A folyadékkristály cella kijelzőkben való működését egy másik írásban (Az LCD tündöklése) részletesen bemutattuk, ám a plasztikus magyarázat kedvéért – és mivel ez volt a tömeggyártott LCD kijelzőkben használt első folyadékkristály típus – a leírásban a TN (twisted nematic) szerepelt. Vannak azonban másfajta struktúrák is, nevezetesen a vertical alignment (VA) és az in-plane-switching (IPS), továbbá ezek különféle alváltozatai.
Ebben az írásban nem kívánjuk végigtárgyalni a VA és az IPS panelek teljes fejlődéstörténetét, és működésük apró részleteit, ez sok helyen részletesen megtalálható az Interneten, magyar nyelven is, pl. a geeks.hu weboldalon: http://www.geeks.hu/technologiak/090629_tft_paneltechnologiak
vagy még részletesebben, angol nyelven a közismert tftcentral.co.uk oldalon: (http://www.tftcentral.co.uk/articles/panel_technologies.htm
Az LCD kijelzőkhöz használt folyadékkristály anyagokról a merckgroup.com weboldalon lehet tájékozódni: http://www.merck-performance-materials.com/en/display/lc_materials/use_in_lcd_technology/use_in_lcd_technology.html
Említettük, hogy az előző írásban a TN LCD cella működését bemutattuk, itt most csak röviden összehasonlítjuk a TN és a VA fényszelep felépítését azért, hogy a különbségeket jobban megérthessük. Ennek érdekében az említett írás egyik ábráját (a TN panel alapállapotát) újra megmutatjuk:
A TN folyadékkristály fénymodulátor vázlatos felépítése. A TN cella alapállapotban átereszti a fényt, mert a vízszintesen elhelyezkedő és 90 fokban elcsavarodó folyadékkristály molekulái a polarizált fény polarizációs síkját is elfordítják, így az át tud haladni az alsó polárszűrőn
A következő ábránk a TN cella bekapcsolt (a jobb szemléltetés kedvéért maximális feszültségre kapcsolt állapotát), és a VA cella kikapcsolt (feszültségmentes) bekapcsolt állapotát mutatja, illetve mindkét cella esetében a feszültség és a fényáteresztés kapcsolatát.
Felső ábra: a TN cella eredetileg vízszintes molekulái maximális feszültség hatására függőlegesbe fordulnak, a polarizációs sík nem tud elcsavarodni, így a fény elvben nem megy át a cellán. A valóságban az illesztő réteg közelében lévő molekulák nem fordulnak függőlegesbe, így a fény egy része mégis átjut. A jobb oldali függvény jól mutatja ezt az állapotot. Alsó ábra: A VA cella molekulái alapállapotban gyakorlatilag tökéletesen blokkolják a fény áthaladását (pont fordítva, mint a TN cella), és feszültség hatására válik a VA cella fényáteresztővé
A TN és a VA cella eltérő működésének az a fizikai háttere, hogy míg a TN esetében a molekulák dielektromos anizotrópiája pozitív, a VA esetben ez negatív, ezért igyekeznek ez utóbbi molekulák a hossztengelyükkel az erővonalakra merőleges (és nem azokkal párhuzamos irányba fordulni külső elektromos erőtér hatására. A TN cellánál ez éppen fordítva történik.
Az IPS cella felépítése abban tér el gyökeresen a másik két megoldástól, hogy a vezérlő elektródák nem egymással szemben, a fény belépésének, illetve kilépésének helyén vannak, hanem egy síkban, mint az ábrán látható:
Az IPS cella felépítésének vázlata. Az egy síkban, az ábrán alul elhelyezkedő elektródákra kapcsolt vezérlő feszültség (ill. az így létrehozott elektromos erőtér) nagyságától függően a vízszintes síkban létrejövő molekula-elfordulás mértéke szabályozza a fényáteresztést
Az LCD cellák (pixelek) sokaságából az ismert módon épülnek fel a manapság kizárólagosan használt TFT LCD panelek, ha most eltekintünk a mostanság felfutó egyéb, nem-LCD technológiáktól. Érdekes kérdés az LCD panelek háttérvilágítása, amelynek szintén többféle megoldása terjedt el, de ezeket egy másik írásban mutatjuk be.
A VA paneleket két nagy alcsoportba lehet besorolni. Ezek: az MVA (Multi-Domain Vertical Alignment) – a P-MVA, S-MVA, AMVA és Sharp-féle MVA változatokkal – és a PVA (Patterned Vertical Alignment) – az S-PVA, cPVA, A-PVA és SVA változatokkal.
Az IPS vagy „IPS-szerű” panelnek is jónéhány változata van: S-IPS, E-IPS, AS-IPS, H-IPS, e-IPS, UH-IPS, H2-IPS, S-IPS II, p-IPS, AH-IPS, PLS, AD-PLS, AHVA… A részletekbe ebben az írásban nem megyünk bele, mert elveszejtenénk a tisztelt olvasót.
Inkább azt beszéljük meg, hogy miért volt szükség az olcsón előállítható, de néhány jellemzőjében nem a legelőnyösebb TN (vagy TN+Film) LCD cellák/panelek helyett az új technológiák kifejlesztésére. Tegyük hozzá, hogy miután az első IPS és VA panelek megjelentek a ’90-es évek vége felé, a TN panelek is óriási fejlődésen mentek keresztül (a legtöbb gyártó most is gyárt TN paneles monitorokat). A kisebb méretű, olcsóbb kategóriában ma is túlsúlyban vannak a többi technológiához képest, de néhány hátrányuk a mai napig megmaradt. Mindamellett pl. a rövid reakcióidőt az újabb technológiáknak a mai napig nem sikerült túlszárnyalniuk.
TN panelek
De igazából melyek a TN hátrányai? Leginkább a korlátozott betekintési szöget írják a TN panelek rovására, különösen függőleges irányban (a téglalap alakú vízszintes monitorképernyőt alapul véve). A másik kritizált jellemző a pontatlan, illetve változó színvisszaadás és a gyorsan csökkenő kontraszt a betekintési szög függvényében. A betekintési szöget speciális filmmel (fóliával) lehet növelni, de ez elég költséges „mulatság”. A legtöbb TN panelnél alkalmazott csillogás-mentesítő (anti-glare, AG) bevonat vagy felületkezelés némileg szemcsés, ami a kontúrok rajzolatát rontja. De ez már inkább a múlt, mint a jelen. Sokáig az alacsony statikus (on/off) kontraszt is komoly hátrány volt, ezt mostanában sikerült javítani.
A TN panelek szokásos bitmélysége színenként 6 bit, a 16,7 millió színt térbeli (felületi) és időbeli dithering (FRC) alkalmazásával tudják elérni.
Mindemellett vannak kedvező jellemzői is az TN paneleknek: elsősorban a már említett, a mai napig legrövidebb, akár az 1 ms-ot is elérő G2G reakcióidő, különösen az overdrive bevezetése után. Ezen kívül a mai TN panelek a leginkább alkalmasak a legmagasabb frissítési frekvenciák (e sorok írásakor 240 Hz) támogatására. És teszik mindezt a relatíve legalacsonyabb áron.
VA panelek
A modern VA panelek kiemelkedő előnye a tipikusan 3000:1 körüli kontrasztarány. A válaszidő ugyan sokat javult a néhány évvel ezelőtti értékekhez képest, de a gamer monitorokhoz a VA panel még mindig nem a legjobb választás – bár újabban ez alól is vannak kivételek. A legújabb VA panelek némelyike képes a 120+ Hz-es frissítés támogatására, továbbá a mozgáselmosódás-csökkentő háttérvilágítási megoldások használatára. A betekintési szögtartomány nagyobb, mint a TN paneleké, de kisebb az IPS/PLS panelekénél. A natív 8-bites színmélységű panelek előállítása nem probléma, de némely panelnél valójában 6 bit + dithering adja ki a 8 bitet. 10-bites panel VA változatban még tudomásunk szerint nem készült. Ami a színvisszaadást illeti, a professzionális színes munkához nem a legjobb választás.
IPS panelek
Ezzel szemben az IPS panelek színvisszaadása kiváló, betekintési szögtartományuk a legnagyobb. A modern IPS panelek (és változataik) válaszideje rövidebb, mint a VA paneleké, de hosszabb, mint a TN paneleké. A mozgáselmosódás csökkentésére (értsd: a háttérvilágítás idejének periodikus lerövidítése, pl. ULMB) szintén alkalmasak az új panelek. Újabb fejlemény, hogy a frissítési frekvencia is elérheti vagy meghaladhatja a 144 Hz-et, ámbár e tekintetben még mindig le van maradva a TN mögött (natív 240 Hz). A színmélységet tekintve, a 10 bit megvalósítható, ilyen panelek már kaphatók. Kifogásolható jelenség az ún. IPS glow, ami a sötét panel (sötét képtartalom) nem merőleges nézésekor kivilágosodás (glow) formájában jelentkezik. Ennek kiküszöbölésére kifejlesztettek egyfajta polarizátort (A-TW), de – nem tudni miért, talán költségtakarékossági okokból (plusz némi színtorzítás) – manapság nem találkozunk ilyen panelekkel az új monitorok piacán.
Mint a mondottakból látható, mindegyik panelfajta mutat előnyös és hátrányos tulajdonságokat is, így általánosságban semmiképpen nem mondhatjuk egyiket sem a „legjobbnak”. A recept banális: olyat válasszunk, amilyet a felhasználási terület megkíván. Ha pedig többféle célra használjuk a monitort, akkor próbáljuk meg megkeresni a legjobb kompromisszumot.
Alvares
Most találtam rá erre az oldalra. Hát annyira jól érthető a cikk hogy le a kalappal! Csak remélem hogy ha valami változás van akkor frissítést is kapnak a cikkek (geeks.hu inaktív).
Köszönjük! 🙂
Igyekszünk frissíteni az írásainkat. Az érthetőség is elsődleges célunk. Jólesett a dicséret!
Én éppen egy monitort szeretnék vásárolni csak az a bökkenő hogy mind a három monitor amelyik a listámon van az különböző féle paneltípusú (TN, IPS és VA). Szerintetek melyik a legjobb választás?
Nem írtad meg, hogy mire szeretnéd használni a monitort. Ugyanis ettől függ leginkább, hogy melyik fajta panel lenne neked a legjobb választás.
Gratulálok az íráshoz! Igen jó, közérthető anyag.
Köszönjük! Ha így van, akkor érdemes volt megírni.
Monitorvásárlás előtt állok,gyorsan kellene! A köv. célokra használom: netezés (elsősorban OLVASÁS!!); szövegszerk.; filmnézés; fotó-video szerk., NAPI 6-8 órában! Képernyő méret: 24 coll. Melyik paneltípus lenne a legmegfelelőbb számomra? Köszi a választ!
Ha nem hard core játékra kell, akkor a TN panel felejtős. Marad az IPS vagy a VA, illetve ezek valamelyik alfaja. Az IPS-nek nagyobb a betekintési szöge és talán a színei kicsit szebbek. A VA-nak nagyobb a kontrasztja. Mind a kettő megfelel „mindenes” monitorhoz.
Ha hardcore játék fan vagy, akkor a TN panelt érdemes venni. Az IPS panel nagyon szép színeket produkál viszont a kicsit gyengébb kontrasz és befénylés miatt nem igazán szemkímélő. A VA panelek ezzel szemben nagyon magas kontrasztértékkel rendelkeznek (a fekete nagyon durván fekete), nagy előnyük a többivel szemben, hogy a szemedet is sokkal jobban kímélik, színben pedig majdnem megközelítik az IPS minőségét. Szerintem a VA és altípusai a legjobb aranyközépút a panelválasztás terén.
Üdvözletem monitor vásárlás előtt álok és nem tudok dönteni főbb pref single game fps, Competitive fps gamek, néha wow + filmezés 2k-n gondolkozok. És ezek kiszemeltjeim.
Acer Predator XB271HUAbmiprz tn panel 144hz 1ms g-sync a másik pedig
GIGABYTE AORUS AD27QD Monitor 144hz 1ms ips g-sync/freesync
Köszi a választ!
Ha kompetitív fps jétékot is játszol, inkább a TN paneles monitort választanám a helyedben.
Sziasztok, nagyon szuper cikk lett!
Segítséget kérnék, mert még a cikk alapján sem tudok dönteni. Alapvetően olyan otthoni monitort keresnék ami elsősorban alkalmas weblap és fotó szerkesztésre, és filmnézésre, az első kettőre az IPS lenne a talán a jó választás, a filmnézésre pedig a VA, minimálisan használnám játékra akkor sem fps-re ahol kell a gyors reakció idő, maximum rts. A VA panellel szimpatizálok a magas kontraszt arány miatt, viszont a színek nem tudom mennyire színhelyesek, láttam már 10bit (8+frc) verziót is VA panelből, illetve azért a weblapnál lényeges lenne a színhelyesség, ha nem is professzionálisan pontosan.
Köszönöm előre is a válaszotokat.
Szia!
A színhelyesség a VA paneles monitornál is beállítható az sRGB (vagy más) színtérhez, persze csak kalibrálással. (Megjegyzem, hogy az Oázisnál bármilyen monitort olcsón bekalibrálnak.) Tehát a te esetben én VA panelt javasolnék a nagyobb kontraszt miatt. Gyengesége a kisebb betekintési szög, mint az IPS-nél, de ha középről nézed, akkor nem lehet gond.
Kedves Árpád!
Köszönöm a tippet, még egy kérdésem lenne, mennyit számit a kijelző színtér/látható megjelenítésénél a 6bit+frc, 8bit illetve 8bit+frc? Látni különbséget? Vagy mindegy hogy 8bit vagy 6bit+frc?
A színmélység, amiről itt szó van, a színenkénti kvantálás (az analóg jel „felszeletelése”) finomságát jelenti a digitális technikában. A 8 bit 256 kvantálási szintet jelent, a 10 bit 1024-et. A 6 bit + FRC gyakorlatilag egyenértékű a 8 bittel, a 8 bit + FRC a 10 bittel. Az FRC egy algoritmus, amely a köztes kvantálási szinteket „pótolja”. Elméletileg a 8 bit jobb, mint a 6 bit + FRC, de a valóságban nemigen érzékelhető különbség. A kvantálási szintek számának a kép (a színek) sávosodására („poszterizáció”) van hatása, a színtérhez vagy a színtér pontosságához semmi köze. Kivéve persze, hogy időnként persze felléphet a poszterizáció 8 bites színmélységnél, a sötétebb árnyalatokon. De ez nem színtér-probléma.
Köszönöm a választ! Tehát általánosságban esetleg egy gardiensnél lehetne észrevenni némi sávosodást, ha jól értelmezem, egyéb általános felhasználásnál ez nem fog jelentkezni. Viszont akkor mondjuk nagyobb felbontás esetén 2k 4k érdemesebb egy 10bites modellt választani?
Nem feltétlenül. Életszerű használat esetén (munka közben) 8 bit színmélység esetén is csak ritkán észrevehető a sávosodás, hacsak nem professzionális munkáról van szó. A 10 bit előnye a kijelzőknél akkor jön ki leginkább, ha a forrásjel is 10 bites. A 4K-UHD monitorok elég nagy hányada azonban ma már 10 bites (vagy inkább 8 bit + FRC) panellel jön ki. A 10 bites kvantálás (vagy a 8 bit + FRC) vitathatatlanul jobb, mint a 8 bites, de az árat is érdemes mérlegelni.
Üdv! Részletes cikk volt, köszönöm.
Ugyanakkor segítséget szeretnék kérni.
Asszonynak konyhába főként főzés közbeni film nézéshez keresek 24″-os smart tv-t vagy monitor tv-t. Háttérfény (konyha ablakon bejövő fény a képernyőre vetül) miatt nem gondolnám a TN panelt befutónak, viszont amit találok IPS panelest túl nagy válaszidővel (14ms-al) jelölik. Vagy ez csak játéknál számít? Vagy böngészéskor is látszódna pl gördítésnél? Köszönettel fogadnék egy segítő választ!
Azt alapból nem szabad engedni, hogy a bejövő fény a képernyőre vetüljön, mert zavaró reflexiót, csillogást okoz. A zavar mértéke attól is függ ugyan, hogy matt vagy fényes a képernyő (vagy a két szélsőség között milyen a bevonata vagy felületkezelése). De akármilyen is a képernyő felülete, a közvetlen megvilágítását el kell kerülni a készülék elhelyezésével.
Filmnézésnél a válaszidő nem számít, és önmagában a panel fajtája sem (ha középről, merőlegesen nézzük). Ami miatt az IPS panel lenne talán a legjobb, az a legszélesebb betekintési szögtartomány, és a jó színhűség. A VA panel akkor javasolt, ha a kontraszt az elsődleges szempont, de a betekintési szöge kisebb. A TN panelnek a legkisebb a betekintési szöge, ami miatt oldalról vagy felülről-alulról nézve a képminőség feltűnően romlik.
Üdvözlet
Programozó vagyok és érzékeny a szemem a villogásra.
Mi a legjobban szemkímélő monitor megoldás.
Válaszát előre is köszönöm.
Az LCD önmagában szemkímélő, így tökéletesen megfelel a képernyő előtti munkához, mert a „sample and hold” működési elvnek köszönhetően NEM villog. Ez azt jelenti, hogy egy teljes frissítési ciklus időtartamáig minden pixel (gyakorlatilag) megtartja az aktuális frissítés elején felvett fénysűrűség értéket. Ez még 24 Hz-en is igaz, de 60 Hz-en mindenképpen.
Ha mégis zavaró a 60 Hz-en működő LCD (bár ennek nincs életszerű magyarázata, de nem mondom, hogy nem fordulhat elő), egy 120 vagy 144 Hz frissítésű monitort viszonylag olcsón lehet beszerezni, ami végleg megoldja a gondot.
Az LCD monitoroknál (mivel villogás nincs) a nagyobb veszély a szemre a KÉK fényösszetevő. Ha valaki 6-8-10 órát ül naponta a képernyő előtt, akkor ajánlatos a kék arányát csökkenteni. A mai LCD monitorok nagy részébe már beépítik ezt a funkciót, amivel többféle fokozatban lehet redukálni a kék fényt. Igaz, a fehér ettől sárgás lesz, de ez a programozásban, szövegfeldolgozásban stb. nem zavar, és határozottan csökkenti a szem fáradását.
Üdv!
Monitor vásárlás előtt állók és Competitive FPS-re használnám főleg a monitort amire a TN panelt javasolják, viszont úgy hallottam, hogy azok nem olyan tartósak és egy idő után villogni kezd a kijelző. Az lenne a kérdésem, hogy ez egy egyszerű tévhit vagy valóban tartósabb az IPS panel?
Tévhit, legenda, fake news. Villogni nem kezdenek, régebben az IPS talán egy kicsit tartósabb volt, de ez ma már nem áll fenn. Versenyszerű játékhoz valóban sokkal inkább javasolt a TN panel.
Kedves Árpád!
Mi a különbség az IPS és a PLS típusú panel között?
A működési elvük ugyanaz, a PLS a Samsung „IPS panelje” (nem adhatta neki ugyanazt a nevet, mint az LG). Mivel a PLS újabb fejlesztés, az akkori IPS-ekhez képest valamivel jobb volt ugyanazért az árért, illetve ugyanolyan minőséget olcsóbban kínált. Mivel azonban mind a két technológia fej-fej mellett fejlődik, mind a kettőben van többféle alváltozat, olcsóbbak és drágábbak, gyengébbek és jobbak (az alapvetően kis eltérések a betekintési szögben, a színekben, esetleg a válaszidőben mutatkozhatnak a két panelfajta között). Generálisan az ugyanolyan minőségű Samsung panel pár százalékkal talán olcsóbb, de a teljes monitor árában ez nem biztos, hogy tükröződik. Egyébként az AUO panelgyártónak is van kiváló IPS panelje, AHVA néven (ez nem VA panel, az elnevezés kicsit megtévesztő).
Üdv kedves Árpád!
Egy xbox one s konzolhoz tn paneles monitort érdemes vásárólni? A képfrissítési frekvencia eltérése nagysága miben érződik?
A TN panel a rövid pixel-válaszidő miatt javasolható játékhoz, főleg az FPS játékokhoz, és inkább a haladó vagy versenyszerűen játszó gamereknek. Egyébként inkább IPS vagy VA panelt ajánlanék a nagyobb betekintési szög, ill. nagyobb kontraszt miatt. A monitor frissítését a konzol esetében felesleges 60 Hz-nél nagyobbra állítani. A nagyobb frissítés nem jár semmilyen előnnyel, ha a forrásjel 60 Hz-es vagy az alatti.
Akkor járna előnnyel, ha az LCD monitor villogna 60 Hz-en, de nem villog. CRT-nél a nagyobb frissítés a villogást/vibrálást csökkentené, de ki használ ma már CRT-t?
Kedves Árpád!
Monitor vásárlás előtt állok, és ebben kérném a segítségét. Évek óta egy Samung SyncMaster 910N 4:3-as monitort használok. A keretösszegem, amit erre szándékozom: 50.000 – 55.000 Ft. Ebben az árkategóriában 2 db 27, valamint 1 db 28 colos monitort néztem ki magamnak.
1. Dell SE2717H monitor – ips panellal
2. ASUS VP278H monitor – tn panellal
3. BenQ GC2870H monitor – va panellal
Amire használnám: Internet, filmnézés, zenehallgatás, valamint néha-néha képszerkesztő /CorelDraw és Adobe Photoshop/ használata. Az Internet és a filmezés folyamatos lenne, a többi nem.
Játékokra egyáltalán nem használnám, max. 1-2 régi játékra, pl.: Red Alert 2., – de arra is nagyon ritkán!
Az Asus-t elkezdtem megrendelni, de végül valami miatt töröltem a rendelést. A Dell-nek fényes a hátulja és a kerete – ezt csak mellékelten jegyzem meg -, amin minden ujjlenyomat meglátszik.
Adott 3-fél panel. Abban kérném a segítségét, hogy Ön szerint melyiket válasszam, és miért?
A kérdésben jelzett használatra én az IPS paneles monitort javasolnám. A TN panel játékhoz kiváló, a VA panel (a nagy kontraszt miatt) filmnézéshez előnyös, de ha a felsorolt alkalmazási célokat összességében nézem, akkor mégis az IPS-t választanám.
Nekem Iiyama ProLite X2783HSU monitorom van, ez VA paneles. A kontraszt, betekintési szög és a színhűség meglepően jó. A fő szempontom a kontraszt volt, valamint a hátulról történő megvilágítás.
KEDVES ARPAD!
(Sajnos ekezetek nelkul irok mert nem magyar a billentyuezetem).
Azt szeretnem kerdezni hogy, ha filmnezesre szeretnek elsosorban l5,6 inches laptopot venni, akkor az IPS vagy a VA panelt ajanlana inkabb? Szeretnem ha minel minosegibb lenne a kep a legkozelebb a „mozis vagy televizios) elmenyhez. Melyiknek a legtisztabb a kepe? Sajnos nem tudom eldontani szakertelem hianyaban,hogy a kontraszt vagy a szinvilag a fontosabb.
Valaszat elore is koszonm!
A jóval nagyobb kontraszt miatt filmnézéshez a VA az előnyösebb. Kalibrálással a színhűsége is jól beállítható. Amire viszont figyelni kell, hogy a betekintési szöge kisebb, mint az IPS panelé, ezért szemből, és nem túl közelről kell nézni a VA képernyőt. A kép „tisztasága” a felbontás mellett inkább a felületkezeléstől függ (matt vagy fényes, és közöttük sokféle fokozat), és nem a panel fajtájától, de ennek a hatása nem drámai, inkább a kontúrélességben jelentkezhet, illetve tükröződés léphet fel, ha a panelt bizonyos szögtartományon belül külső fény éri.
Kedves Árpád,
Édesanyámnak keresek TV nézésre 27-28″ körüli (a hely, ahova be kellene férnie 43cm magas és 85 cm széles, ezek még talán beférnének) TV-monitort. Nem baj, ha nincs hangszóró a készüléken, mert most is külső hangszórót használ. A kinézett darabok:
– Dell E2720HS
– Asus VA279HAE
– Hyundai FLN24T439
Melyiket javasolja?
Köszönettel:
Bozsó Sándor
A három közül a Hyundai-t nevezhetjük valódi monitor-TV-nek, de a mérete kisebb, 24″-es. A Dell és az Asus 27″-esek, és az adott helyre beférnek, de TV-nézéshez külső set-top-box-ot kell csatlakoztatni a HDMI-n keresztül. Az Asus mellett szól TV-zéshez, hogy VA paneles, így a kontrasztja jóval nagyobb, mint az IPS paneles Dell-é. Viszont ez utóbbinak nagyobb a betekintési szöge, mint az Asusé. Érdemes még körülnézni az LG házatáján, mert sokféle monitor-TV-je van.
Monitor vásárlás előtt állok. Vagyis. Vásároltam egy monitort, amit sajnos vissza kellett küldenem. Sötét képernyőn nagyon durva fehér foltok voltak láthatók. AOC C27G1 VA -panel. Azt szeretném kérdezni hogy ez a jelenség melyik monitornál fordul elő ritkábban, mit javasolna? Igazság szerint mindenre használnám, játék- internetezés- filmezés.
@Horváth Péter
Ha jól értem a problémát, akkor a háttérvilágítás fényszivárgásáról (leakage, bleeding) van szó a képernyőn, amikor a monitor “fekete” jelet kap. Ez a jelenség a monitorok túlnyomó többségénél előfordul kisebb-nagyobb mértékben. Ráadásul egy adott típus különböző példányainál is más-más mértékű és elhelyezkedésű lehet. A panel szélein elhelyezett LED háttérvilágítás (edge-lit) esetében – bár a fényt egy fényvezető réteg a teljes képernyő felületén elosztja – gyakoribb a szélek felé jelentkező fényszivárgás.
Általános recept tehát nincs, így nem lehet előre megmondani, hogy adott márka és típus, és ezen belül adott példány esetében mekkora lesz a fényszivárgás.
Egyébként a VA panel nem rossz választás (nagy kontraszt, relative jó színek), de a betekintési szöge kisebb, mint az IPS paneleké, viszont az IPS paneleknek nagyobb a “befénylése” (glow). Igaz, ez a VA paneleknél is megvan, csak kisebb mértékben. De a glow más eredetű, mint a bleeding. Remélem, nem zavartalak nagyon össze.
Végső soron, ha fényszivárgásra ennyire érzékeny vagy, az a megoldás, hogy a kiválasztott típusnál és példánynál ezt megpróbálod ellenőrizni, mielőtt megveszed.
Kedves Árpád!
Először is szeretnék gratulálni a cikkhez, a részletes leírás segített megérteni az eltérő panelekkel szerelt monitorok működését és felhasználását, de még ennek ellenére is nehéz számomra a döntés és szeretnék egy kis segítséget kérni.
Első sorban CAD tervezéssel foglalkozom [AutoCAD (fekete háttérrel), Inventor, Solid Edge, stb.], ezen kívül tartalom szerkesztéssel is foglalatoskodom, mint a kép szerkesztés (Gimp, CorelDraw, Photoshop) és szeretnék a videószerkesztésben is elmélyülni. Idáig mindig IPS monitoraim voltak, de a legutóbbi monitor vásárlás után (2db Lenovo 23,8″ Q24H-10) elbizonytalanodtam. A monitorok nagyon szép színekkel rendelkeztek, de a feketéket nem éreztem eléggé erőteljesnek és mivel a programjaim és a munkáim során sötét/fekete tartalommal dolgozom ez sarkalatos probléma számomra. A fenti leírás alapján az IPS még mindig a legjobb mindenes monitor, de a fekete színek nagyon zavartak a monitoron főleg esti munkavégzés közben és a szemem is nagyon fáradt tőle (alacsony kékfény mellett is). Az lenne a kérdésem, hogy 2db VA panellel szerelt 27″-os 2K-s monitor megfelelne-e a munkavégzésemhez? Főleg a CAD tervezés miatt gondolkodtam el ezen az opción, de mivel sose volt VA panelem, így nem ismerem a szűkebb betekintési szögeit és az ezzel járó szín torzulás mértékét, mivel nem középen nézném a monitorokat,hanem értelemszerűen egymás mellett lennének. Elgondolkodtam a 43-49″-os monitorok lehetőségein (a 34″-os monitorok nekem nem nyújtanak elég betekentési méretet), de az az árkategóriát jelen állás szerint elfogadhatatlannak tartom.
A segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Szabó Zoltán
@Szabó Zoltán
Tökéletes LCD panel sajnos nem létezik. Képszerkesztéshez, videovágáshoz valóban nagyobb kontraszt kellene, mint amit az IPS panelek tudnak. A te igényeidnek az OLED felelne meg, de az OLED PC monitor ritka, mint a fehér holló, és megfizethetetlen, plusz élettartam és beégési problémái vannak (lehetnek) hosszabb távon. Fény az alagút végén a mini-LED háttérvilágítású LCD panel, de erre még várni kell, ki tudja, meddig. Szóval a VA paneleknek valóban általában legalább 3-szor akkora a kontrasztja, mint az IPS-é, de tényleg probléma a betekintési szög a „színkritikus” munkánál (meg egyébként is). A gamerek egész jól tűrik a kis betekintési szöget (lásd TN panel), mivel egyedül ülnek egyetlen 24-es vagy 27-es monitorral szemben. Kétmonitoros munkához a te esetedben nem javasolnám. Hacsak nem úgy, hogy van egy VA paneles „fő” monitor veled szemben (nem túl közel, hogy ne legyen színtorzulás és csökkenő kontraszt a széleken), és egy „másodlagos” pl. IPS paneles monitor, ahol meg tudsz nyitni plusz ablakokat, de nem nézed állandóan, és el is tudod fordítani valamennyire.
A másik javaslatom, amit te is pedzegetsz, egy darab 43″-es vagy 49″-es, 4K-UHD, VA paneles monitor (de nem 32:9-es vagy 21:9-es, hanem 16:9-es, aminek a közepére kirakod a kritikus munkádat, és egy csomó ablakot nyitogathatsz körülötte). Tudom, hogy ezek többsége drága, de van 200.000 alatti (és egész jó) modell is. A márkát nem írom ide, mert ez nem a reklám helye, de megtalálod a neten, ha keresgélsz. 43″-es, VA panellel, 4K, 16:9, sRGB, P3, Adobe RGB színtér, 60 Hz frissítés. De ne vedd meg elhamarkodottan, nagyon alaposan nézd meg előtte, hátha mégse tetszik. Kalibrálni mindenképpen kell!
Kedves Árpád!
Monitort szeretnék vásárolni, ebben kérném a segítségét.
CAD programokkal dolgozom, az egyik fehér alapon fekete (néha színes) vonalakat, a másik fekete alapon színes vonalakat használ. Elsődleges monitor lenne (laptophoz kötve), legalább 27 col méretűre gondoltam. Melyik paneltípus lenne számomra a megfelelő?
Üdvözlettel
Tilai János
@Tilai János: Én mindenképpen IPS vagy „IPS-szerű” (PLS, AHVA stb.) panelt javasolok, méghozzá minél nagyobb (lehetőleg UHD) felbontással. A munka jellege ezt indokolja.
Kedves Árpád!
Tilai Jánoshoz hasonlóan CAD-es – meg természetesen Office – alkalmazásokhoz szeretnék monitort venni. A rajzok nagyobb áttekinthetősége miatt 43″-ban gondolkodom. Az „első körben” kinézett monitor, Philips BDM4350UC/00 IPS LED monitor, 43″ sajnos már nem kapható (hozzáteszem ezt a monitort volt alkalmam kipróbálni, és tetszett), helyette egy Philips 436M6VBPAB LED monitor, 42.5”, VA monitort néztem ki, de nem tudom, hogy jó választás-e?! Kérhetnék a döntéshez egy kis segítséget?! Köszönöm.
@Gyenes Zoltán:
Az árához képest mindenképpen jó vételnek mondható (UHD felbontás, nagy méret, DisplayHDR 1000 minősítés, nagy kontraszt a VA panelnek köszönhetően, nagy színtartomány, uniformity funkció, USB-C port stb.). Tesztje itt olvasható. A betekintése szöge jobb, mint a tipikus VA paneleké, de persze kicsit alatta marad az IPS-nek. A CAD-es/Office munkákat nézve az egyik lehetséges hátránya, hogy az egyébként kiváló panel szubpixel elrendezése nem a szokásos, az op. rendszerek nem igazán szeretik, ami leginkább a pici karakterek megjelenítésében mutatkozik meg. A másik, hogy az uniformitás javul ugyan a SmartUniformity aktiválásával, de lehetne jobb is. Ezért azt javasolom, hogy mindenképpen nézze meg alaposabban ebből a szempontból, mielőtt megveszi.