A HDMI, a DisplayPort és az adatátviteli korlátok

A kétségtelenül legsikeresebb két digitális csatolófelület a 2003-ban bevezetett HDMI és a 2006-os DisplayPort. Sikerüket a folyamatos fejlesztésnek, új verziók és alverziók megjelenésének (is) köszönhetik. Ebben az írásban a képátvitel sebességével foglalkozunk. Az egyre nagyobb felbontások megjelenésével rohamosan növekszik a nagyobb adatátviteli sebességek iránti igény, amit tovább fokoz a nagyobb dinamikatartomány (HDR), a szélesebb színtér (WCG) és a nagyobb képfrekvencia (HFR) alkalmazása. Képes-e ezt követni a HDMI és a DisplayPort?

Rögtön az elején eláruljuk, hogy a válasz az, hogy (legalábbis egyelőre) képesek. Mind az inkább a szórakoztatóelektronika igényeihez igazodó HDMI, mind az elsődlegesen számítástechnikai, illetve professzionális felhasználásra szánt DisplayPort szabványok már közzétett legújabb verziói teljesíteni fogják a ma felmerülő legmagasabb igényeket is. A HDMI fejlesztésének gazdája a HDMI Forum, a DisplayPort-é a VESA szervezet. (A szintén jelentős, az Intel és az Apple által fejlesztett, de későbbi Thunderbolt interfésszel egy másik írásban foglalkozunk.)

Az első verziókkal szembeni követelményeket az akkor legnagyobb Full HD (1920 x 1080 pixel) és WUXGA (1920 x 1200 pixel) felbontásokhoz és 60 Hz képfrekvenciához/frissítési frekvenciához szabták, ámbár ezeket az abban az időben már sikeres digitális DVI csatolófelület is kielégítette. Az új interfészek első változatait így nem a felbontási korlát, hanem a hangátvitelhez, a komponens digitális (YCbCr) jel átviteléhez, a digitális tartalomvédelemhez stb. kapcsolódó új igények kényszerítették ki. Ez utóbbiakkal azonban ebben az írásban nem foglalkozunk.

A HDMI és a DisplayPort részletes fejlődéstörténete sok helyen olvasható az Interneten, pl. angol nyelven a https://en.wikipedia.org/wiki/HDMI és a https://en.wikipedia.org/wiki/DisplayPort oldalakon egészen a mai állapotokig, magyar nyelven kb. 2013-ig, lásd pl. https://prohardver.hu/tudastar/hdmi.html és https://prohardver.hu/tudastar/hdmi.html

Mivel azonban a legújabb verziók egy részét még csak idén publikálták (vagyis konkrét készülékeken még nem találkozunk velük) nagyon is fontos áttekinteni, hogy a MOST használatos verziók mire alkalmasak, és a bevezetendő új verziók mi mindent tesznek lehetővé, remélhetőleg nagyon hamar. Ismét hangsúlyozzuk, hogy jelen írásban csak a képátvitellel foglalkozunk.

A HDMI mai verziói

A ma (még) legelterjedtebb HDMI verzió a HDMI 1.3 és 1.4 (vagy a többféle 3D átvitelhez az 1.4a és 1.4b), de sok készülékeken szerencsére (már) megjelent a még 2013-ban publikált HDMI 2.0 is. Nézzük ezeket közelebbről, különösen abból a szempontból, hogy mennyire alkalmasak a 4K felbontású jel kezelésére. (A továbbiakban 4K felbontáson legtöbbször a 4K-UHD, röviden UHD (3840 x 2160 pixel) felbontást értjük.)

Az 1.3/1.4-es verziók teljes maximális adatátviteli sebessége 10,2 Gbit/s, ennél azonban a hasznos adatátviteli „keresztmetszet” kisebb, az ún. „kódolási overhead” miatt, ami a széles körben – pl. a DisplayPort esetében is – alkalmazott 8b/10b eljárást takarja (a 8-bites szavak 10-bites “szimbólumokká” vagy “karakterekké” való sajátos leképezése a DC-kiegyenlítés érdekében, és egyéb célokra). Fontos tudni, hogy egy adott interfész specifikációjában megadott maximális bitrátát (esetünkben ez 10,2 Gbit/s) ezért mindig meg kell szoroznunk egy 0,8-es faktorral ahhoz, hogy megkapjuk a ténylegesen igénybe vehető maximális adatátviteli sebességet.

A maximális pixelsebesség (pixel rate) 330 Mpixel/s, illetve a maximális „pixelfrekvencia” (pixel clock rate) 330 MHz (a HDMI 1.0-nak a kétszerese). Ez elegendő a 4K-UHD felbontású, 4:4:4 mintavételezésű jel átvitelére, de CSAK 30 Hz képfrekvencia mellett, és 8-bites színmélységet feltételezve.

A frissítési frekvencia csak a színfelbontás rovására növelhető, de ez bizonyos esetekben nem okoz problémát, hiszen az optikai lemezek, a televízió és streaming média világában általános a komponens 4:2:0 mintavételezési séma. Ebben az esetben a HDMI 1.3/1.4 verzió 60 Hz frissítési frekvencián is alkalmas a 4K felbontású jel átvitelére.

Összefoglalva: a HDMI 1.3 és 1.4 interfész-verziók maximum vagy 4K30 4:4:4, vagy 4K60 4:2:0 jel átvitelére használhatók, 8 bit színmélység mellett. Sajnos azonban, ha már felmerül a nagy dinamikatartomány (HDR – high dynamic range) és a széles színtartomány (WCG – wide color gamut) igénye a 4K-val kapcsolatban, sőt az ezekhez kapcsolódó kiegészítő metaadatok átvitele is, az 1,3/1.4 verzió adatátviteli sebessége elégtelen a továbbításhoz.

Azt a hiányosságot, hogy a HDMI interfész a számítástechnikában sürgető követelményként megjelenő 4K60 4:4:4 jel átvitelére is használható legyen, a HDMI 2.0-ás verzió (erre HDMI UHD néven is szoktak hivatkozni) küszöbölte ki, a maga 18 Gbit/s maximális overall adatátviteli sebességével, amely, mint tudjuk, a 8b/10b kódolási „overhead” miatt 20%-kal kisebb, azaz 14,4 Gbit/s hasznos maximális bitsebességet jelent. A 4K60 4:4:4-hez szükséges pixelsebesség 594 Mpixel/s, ami így nem jelent gondot a HDMI 2.0 számára (594 x 24 bit = 14,256 Gbit/s). Korlátként azonban itt is megmaradt a 8-bites színmélység, amelyet a színfelbontás (mintavételezés) 4:2:0-ra csökkentésével lehet 10 bitre növelni (YCbCr komponens jelet feltételezve).

Ez azért érdekes, mert a már említett HDR és WCG bevonulóban van a 4K Blu-ray lemezek és a streaming 4K tartalmak eszköztárába is, márpedig ezek tipikusan 10 bit színmélységgel és 4:2:0 mintavételezéssel készülnek.

Külön vizsgálat tárgya lehetne a PC-játékok kérdése, ahol a nagy felbontás mellett szintén napirenden van a HDR és a WCG használata, emellett az egyre nagyobb (változó) frame rate, amelyről idáig nem is beszéltünk.

A HDR és WCG miatt született meg a HDMI 2.0a alverzió, amely támogatja a HDR10 szabvány statikus metaadatok továbbítását, illetve a HDMI 2.0b alverzió a HDR10 mellett a HLG HDR formátum statikus metaadat-átvitelének támogatására. (Ez utóbbi alverziók 2015-ben és 2016-ban lettek bejelentve.)

Összefoglalva: a HDMI 2.0 adatátviteli sebessége elegendő a 4K60 4:4:4-hez (8 bit színmélység mellett) vagy a 4K60 4:2:0-hoz (10 bit színmélység mellett). Amennyiben a képfrekvenciát/frissítési frekvenciát tovább szeretnénk növelni 100, 120 Hz-re vagy még feljebb, a HDMI 2.0 nem használható.

HDMI 2.1

A HDMI legújabb verziója, amelyet idén januárban jelentett be a HDMI Forum. Teljes adatátviteli kapacitása drámai mértékben megnőtt: 48 Gbit/s. Ez jelenleg még a leggyorsabb DisplayPort-nál is gyorsabb. A HDMI 2.1-es természetesen minden eddig említett 4K formátumot kezel, sőt az 5K (5120 x 2880 pixeles) formátumot is, méghozzá egészen 16 bit színmélységig és 120 Hz frissítési frekvenciáig, a HDMI 2.1a alverzió pedig alkalmas nemcsak a statikus, hanem a dinamikus HDR/WCG metaadatok átvitelére és felismerésére. Egyéb újdonságok: a maximális támogatott felbontás 8K-ra (7680 x 4320) nőtt, 60 Hz képfrekvencia mellett (bizonyos források szerint 10K-ra, 120 Hz mellett). A PC-játékosok számára fontos információ, hogy a HDMI 2.1 támogatja a változó frissítési frekvenciát (Game Mode VRR).

Amiről eddig nem beszéltünk: létezik egy Display Stream Compression (DSC) nevű tömörítő eljárás (egy 2014-es VESA szabvány), amely lehetővé teszi a „vizuálisan veszteségmentes”, azaz szemmel észrevehetetlen tömörítést az UHD kijelzők számára. Igazából a VESA ezt a legújabb DisplayPort-tal felszerelt készülékekhez hozta létre, de a HDMI 2.1-es is támogatja a DSC-t, amely az 1.2 verziónál tart. A tömörítés mértéke a jel formátumától függően tipikusan 3:1, ill. 2:1, ami valóban csekély kompressziót jelent, és tényleg észrevehetetlen. Ugyanakkor felezi vagy harmadolja a szükséges adatátviteli sebességet.

A HDMI 2.1-es várhatóan 2018 második felében fog megjelenni a készülékeken.

Ezek után nézzük meg közelebbről a DisplayPort jelenlegi, és a közeli jövőben bevezetendő változatait!

A DisplayPort

DisplayPort 1.2

Az előd 1.0 és 1.1 viszonylag gyors finomítása után 2009 végén hagyták jóvá a mai napig stabilan alkalmazott DisplayPort 1.2-est, így amikor manapság csak úgy általában beszélünk a DisplayPort-ról, akkor erre a verzióra gondolunk. Az 1.2-es életében annyi változás történt csupán, hogy megjelent a DisplayPort 1.2a alverzió, amely opcionálisan tartalmazza a VESA Adaptive Sync bővítését. Ehhez kapcsolódóan az oldalunkon már esett szó az AMD FreeSync „dinamikus szinkron” megoldásáról, amely bizonyos határok között a számítógépes játékok változó bemeneti képfrekvenciájához igazítja a kijelző (monitor) frissítési frekvenciáját.

A DisplayPort 1.2-es maximális névleges adatátviteli sebessége 21,6 Gbit/s, így a legnagyobb effektív adatátviteli sebesség 17,28 Gbit/s (21,6  Gbit/s x 0,8), ami bőven elegendő a 4K60 4:4:4, 10 bit színmélységű jel átviteléhez. Mint láttuk, a jelenleg használatos legmagasabb verziójú HDMI 2.0 esetében 18 Gbit/s a névleges maximális bitsebesség, de ebből csak 14,4 Gbit/s vehető igénybe a hasznos jel tényleges átvitelére, ami viszont kevés a 10 bit színmélységhez a 4K60 4:4:4 esetében. (Ezen a HDMI 2.1 fog segíteni.)

Mellesleg a DisplayPort 1.2 fel van készítve több független videostream továbbítására (daisy-chain, azaz láncba kapcsolt több monitorral) – ezt nevezik Multi-Stream Transport-nak.

DisplayPort 1.3 és 1.4

Ezek (lesznek) az új verziók, az egyiket még 2014-ben, a másikat 2016-ban hagyták jóvá, de őszintén szólva én még az DisplayPort 1.3-assal sem találkoztam készüléken (bár lehet, hogy van ilyen).

A teljes (névleges) maximális adatátviteli sebesség mindkettőnél 32,4 Gbit/s, azaz az effektív adatátvitelre rendelkezésünkre áll 25,92 Gbit/s. A 4K/60 4:4:4 jelet 16 bit színmélységig képesek kezelni, és az 1.4 verzió újdonsága, hogy a 4K/60 4:2:0 jelet is át tudja vinni, szintén 16 bit színmélységig. A másik újdonsága a HDR támogatás.

Mindkét új verzió támogatja a Display Stream Compression „vizuálisan veszteségmentes” tömörítést, amely – mint említettük – a VESA fejlesztése.

Kalkulátor az interfész választásához

A szükséges adatátviteli sebesség kiszámítására jól használható az Extron Electronics 4K adatsebesség kalkulátora (4K Data Rate Calculator): http://www.extron.com/product/videotools.aspx

Nevével ellentétben a kalkulátor nemcsak 4K felbontáshoz használható. A számítás menete a következő:

Először meg kell adnunk az átvinni kívánt jelre vonatkozó szabványt (SMPTE/CEA vagy VESA), amit azért kell a kalkulátornak tudnia, mert az eltérő szabványos kioltási idők alapján csak így tudja kiszámolni a TELJES (lényegében fiktív) pixelszámot, ami nem azonos a látható pixelszámmal (pl. az UHD esetében nem 3840 x 2160, hanem ennél lényegesen nagyobb). Ezután egy listából ki kell választani a kívánt felbontást, majd a frissítési frekvenciát és a színmélységet, végül meg kell adni a színfelbontást (a legtöbb esetben 4:4:4, némelyik kombinációhoz 4:2:0). A Calculate gombot megnyomva megkapjuk a szükséges teljes (névleges) adatátviteli sebességet, amelyet összevetve a fentebb megadott, az egyes verziókra vonatkozó maximális névleges adatátviteli sebességgel, el tudjuk dönteni, hogy a feladathoz melyik interfész alkalmas.

Probléma akkor van, ha a kalkulált adatátviteli sebesség meghaladja a legújabb HDMI vagy DisplayPort verziók maximális bitrátáját (de nagy könnyítést jelenthet, hogy ezek a DSC-t is támogatják, így plusz 3:1 vagy 2:1 tömörítéssel számolhatunk!), vagy ha megfelelnének is, de még a készülékeken nem találhatók meg. Ekkor egy vagy több paraméter értékéből engednünk kell, hogy a rendelkezésre álló csatolófelületek maximális bitsebessége alá tudjunk menni.

Strongpulse

Readers Comments (8)

  1. Szalai Roland 2019-03-04 @ 11:04

    Sziasztok!

    Nagyon fontos kérdésem lenne elméletileg a Sony bravia 4k xf75 tvm leírás szerint tud 4K HDR10 BIT színmélyseget 4-4-4 minőségben de a hdmi portjánál azt írja hogy 18gbs sebességet tud befogadni ez ugye maximum a ti leírásotok szerint megfelel a 2.0b hdmi Kábelnek. Na most kérdés hogy a tv megjelenítője többet tud a számítás szerint mint maga a bemeneti hdmije? Mert ugye ha megtartom a 4-4-4et és 10bit akkor ahhoz 2.1 kellene elvileg nemde? De ha torrent oldalalkról nem tudok jobb minőséget letölteni mint 4K HDR 4-2-0 10 bit akkor megint csak nem kérdés hogy VEGYEK E 2.1 ES kábelt mert nem lesz rá szükség mivel nincs kidolgozva úgy film a neten ami tudna 10 bit színmélyseget.. Igaz?

    Válasz
    • Nagy Árpád 2019-03-04 @ 13:40

      Igaz, amit írsz. Az lehet, hogy a Sony TV képernyője képes a 4K/10 bit/60 Hz/4:4:4 megjelenítésre, ugyanakkor tény, hogy a HDMI 2.0 nem tudja az ehhez szükséges bitrátát. Másfelől a 4K Blu-ray filmek és a streaming videók/filmek (ez utóbbi ráadásul tömörített is) a komponens 4:2:0 formátumot használják a 4:4:4 RGB helyett, így a HDMI 2.0 gond nélkül használható. A “18 Gbps” egy marketing szlogen, amely elhallgatja, hogy az adott 4K HDR megjelenítők csak komponens formában tudják fogadni a 4K HDR 10-bites jelet. Ez azonban csak akkor jelenthet valódi problémát, ha egy 4K HDR 10-bites számítógépes játékot (vagy egy eredeti stúdió videoanyagot, ami nem túl gyakori) szeretnénk 4:4:4-ben beküldeni a TV-be. Ilyenkor a forrás (videokártya) a 4:4:4-et veszi vissza (legalább 4:2:2-re), vagy/és a 10 bitet (8 bitre).

      Válasz
  2. Szalai Roland 2019-11-07 @ 12:13

    Azóta ezen már túl vagyok,fogtam és megvettem a Roline2.1-es kábelt mondván hogy azon a 8 ezer ft-on ne múljon az egész, de utána néztem a tvnek pontosan valójában natív 50hz-et tud és van mellette valami feljavító hülyeség, ami akár jobbá teszi akár nem, nem valós 100hz-ez frissít, de valójában ez is majdnem felesleges, mert azt olvasni valahol,hogy jelenleg minden 4K film maximum 24fps-en fut, ha ez így van akkor valójában lényegtelen, hogy tud e többet a videókártyám vagy az adott TV-m 50hz-nél, mert nem lesz rá szükség elviekben. És most leírom a gyakorlatot, valójában az történik, hogy valamiért mégis kicsit olyan vibráló, akadozó amikor a filmnél olyan jelenet van amikor a kép szépen balról jobbra, vagy fordítva ez most mind1 pásztázva halad, és pont nem akkor van akadó szaggató jelenség amikor mondjuk egy robbanás vagy akció jelenet van, ez érdekes de mégis így van. Amikkel próbálkoztam ráadásul nem is eredeti BD lemez, és lejátszóval, hanem Pc és ncore torrentoldalról letöltött filmek, már végigpróbáltam az összeset, a kép minőségével és részletességével nincs gondom arra azt mondom, hogy bőven jó, jobb mint egy full hd, de az egyenletes mozgásjelenet a filmnél az nem az igazi, sőt a régebbi katódcsöves full hd sonym ami valóban natív 100hz-n futott, a full hd filmek szebben futottak valamiért, egy jóval gyengébb pcn. A kábel nem lehet az oka, az összes frissítést letöltöttem a VLC és MKV lejátszókhoz az sem lehet gond, maradt a tv képfrissítése, illetve a videókártya kérdés, de vajon szükséges e bármelyik ehhez a 4K filmezéshez ezeknél a letömorített filmeknél amit a torrent oldalról töltök le, úgy tudom hogy az is 4K 4.2.0 HDR és ha csak 24hz-t enged át a VGA-m akkor pláne nem értem az akadozást, erre tud valaki magyarázatot adni, vagy valójában a tv képfrissítése egy másik jelenség a filmnél felvett fps-nél és lehet az az oka az akadozásnak?

    Válasz
    • Nagy Árpád 2019-11-13 @ 19:18

      A filmkép akadozásának oka – ha a PC és a GPU elég erős, ahogy írod – többnyire az, hogy a 24 fps-t nem 24 Hz-cel vagy ennek egész számú többszörösével akarja megjeleníteni a kijelző (TV vagy bármi más). Tipikusan ez a 60 Hz-es TV-ken jelentkezik, mert 3:2 pulldownt kell a TV-nek használnia. Ezen kívül az akadozást okozhatja képszinkron hiba. Ez elvileg a lejátszási oldalon orvosolható lehet (ha nem stabil az fps, ami nem valószínű). Az is lehet, hogy az 50 Hz-es TV nem tudja a 24 fps-t az elvárható módon kezelni. Vagy meg kellene tudnia jeleníteni a képet 24, 48 stb. Hz-cel, vagy esetleg a 24 fps-ból 25 fps-t kellene “csinálnia” (1 frame vagy 2 field kétszeri kiolvasásával egy tárolóból másodpercenként), ekkor azonban megjelenik a judder – másodpercenként egyszer vagy kétszer.
      Egyszóval a képfrekvenciának (fps) vagy egész számú többszörösének stabilan meg kell egyeznie a frissítési frekvenciával (Hz), különben kisebb-nagyobb akadozással, remegéssel kell számolni.

      Válasz
      • Szalai Roland 2019-11-22 @ 02:13

        Nem tudom igazán elképzelni hogy mi lehet, átolvasván mindent az oldalról, arra gondolnék, hogy nem tudja rendesen kezelni a 24fps képfrekvanciát… de találtam egy HDMI jel támogatottságnál ilyesmit, HDMI™ jel :4096x2160p (24, 50, 60 Hz), 3840x2160p (24, 25, 30, 50, 60 Hz), 1080p (30, 50, 60 Hz), 1080/24p, 1080i (50, 60 Hz), 720p (30, 50, 60 Hz), 720/24p, 576p, 576i, 480p, 480, egyszóval a 4K anyagnál mindkét ” szabvány ” felbontásnál tudja a 24, 25, 50hz képfrissítést, magyarán ezekből gondolom én automatikusan igazodik a videó nyersanyaghoz… és” teszi a dolgát ” gondoltam még arra is, hogy egy régi full hd monitorom van amihez vettem egy átalakítót az alaplapomnak a DP portján kijön a digitális jel és egy átalakítóval VGA csatolót kapok amibe beduggom a monitort, majd az alaplap HDMI kimenetével kötöm össze a TV-t, na még az is lehet hogy az alaplap nem bír a 2 különböző felbontással igazán? KIterjesztett módban nyomom, de próbáltam, hogy csak a TV-n jelenítek meg, akkor sem lett jobb, bár a háttérben lehet hogy megbolondítja így is a monitor a videó jel futását, ki tudja :)! Vagy fogom és a jó egy éves 440 ezer ftos tvt lecserélem, valós natív 100hz-esre :)! Ami bevallom eléggé idegesítő már csak az a tény is, hogy egy ilyen árfekvésű tvnél még nem kapok natív 100hz-et.. illetve hogy egyáltalán csinálnak még 50hz-eset ilyen 4K tvknél, ez már az az eset akar lenni lassan, hogy a lehúzások lehúzása, és még többet fizess ha egy szép méretben 65″ 100hz-et akarsz…Az alaplap is elég szép árfekvés volt 50 ezer, ott is megnéztem melyik kimenet mit tud, elviekben a 4K támogatottság megvan 24,25,30hz-ig egyetemben a processzorba épített videókártya is pontosan tudja ezt, alapvetően a 4K filmezéshez legyen elegendő így tervezték… de ha meg akarom bolondítani magam, akkor még lehet azt is ki kell próbálni, hogy videókártyát nézek és ha úgy is akad, akkor meg jön a tv újra… Abban reménykedem, hogy esetleg egyszer valakinek ez hasznára lehet… 🙂 később írom a fejleményeket 🙂

        Válasz
        • Nagy Árpád 2019-11-22 @ 18:46

          Miért nem próbálod ki a TV-d egy asztali UHD Blu-ray lejátszóval és UHD Blu-ray lemezzel? (Mert ha jól értettem, egy UHD TV-d van HDMI 2.0 bemenettel). Ha akad a kép, akkor a TV nem tudja normálisan feldolgozni a 24 fps-t. Ha rendben van a kép, akkor a PC oldalán kell keresni az okot.

          Válasz
          • Szalai Roland 2019-11-24 @ 04:11

            Igen akár ezt is megpróbálhatnám, de a környékemen sincs BD lejátszó, és ha vennék akkor kb annyiba lenne, mint egy jó VGA kártya. MEgpróbálok kérni egy combosabb laptopot amibe komolyabb videókártya van, ha az sem akkor nekem kell vennem. Lejátszót ezért elvből sem vennék, mert egyrészt írhatnám a lemezeket, vagy vehetném eredtibe ami egyáltalán nem éri meg főleg a mai filmeknél nagyon csak egyszer nézhetősek. Másrészt újabb egység kanócokkal itt lógjon a szemem előtt úgy hogy a hangrendszert is dugdoshatnám át a PC-ről a lejátszóba… körlülményes az egész, a PC- meg korlátlan mennyisgben próbálgathatoma filmeket ami tetszik töltöm és majd törlöm ha mégsem jó, vagy már megnéztem… Előző gépemnél ahogy írtam gond nélkül ment a full hd mkv kiterjesztésben ugyanúgy csak a beépített VGA-val ott sem volt külön kártyám. Lepróbálni még rendben lenne a tvt egy lejátszóval, de szerintem annyira kiment a divatból, hogy csoda ha 100 ismerősből egynek lenne otthon… marad egy másik laptop vagy netán PC, ennek még utána járok… De mindenesetre köszönöm a részletes segítséget!

          • Nagy Árpád 2019-11-25 @ 15:23

            Nem is azt akartam mondani, hogy gyorsan vegyél egy UHD BD lejátszót vagy médiacentert, de valahogy ki kell derítened, hogy a TV vagy a PC oldalán van-e a baj. Ha van ismerősöd, akinek van 24p-t jól kezelő TV-je, az is jó megoldás, ha a PC-det odaviszed.

Várjuk hozzászólását!

Az Ön email címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..