Új 27”-es Dell UltraSharp monitor: U2722D

Az UltraSharp monitorcsalád már régóta a Dell egyik büszkesége, a minőség szinonimája. A legújabb családtag az U2722D, illetve Ethernet porttal ellátott változata, az U2722DE. Nekünk most az előbbi típust volt alkalmunk tesztelni. Lássuk, mire jutottunk!

Főbb gyári adatok

  • Képernyő átlómérete: 27”
  • Paneltechnológia: IPS
  • Anti-glare bevonat, 3H keménység
  • Háttérvilágítás: WLED, edge lit
  • Natív felbontás: 2560 x 1440 pixel (QHD)
  • Színmélység: 10 bit (8 bit + dithering)
  • Színtér lefedettség: 100% sRGB, 100% Rec 709, 95% DCI-P3, Delta E < 2 (átlagos)
  • Kontrasztarány: 1000:1
  • Betekintési szög: 178/178 fok
  • Maximális fénysűrűség: kb. 350 cd/m²
  • Minimális válaszidő: 5 ms G2G
  • Frissítési frekvencia: 60 Hz
  • Méretek: 611 x 352 x 49,5 mm
  • Tömeg: 6,61 kg
  • VESA rögzítés: 100 x 100 mm

Kivitel, ergonómia, csatlakozók

Bár a design minősítése egyéni megítélés és ízlés kérdése, azaz szubjektív, ez a monitor a letisztultan elegáns küllemével valószínűleg kevesek nemtetszését fogja kiváltani. A talp, az állvány és a képernyő hátoldala ezüst színű, a képernyő mind a négy oldalon „keret nélküli”, bekapcsolva persze a hasznos képfelület körül körben van egy 7 mm-es szegély. Az építési minőség vitán felül első osztályú, az állványoszlop és a talp teljes stabilitást nyújt.

A képernyő -5…+21 fokban dönthető, az állványoszlop körül ±45 fokban elfordítható, a magasságállítás tartománya 15 cm, továbbá a képernyő portrait állásba forgatható mindkét irányban.

Csatlakozókból a hasonló monitorokhoz képest többet, illetve másféléket találunk. Az USB hub nem követi a megszokott négy vagy három USB(A)/egy USB(B) sémát, hanem az upstream port USB-C típusú, és a csatlakozósávon két USB(A) downstream port tartozik hozzá. Ellenben a káva alsó szélén van egy további USB(A), plusz egy USB-C downstream port, mely utóbbi 15 W teljesítmény kiadására képes. A videojelet HDMI 1.4 vagy DisplayPort 1.4 tudja fogadni. Van még egy DisplayPort csatlakozó a monitoron a továbbhurkoláshoz (daisy chain), illetve a multistream transporthoz (MST). Ez utóbbiak csak Windows alatt működnek. Végül találunk a csatlakozósávon egy 3,5 mm-es jack audiokimenetet, és persze a hálózati csatlakozó aljzatot.

Kezelés, OSD

Hátul, a jobb alsó sarokban van egy diszkrét süllyesztett gomb a be/ki kapcsoláshoz, mellette pedig a fő kezelőszerv, egy joy gomb. Amikor megnyomjuk, megjelennek a négy irányhoz tartozó ikonok. A jobb-bal irányhoz azonban nem egy-egy funkció (ikon) tartozik, hanem mindjárt ötféle közvetlen hozzáférés közül választhatunk (bemenet, gyári beállítások, fényerő/kontraszt, PIP/PBP, Display info). Igazából a választék még bővebb, ha az OSD menübe belépünk a joy gomb felfelé billentésével. A felsorolt funkciókat kicserélhetjük az Aspect Ratio (képformátum), a Rotation (elforgatás) és a Video Swap (képváltás) közvetlen lehetőségével, az utóbbinál persze csak aktív PIP/PBP módban.

Az OSD a Delltől megszokott struktúrát mutatja, ez esetben nyolc almenüvel. Az első almenü a Brightness/Contrast, ahol alapesetben (reset utáni állapot) mindkét szabályzó 75%-on áll. Ezek az értékek egyébként a Standard gyári beállításhoz tartoznak, amelyet az első méréseknél kiindulópontnak tekintettünk.

A menüopciók nemigen kívánnak magyarázatot, az elnevezések önmagukért beszélnek. Amit még érdemes külön megmutatni – mert a későbbi kalibrálásnál jelentősége lesz – az a Color almenü:

Itt találhatók a Dell előzetes beállításai (Preset Modes), mint a Standard, a Movie és a Game, amelyek „klasszikus” presetek, a Dell azonban ide sorolja a tetszés szerint (hatféle beállítás közül választhatóan) állítható Color Temp. (színhőmérséklet), az sRGB, Rec.709 és DCI-P3 opciókat (ezek gyári emulációk) tartalmazó Color Space, és a színegyensúly beállítására használható (valójában a kalibráláskor hasznos) Custom Color funkciókat. A Dell monitorokban rendszerint megtalálható az Input Color Format lehetőség, ahol az RGB vagy YCbCr komponens jelhez állíthatjuk hozzá a monitort.

Dell Display Manager

A Dell Display Manager egy Windows segédprogram Dell monitorok vagy monitorcsoportok menedzseléséhez. Vizsgált monitorunkhoz letöltöttük a legújabb 1.52.2054-es verziót, amely az elindítása után, a Quick Setting ablak megnyílásával azonnal felismerte és kijelezte a készülék típusát, felbontását, az aktuális fényerőt és kontrasztot, továbbá a képernyő ablakokra osztásának mikéntjét. Választhatunk a preset módok Manual vagy Auto beállítása között is. Ez utóbbi esetben a Configure-re kattintva már innen is bármelyik presetet hozzárendelhetjük a gépünkön található alkalmazásokhoz.

Alul az „Open Dell Display Manager”-re kattintva megjelenik az az ablak, ahol részletesen konfigurálhatjuk a Quick Setting-nél megnevezett alapbeállításokat (Basic), az említett preset hozzárendeléseket (Auto Mode), a képernyő felosztását (Easy Arrange) gyakorlatilag végtelen sokféleképpen (nem kevesebb, mint harminckilenc elrendezés közül lehet választani), és menedzselhetők a bemenetek és a PIP/PBP mód opciói (Input Manager). Egy ötödik fül alatt (Options) olyan funkciókat találunk, mint a fényerő csökkentése vagy a monitor készenlétre kapcsolása, ha a képernyővédő aktiválva van, vagy a különféle gyorsgomb-hozzárendelések.

Példaként bemutatunk egy konkrét hozzárendelést az Auto Mode fül alatt, továbbá az Easy Arrange ablak első felét, amelyben húszféle ablakfelosztás található:

Az összes művelet egérrel és/vagy billentyűzettel elvégezhető. A Dell Display Manager részben kiváltja az OSD-ben navigálva elvégezhető beállítások sokaságát, részben új lehetőségeket és funkciókat mutat fel. A program használatának feltétele, hogy a monitort az USB-C upstream porton keresztül össze kell kötni a számítógéppel.

A képernyő

A 27”-es mérethez jól passzol a 2560 x 1440 pixeles felbontás. Bár maga a Dell is kínál többféle 4K-UHD felbontású monitort ebben a méretben, az UltraSharp sorozatban elérhető 4K készülékek ára majdnem másfélszer annyi, mint az U2722D ára.

Az IPS panel hozza, amit elvárunk tőle. Betekintési szöge kellemesen nagy, a bleeding sem haladja meg a szokásos mértéket, az anti-glare réteg közelebb van a matthoz, mint a fényeshez, a felületi keménysége 3H. A fényerő homogenitása hagy maga után némi kívánnivalót a jobb alsó sarokban, a színhőmérséklet eloszlása viszont kifejezetten jónak mondható:

Kb. 120 nit fénysűrűség mellett a korrelált színhőmérséklet legnagyobb hibája ΔE = 2,3

Tudjuk, hogy az IPS LCD panelek statikus kontrasztaránya 1000:1 körül van. Standard (natív) módban, továbbá Movie módban, majd az sRGB emulációt beállítva megmértük a kontrasztot. A három mérés eredménye itt látható:

Gyári beállítások kontrasztja: Standard – 257 nit mellett (bal oldalon), Movie – 196 nit mellett (középen), sRGB emuláció – 231 nit mellett (jobb oldalon)

A fényerő maximális értéke egyébként 348 nit, azaz majdnem pontosan a gyárilag specifikált érték.

Újra resetelve a monitort, kíváncsiak voltunk a natív színtérre, illetve arra, hogy ez mennyire fedi le az sRGB/Rec.709, a DCI-P3 és az Adobe RGB referencia-színtartományokat. (Az sRGB, a Rec.709 és a DCI-P3 emulációk egyébként a Color Space alatt presetként szerepelnek, de a referenciától azért nem kis mértékben eltérnek.)

A natív színtér és a referencia-színterek viszonyának térbeli ábrázolása az L*a*b* színtérben. A huzalhálóval határolt színtest a natív színteret, a tömör színtestek pedig a referenciákat szemléltetik. Föntről lefelé: a natív színtér és az sRGB/Rec.709, a DCI-P3, illetve az Adobe sRGB színtér viszonyának szemléltetése. A lefedettség ezen mérés szerint 99,78% sRGB, 89,5% DCI-P3 és 80,55% Adobe RGB. A monitor nem DCI-P3 vagy Adobe RGB munkára készült, az sRGB követelményeit viszont messze túlteljesíti, mint a felső ábra mutatja

A síkbeli színdiagram (egy másik programmal mérve) kedvezőbb eredményeket mutat, de ne felejtsük el, hogy ez a fajta megközelítés figyelmen kívül hagyja a harmadik dimenziót, azaz a fénysűrűséget.

A natív színtartomány és a referencia-tartományok viszonya a datacolor szoftverével mérve (közelítő értékek). A piros háromszög a mért tartomány, a zöld az sRGB/Rec.709, a kék a DCI-P3, a lila az Adobe RGB tartománya

A gamma állítására ennél a monitornál nincs külön kezelőszerv. Standard módban mérve azonban közelítőleg 2,2-es gammát kaptunk:

Ezek a tájékozódó mérések mindenesetre azt mutatják, hogy a natív színtér jelentősen nagyobb az sRGB-nél, és megközelíti a DCI-P3-at. Mindamellett a mérések igazolták, hogy a Color Space alatt található sRGB, Rec.709 és DCI-P3 emulációk pontatlanok. Ha ezekben a színterekben szeretnénk dolgozni, akkor ajánlatos a monitort kalibrálni és ICC profilt készíteni. A DCI-P3 emulációtól persze nem várjuk el, hogy pontos legyen, hiszen a gyártó ezt nem is ígéri, a panel ezt csak megközelíteni képes.

Kalibrálás/profilkészítés

Az sRGB emulációt alaposabban megmérve a következőket tapasztaltuk:

 

Gyári sRGB preset. Felső ábra: az RGB együttfutás egyenetlen, de nagyobb gond a vörös hiánya, és a kék és a zöld túlsúlya. Az átlagos korrelált színhőmérséklet ezért 7065 K, a gamma 2,18 (ez jó), az átlagos akromatikus hiba ΔE2000 = 2,2, ami nagyobb a kívánatosnál. Középső ábra: a színtartomány picit kisebb a referenciánál (98%), a vörös-zöld és vörös-kék szakaszon a színpozíciók nincsenek a helyükön. A kromatikus hiba azonban még elfogadható. Alsó ábra: a belső színek pozícióinak szemléltetése. Látható, hogy a vörös, a kék és a bíbor pozíciók eléggé eltérnek a referenciától

Ami a színeket illeti, a gyári sRGB emuláció elfogadható lenne, de a színhőmérséklet magas, a kép kékes-zöldes színezetű. A pontos sRGB munkához tehát célszerű a monitort kalibrálni, amit megkönnyít a monitor relatíve nagy natív színtartománya.

Az sRGB kalibrálás/profilírozás az U2722D esetében kétféleképpen is elvégezhető. A színegyensúly pontosabb beállítása érdekében célszerű a Custom Color lehetőségeit kihasználni, ahol a három alapszín aránya elég pontosan szabályozható. Ez csak itt lehetséges, a presetek nem hagyják az együttfutás állítását a monitor kezelőszerveivel. A másik módszer – mivel van egy nagyjából elfogadható, de (különösen színhőmérsékletben) pontatlan sRGB gyári beállítás (Color Space/sRGB) –, hogy ebből a presetből (emulációból) indulunk ki, és hagyjuk, hogy a kalibráló szoftver igyekezzen a videokártya LUT-ba töltendő tónusgörbéket pontosan előállítani. Ezt persze az első módszernél is meg kell tennie, de a hardveres RGB egyensúly beállításának lehetősége miatt alig kell valamit korrigálnia a közel lineáris tónusgörbéken.

Mi az első utat választottuk, célként választva a 120 nit fénysűrűséget és az sRGB-nek megfelelő színhőmérsékletet és gammát. Természetesen a szürkeskála/gamma kalibrálás után ICC profilt készítettünk, amit a profil-tudatos alkalmazások fel tudnak használni az sRGB alapszínek és a kevésbé telített belső színek meglehetősen pontos megjelenítéséhez.

Indulunk tehát a Custom Color alaphelyzetéből, ahol az RGB szabályzók 100%-on vannak. Az első lépés a kalibráció előtti állapot felmérése (Pre-Calibration):

 

A kalibráció/profilkészítés előtti állapot. A fénysűrűség ebben a beállításban 278,9 nit. Felső ábra: a szürkeskála (színegyensúly, RGB együttfutás) grafikonja, az átlagos hiba ΔE = 3,15. Alsó ábra: a ColorChecker színei az xy színdiagramon. Értelemszerűen – mivel a monitor széles színterű – a színpozíciók nem az sRGB-nek megfelelő helyen vannak, az átlagos színhiba ΔE = 3,25

A kalibrálás és ICC profilkészítés lépésein végig menve, összeghasonlíthatók a folyamat előtti és utáni (Post-Calibration) eredmények:

Bal oldalon a fentebb is látható kiindulási állapot, jobb oldalon az elért sRGB kalibrálás/profilírozás eredménye. 120,5 nit fénysűrűség mellett a szürkeskála átlagos hibája ΔE = 0,48, a ColorChecker színeké pedig ΔE = 0,62. Ezek kiváló értékek, a hibák az észlelési határ alatt vannak

Egy gyors analízissel azért ellenőriztük a legfontosabb paramétereket, amelyek a kalibrálási folyamat során közvetlenül nem kiolvashatók. Ezek: a színhőmérséklet, a gamma és a kiadódó kontrasztarány, továbbá az sRGB tartomány lefedettségének mértéke.

Felső ábra: a kalibrált szürkeskála/gamma ellenőrzésének eredménye. A korrelált színhőmérséklet 6456 K, az átlagos gamma 2,199, a kontrasztarány pedig 1034:1. Alsó ábra: Az sRGB lefedettsége az u’v’ színdiagramon 99,5%, és az RGBCMYW hibák is elhanyagolhatók (bal oldali grafikon)

Összegzés

Az igényes felhasználók számára kihozott UltraSharp U2722D Dell-modell általános használatra alkalmas széles színterű készülék. Az IPS panel minősége megfelel az elvárásoknak, a kontúrélesség kiváló, a méret és a felbontás jó összhangban van egymással.

A monitor nem célozza meg a gamereket, bár alkalmi/konzolos játékra megfelelő lehet. A kreatív (nagy színhűséget igénylő) munkához viszont kifejezetten javasolható, feltéve, hogy az sRGB színtérről van szó. A natív színtér (vagy a DCI-P3 emuláció) megközelíti a DCI-P3 színteret, ami jól jöhet a P3-ban készült videók/filmek megjelenítésekor.

A vizsgált példányt az Oázis Computer Kft.-től kaptuk meg tesztelésre. Jelenlegi bruttó fogyasztói ára 175.900 forint.

Értékelés

Ami tetszett

  • Kiváló építési minőség
  • Tetszetős, minimalista design
  • Daisy chain lehetőség DisplayPorton keresztül
  • Széles színtér
  • Jó minőségű IPS panel, lineárishoz közeli viselkedéssel
  • Kezelési ergonómia
  • A Dell Display Manager opciói

Ami kevésbé tetszett

  • A Movie preset „színhűtlensége” és kiugróan magas színhőmérséklete (kékes-zöldes kép)
  • Az sRGB emuláció lehetne pontosabb
  • A be/ki kapcsoló és a joy gomb kicsit zavaró elhelyezése. Én megcserélném a helyüket, mivel a joy gombot sokkal gyakrabban kell használni

N. Á.

Readers Comments (6)

  1. Szalai Norbert 2023-03-09 @ 09:13

    Sziasztok! Köszönöm a tesztet, igazából arra nem nagyon tér ki a cikk, hogy a 8 bit + dithering az mennyire nem natív 10 bit? Nyomdai grafikai munkára jó lehet ez a monitor, vagy mradjak valódi 10 bitesnél? Jelenleg egy valódi 10 bites 24″-os monitorral dolgozom. (U2410)

    Válasz
    • Nagy Árpád 2023-03-09 @ 14:34

      Szia Norbert!
      Kezdjük az elején! A valódi (natív) 10 bites panel esetében az LCD szubpixelekben (amelyek egyébként önmagukban „színvakok”, a színekkel a színszűrő réteg törődik) az LCD molekulák 1024-féle állapotot tudnak felvenni. Ez technológiai kihívást jelent, ezért a natív 10 bites panelek jóval drágábbak és ritkábbak, mint a 8 bitesek, ahol az LCD celláknak „csak” 256 különböző állapotot kell felvenniük.
      Egy kis kitérő: a natív 10 bites panel használatának csak akkor van jelentősége és értelme, ha a forrásjel, mondjuk a 4K Blu-ray videó vagy a PC (a videokártya) jele 10 bites.
      A 8 bit + FRC 10 bites monitorokban a panel valójában 8 bites, azaz az LCD szubpixelek molekulái 256-féle pozícióba tudnak elfordulni. Az FRC egy időosztásos alapon működő váltogató algoritmus, amely két szomszédos 8 bites érték, pl. 50 és 51 között interpolálni tud köztes értékeket. Folytassuk a példát! Az 50-es kódnak 10 biten a 200-as kód felel meg, az 51-nek a 204-es. Az FRC azt csinálja, hogy pl. a 201-es kódnak megfelelő tónust (amely 8 biten nem létezik) úgy állítja elő a képen, hogy az 50-es kódnak megfelelő tónust az idő 75%-ában, az 51-esnek megfelelő tónust az idő 25%-ában hagyja megjelenni. Itt a 100%-nyi „idő” egy adott képkocka megjelenítési idejét jeleni (a 60 Hz-es LCD monitoroknál kb. 16 ms), ameddig egy pixel látható a képernyőn. A szemünk a gyorsan egymást követő kétféle tónus helyett így a 201-es kódnak megfelelő tónust fogja látni. A 202-es kódnak megfelelő tónust az 50-es és az 51-es kódhoz tartozó tónusok 50-50%-os felvillantásával tudja elérni az FRC stb.
      A valódi 10 bites és a 8 bites + FRC megjelenítés alapvető célja a sávosodás (poszterizáció) kiküszöbölése. Az emberi látás a leoptimistább becslések szerint is max. kb. 10 millió szín megkülönböztetésére képes. Tehát a 8 bit színmélységhez tartozó 16,7 millió szín elvben bőven elegendő lenne. A problémát nem a színek száma, hanem a sávosodás (poszterizáció) okozza, ami szintén a látás sajátosságaiból adódik, és a magyarázatot a pszichofizika adja meg. A lényeg, hogy a sávosodás (átlagos látást feltételezve) egy 8 bites rendszerben a 0-100-as kódtartományhoz tartozó tónusoknál jelenik meg, mert két szomszédos tónus a 100-tól lefelé kezd éppen megkülönböztethetővé válni.
      Most megpróbálok válaszolni a tulajdonképpeni kérdésre. Annak ellenére, hogy egy panel 8 bites, az FRC-nek köszönhetően a képernyőn megjelennek a 10 bitnek megfelelő árnyalatok. Az más kérdés, hogy szubjektíve ezt egyformának érezzük-e a valódi 10 bites panel képével? Ez az FRC konkrét algoritmusától, és az egyéni érzékenységtől függ, de a legtöbb néző számára minimális vagy nulla a különbség.

      Válasz
      • Szalai Norbert 2023-03-13 @ 14:33

        Kedves Árpád!
        Köszönöm ezt a kimerítő, részletes választ! 🙂

        Kiadványszerkesztőként, alkalmazott grafikusként dolgozom, ezért kérdeztem erre rá, mert én is s sávozódásban érem tetten a 8 bitet.. Közben persze megnéztem és rosszul emlékeztem, az U2410-es is 8bit + FRC, tehát az u2722d ugyanazt tudja.
        Közben vettem is egy u2722d-t és kaptam hozzá gyári kalibrációs értéket sRGB-re és Rec.709-re.
        Mivel itt a környéken nincs senki, aki kalibrálna monitort, így kénytelen vagyok a gyári kalibrációra hagyatkozni.
        A fent említett munkához melyik preset módot használjam ön szerint?

        Válasz
        • Nagy Árpád 2023-03-18 @ 13:35

          Üdv, Norbi!
          1) Nem teljesen világos, hogy mit értesz „gyári kalibrációs érték”-en. Ha ICC profilról van szó (gondolom, hogy igen), akkor a profilt telepíteni kell, más szóval be kell rakni az operációs rendszer megfelelő helyére (Windows/System32/spool/drivers/color), majd a Színkezelés alatt az adott profilt be kell állítani alapértelmezettként. Mielőtt azonban ezt elvégzed, válaszd ki a monitor natív színmódját, ami az U2722D esetében a „Standard”, egy teljes reset után. A gyári profilok azonban nem mindig (vagy inkább ritkán) adnak pontos eredményt, mivel az azonos típusú készülékpéldányok nem teljesen egyformák.
          2) Ha leginkább sRGB/Rec.709-ben dolgozol, akkor kipróbálhatod az sRGB, illetve Rec.709 gyári presetet/emulációt, amit a Color Space alatt lehet kiválasztani az U2722D menüjében. A gyári emulációk általában elfogadhatók, bár nem tökéletesek.
          3) Ha tényleg „tökéletes” (az észlelési hibahatáron belüli) sRGB színeket szeretnél, akkor kalibrálni, vagy kalibráltatni kell a monitort, színmérő műszerrel és kalibráló/profilozó szoftverrel.

          Válasz
          • Szalai Norbert 2023-03-20 @ 08:21

            Kedves Árpi!
            Köszönöm a részletes választ!
            Gyári kalibrációs érték alatt azt értem, amit mellékeltek a monitorhoz papíron. Calibration factory report.
            A delta E érték, a gamma és a gray-scale tracking van rajta sRGB és Rec.709 preset mód esetén.

          • Nagy Árpád 2023-03-26 @ 15:51

            Amit némelyik monitorgyártó mellékel a készülékhez, az egy „mérési jegyzőkönyv” a gyári kalibrálás után. Esetünkben ez az U2722D sRGB és Rec.709 beállításaira vonatkozik. A gyári kalibrálás általában nagyon szép eredményeket mutat (vagyis fölöslegessé tehetné a kalibrálást, legalábbis az első kalibrálást), de sajnos az én mérési tapasztalataim azt mutatják, hogy a monitorok nem ugyanazokat az hibaértékeket produkálják, mint a gyárban. Ennek oka lehet a raktározás a nagykereskedőnél, a kiskereskedőnél, a szállítás ide-oda, vagyis azok a változások, amelyek bekövetkezhetnek a gyártól a vevőig tartó úton, és a közben eltelt idő miatt bekövetkező „öregedés”. Vagy pedig – ezt nem is merem feltételezni 🙂 – a gyártó az adott típus, és nem a vevő példányának mérési és beállítási eredményeit tünteti fel. Vagy, ami még sajnálatosabb lehet – ezt már nem is merem leírni -, hogy a gyártók „célirányosan” mérnek, és kozmetikázzák az eredményeket. Ez utóbbi persze csak egy rosszhiszemű feltételezés. Így vagy úgy, de tény, hogy az esetek többségében jóval nagyobb eltéréseket mérünk, mint amit a gyártók közölnek. Sajnos. Ez sok más elektronikus eszköznél is előfordul, nemcsak a monitoroknál.

Várjuk hozzászólását!

Az Ön email címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .