapszínben van nagy kiugrása. Mivel a tisztán hardveres kalibrációhoz nincsenek meg a feltételek, a gondokat egy ICC profil készítésével lehet megoldani

Beszélnünk kell még a fényerőről és a kontrasztról. Érdekes módon a maximális mérhető fényerő PC módban a legkisebb (176 cd/m2), Game módban 213 cd/m2, és Movie módban éri el, illetve haladja meg picivel a specifikált 250 cd/m2 értéket (255 cd/m2). Ennek pont a fordítottját várnánk, hiszen a filmet inkább sötét környezetben nézzük, ahol általában elegendő (vagy még sok is) a 80 – 120 cd/m2, világos irodai környezetben viszont (PC módban) adott esetben szükség lehet a nagy fényerőre. A kalibrálás során kiderült (lésd a következő szakaszt), hogy a 120 cd/m2 célértékhe a 100-as skála 66-os értéke tartozik, a minimális beállítható fényerő pedig kb. 35 cd/m2 a skála 0 értékén.

Ahogy már említettük, a kontrasztarány jól vizsgázott: PC módban 1065:1, Game módban 723:1 (a kép sötétebb részein is látnunk kell az „ellenséget”), Movie módban pedig 1283:1 értéket mértünk (az elvárásoknak megfelelően itt a legnagyobb a kontraszt).

A PC módban mért kontrasztarány. Elégedettel lehetünk, mert az adatlapnál megadottnál nagyobb, 1065:1 értéket mérhettünk

Kalibráció, avagy profilkészítés

Szokás szerint műszerekkel felfegyverkezve megpróbáltuk szoftveresen (profilkészítéssel) biztosítani a referenciának megfelelő fehéregyensúlyt (6500 K), gammát (2,2) és a lehető legpontosabb fedést az sRGB színháromszöggel. A fényerő beállítását is a profilra bíztuk, a megcélzott érték 120 cd/m2.

A kezelőszervekkel csak két ponton kellett beavatkozni. A kívánt fényerőt a 100-as skála 66-os értékénél kaptuk meg, a színhőmérséklet optimális beállításához pedig User módban kellett állítgatni az alapszínek arányát. Mindezt resetelt PC módból kiindulva, HDMI kapcsolaton keresztül végeztük. (Ahhoz, hogy a folyamat végén kapott profil helyesen működjön, a monitor ezen kezelőszerveihez a későbbiekben természetesen nem szabad állítanunk.)

A monitor, mint az elvárható volt, „hagyta magát” meglehetősen pontosan kalibrálni, azaz a kalibráló szoftverünkkel tudtunk készíteni egy olyan ICC profilt, amely a videokártya LUT-ba betöltődve elhanyagolható hibához vezetett mind a színhibát, mind a szürkeskála hibáját, mind a gammát tekintve:

A CalMAN RGB monitorkalibráló szoftverrel elért eredmény: az átlagos színhiba 4,09-ről 0,89-re, a szürkeskála hibája 4,52-ről 0,56-ra csökkent a profilírozás után. Mindkét érték az észlelési határ alatt van. Az ábra is mutatja, hogy a  24+6 színpont nagyon jól a helyére került, és a gamma is elhanyagolható mértékben tér el a 2,2-es célértéktől

A kalibráló szoftver a folyamat végén lehetővé teszi a javulás vizuális ellenőrzését is (Visual Verification):

A szoftver által megmutatott „vizuális verifikáció” ábra is jól mutatja a szürkelépcsőkön, illetve a színmintákon elért kedvező változásokat

Játék?

Bár nyilvánvalóan nem a gamereknek tervezték ezt a monitort, azért a display lag-re kíváncsiak voltunk, mivel a gyártók ezen a téren a utóbbi időben szép eredményeket tudnak felmutatni. Amit műszerünkkel mérni tudtunk, az csak magának a monitornak a késleltetése, azaz nem a teljes késleltetés pl. az egérmozgatástól vagy billentyűleütéstől a hatás megjelenéséig a képen, de azért nem mindegy, hogy mekkora a kijelző késleltetése.

Ha nincs a monitoron bekapcsolva valamilyen képjavító vagy képmanipuláló funkció (és esetünkben ilyen nem volt), akkor a késleltetés két fő összetevője a LCD működési elvéből adódó „sample and hold” késleltetés és a reakcióidő. Az előbbit a frissítési frekvencia behatárolja, egy 60 Hz-es monitornál a teljes frissítési ciklusra vonatkozóan ez kb. 16 ms. Az utóbbi (ha a pixel egyik szürkéből a másikba való átmenetére gondolunk) nagyon különböző lehet attól függően, hogy a két szürkéhez milyen kódértékek tartoznak, azaz mennyire térnek el egymástól a fénysűrűségek, és mekkora az abszolút értékük. Ezért a szokásosan megadott G2G adat (esetünkben 5 ms) akár szélsőséges értékek átlaga is lehet, ezért csak egy „tájékoztató” értéknek tekinthető. Érdekesség, hogy a monitor vagy nem használ overdrive-ot a válaszidő kompenzálására, vagy viszonylag kis fix értéket használ. Sem a menüben, sem a leírásban nem találtunk erre vonatkozó információt, illetve a menüben nincs állítható overdrive.

Mivel műszerünk fehér téglalapokat villogtat a fekete képernyőn, az érintett pixelek átmenete valójában feketéből fehér (és vissza). Paradox módon az LCD cella esetében ez a legrövidebb reakcióidő. A mérési eredményből – az általános gyakorlat szerint a képernyő vízszintesen nézett középvonalát vesszük alapul – következik a kb. 8 ms-nyi „sample and hold” késleltetés és a kb. 4,2 ms-os reakcióidő, miközben feltételeztük, hogy az egyéb elektronikai késleltetés (csak a monitorról van szó!) elhanyagolható mértékű.

A Leo Bodnar-féle műszerrel mért „display lag” értéke a képernyő közepén

Nem mondhatjuk tehát, hogy a monitorunk alkalmatlan a játékra, de a viszonylag nagy reakcióidő (amely a valódi pixelátmeneteknél nem a feketéről fehére váltást jelenti, ezért a 4,2 ms-nál tipikusan jóval hosszabb) nem elsősorban erre a célra determinálja. Alkalmi játékosok azonban a nem FPS jellegű játékoknál nyugodtan használhatják erre a célra is.

Összegzés és értékelés

A kivételes szépen formatervezett AG Neovo FM-27, a 27”-es méretével és jól eltalált arányaival bármely íróasztalon vagy munkaasztalon jól mutat. Persze a belbecs a legtöbbször fontosabb, mint a külcsín, de a monitornak e tekintetben sem kell szégyenkeznie. PLS panelje szép színeket produkál, bár a gyári beállítások kissé pontatlanok. A pontosabb színes munkához nem árt egy ICC profilt készíteni egy műszeres beállítás során. Ilyen módon a színhőmérséklet, a gamma és minden színparaméter nagyon jól megközelíti az sRGB referenciát.

Maximális fényerőben a monitor inkább 200 cd/m2 alatt marad a különböző beállításokban, de ez engem pl. nem zavar, mert nem szeretném, ha a látásom a természetesnél gyorsabban gyengülne. Nagyon világos környezetben ez a max. fényerő esetleg kevésnek bizonyulhat. Kontrasztban – tekintve, hogy PLS panelről van szó – kiválónak mondható a készülék, PC és Movie módban is meghaladja a specifikált 1000:1-et.

Ami bosszankodásra adott okot, az a menüben való navigáció nehézkessége. Nyilván ez csak akkor probléma, ha valaki többféle célra használja a készüléket, és bizonyos jellemzőket át kell állítania. Ha ugyanabban a környezetben ugyanarra a munkára használjuk, akkor csak egyszer kell beállítanunk.

A monitort a KOPINT-DATORG Kft.-től kaptuk meg tesztelésre. A készülék jelenlegi bruttó fogyasztói ára 89.900 forint, ami némileg talán magasabb az átlagos 27”-es, 60 Hz-es, IPS vagy PLS paneles, Full HD felbontású és hasonló felszereltségű monitorok áránál, de akinek a kivitel sokat számít, azt az FM-27 eleganciája kárpótolhatja a különbségért.

Ami tetszett

• Ütősen szép kivitel
• Jó minőségű PLS panel
• 1000:1 fölötti kontraszt (kivéve a Game módot)
• A natív színtartomány közelítőleg fedi az sRGB színteret
• Jó tükrözésmentesítő bevonat, majdnem matt felület
• Profil készítésével (műszeresen) a monitor szinte tökéletesen kalibrálható

Ami kevésbé tetszett

• Nehézkes navigáció a menüben
• A gyári beállítások pontatlanok
• A maximális fényerő alatta van a specifikált értéknek

StrongPulse