Monitorválasztás fénykép-feldolgozáshoz

A fotósoknak sok tekintetben speciális igényeik vannak, amikor PC monitor beszerzéséről gondolkodnak. Ezek a monitorok nem tartoznak az olcsó készülékek közé. Az ár úgy 100.000 Ft körül kezdődik, és jóval egymillió fölött végződik, ezért kinek-kinek először a saját lehetőségeit kell felmérni. Kb. 250-300.000 forintért azonban már egészen jó tudású, nagy méretű és felbontású fotós monitorok kaphatók, sokféle szolgáltatással.

Előzetes megjegyzések

A választás alapja – bármilyen árkategóriában – az ár és a használati érték aránya. De mit értünk használati értéken? Ha a felhasználás célja egyértelmű (mint esetünkben), akkor nem nehéz azoknak az elsődleges és másodlagos tulajdonságoknak és szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyek a fotósok számára fontosak.

Ez nem jelenti azt, hogy más célra (pl. játékra, videoszerkesztésre stb.) tervezett monitorok alkalmasint ne tudnának eleget tenni a fotósok követelményeinek, de ennek az írásnak most nem ez a témája. Nézzük most a fotósok monitorokkal szemben támasztott igényeit!

Elsődleges szempontok

  • Színhelyesség és színtartomány
  • Méret
  • Felbontás
  • Színmélység (a megjeleníthető kvantálási szintek száma alapszínenként)
  • Panelfajta
  • A képernyő homogenitása

Kezdjük a színterekkel és a színhelyességgel. Fontos annak eldöntése, hogy a végtermékre digitális formában van-e szükség, vagy pedig papírkép, nyomat készül. Az előbbi esetben mind a fényképezéshez, mind a feldolgozáshoz elég lehet az 1996-ban szabványosított sRGB színtér (amely terjedelmét tekintve azonos a HD videó Rec.709 vagy BT.709 színtérrel), az utóbbihoz viszont célszerű az 1998-as Adobe RGB-t választani, amely többnyire képes lefedni a nyomtatott kép színtartományát. Ha valaki később kívánja eldönteni, hogy mit akar a képpel, akkor – ha a gép megengedi – fényképezhet a szenzor által érzékelhető színtartományban, lineáris 12, 14 vagy 16 bites kvantálással, tömörítés nélkül (RAW, azaz „nyers” beállításban, amely rendszerint csak a profi esetleg félprofi fényképezőgépeken választható), és utána az arra alkalmas szoftverrel dolgozhatja fel a képet egy választott színtérben, és mentheti el a kívánt tömörítéssel. RAW beállításban a kamera a szenzor által érzékelt összes képadatot rögzíti.

Beszélnünk kell még egy, professzionális munkára létrehozott fotós színtérről, a ProPhoto RGB-ről, amelynek terjedelme (color gamut) jóval nagyobb az Adobe RGB-nél, és a kvantálása 16 bites. Egy high end printer és megfelelő minőségű papír esetében azok a színek is szükségesek lehetnek, amelyeket az Adobe RGB nem fed le. A ProPhoto RGB színek előállításához a RAW képadatokból lehet kiindulni, a mai Photoshop pl. erre alkalmas. Persze még az Adobe RGB, vagy az ennél még nagyobb színtartományú monitorok sem tudják megjeleníteni ennek a színtérnek egy nagy tartományát még a valós színekből sem, nem beszélve a színpatkóból „kilógó” képzetes színekről. Természetesen nyomtatni sem lehet minden ProPhoto RGB színt, viszont a nyomtatótól és a papírtól függően mégis jóval több szín tehető láthatóvá, ha a felvételen rajta volt, mint amennyit Adobe RGB-ben fel lehet dolgozni.

Színtartományok összehasonlítása a síkbeli xy színinger-diagramon (a harmadik dimenziót, a fénysűrűséget, ez az ábrázolás figyelmen kívül hagyja). A CMYK a színes nyomtatás általános (tipikus) színrendszere, amelynek a valóságban sokféle eltérő változata van a nyomtatótól és a papírtól függően. A patkó alakú háttér az érzékelhető színek tartománya. Látható, hogy a ProPhoto színrendszer kék és zöld alapszíne nem valós szín  

Meg kell még említenünk a digitális mozivetítésnél használt DCI-P3 színteret, de ennek egy monitornál csak akkor van jelentősége (mondhatnánk, csak akkor érdemes használni), ha 4K-UHD HDR videót szeretnénk szerkeszteni, vagy 4K-UHD HDR Blu-ray lemez vagy streaming tartalmat megnézni. Sok mai monitor natív színtere lefedi, vagy közelítőleg lefedi ezt a színtartományt. A fotózásban azonban (eddig) még nem honosodott meg, és szerintem nem is fog, úgyhogy a monitort a P3-ra beállítva sem az sRGB, sem az Adobe RGB képek nem fognak színhelyesen megjelenni.

Egy monitor színhelyességén vagy színhűségén azt értjük, ha egy monitor a választott színtérhez való beállítás vagy kalibrálás/profilírozás után az akromatikus színeket (a szürkéket a feketétől a fehérig) a szabványos fehérponttal és gammával, az alapszíneket és a színgamuton belüli telítetlen színeket pedig a szintén szabvány által meghatározott pozíciókban – ez három dimenzióban értendő – képes reprodukálni, az érzékelési határ alatti hibával.

Tehát alapesetben a monitort egy referencia-színtérhez kalibráljuk. De ha egy teljes képfeldolgozó munkafolyamatot nézünk a felvételtől a nyomtatásig, akkor minden eszköz színterét egy közös, univerzális, eszközfüggetlen színtérbe (pl. CIE XYZ, L*a*b*) kell transzformálnunk, hogy a lehető legjobb – bár nem tökéletes – egyezést tudjuk létrehozni a kamera által produkált színek és a nyomtatott színek között. Ezt a témakört fedi le a Color Management problematikája, de ennek további taglalása szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit.

A monitor méretét és felbontását együtt kell értékelnünk, mivel pl. egy 27”-es monitor lehet Full HD, QHD, 4K-UHD, esetleg még nagyobb (5K = 5120 x 2880 pixel) felbontású, és vannak köztes felbontású modellek is, ha a képformátum nem 16:9. Megfordítva, többféle méretű készülék lehet ugyanakkora felbontású. Önmagában a méret csak kényelmi szempont (bizonyos határok között). Ami igazán fontos, az a felbontás és a méret aránya, azaz a pixelsűrűség (pl. pixel per inch, PPI egységekben). Minél nagyobb a pixelsűrűség, annál finomabb részleteket lehet a képernyőn megkülönböztetni, persze megfelelő nézési távolságból.

Azonban bizonyos méret alatti vagy fölötti monitorral – például a túl kis vagy túl nagy nézési távolság miatt – kényelmetlen lehet a dolgozni. A fotósok többsége ezért kb. 24” és 34” közötti átlóméretű monitort használ. 1-2 éve megjelentek a 43”-es, 49”-es és még nagyobb PC monitorok is, amelyek azonban kevésbé javasolhatók egy fotós számára. Inkább egyszerre sok ablakot használó, multitask munkára vagy nagyképernyős játékra alkalmasak (BFGD, azaz „nagy formátumú gaming display” kategória). Ezeken a nagy monitorokon ugyanis ugyanakkora felbontás mellett jóval kisebb a pixelsűrűség, mint egy kisebb, pl. 27”-es készüléken, ha mondjuk mind a kettő 4K-UHD felbontású. Míg egy 43”-es UHD monitornál 104 PPI a pixelsűrűség, egy 27”-es UHD monitor esetében ez a szám 163 PPI, egy 24”-es UHD monitornál pedig 184 PPI. (A pontos képernyőméretek eltérőek lehetnek, ezért ezek a számok csak hozzávetőlegesek.)

Ami a színmélységet illeti, az optikai megjelenítés kvantálása (a panel meghajtása) színenként többnyire 8 bites (256 kód), ritkábban 10 bites (1024 kód). Minél kisebb a színmélység, annál hajlamosabb a kép a sávosodásra. A színenkénti 8 bit éppen hogy elég a sávosodás elkerülésére sok esetben (de nem mindig, mert ez függ a képtartalomtól és a monitor kalibrálásától is). 10 bit esetén sávosodás nem fog fellépni a szokásos nonlineáris kvantálás mellett. A 10 bit a HDR képek megjelenítésekor is jól jöhet. Ha a forráskép netán 8 bites, akkor nincs szükség valódi 10 bites monitorra, a sávosodás-mentességet jórészt egy 8 bites, vagy egy 8 bit + FRC = „10 bites” reprodukció is biztosítja, ha a monitor ezt tudja. Természetesen a kép feldolgozásakor, manipulálásakor a PC-n futó szoftverben lehetőleg minél magasabbra (pl. 16 bitre) válasszuk a színmélységet az esetleges többszöri konverziók és módosítások miatt.

Példa a kép sávosodásának (poszterizációjának) bemutatására

A panel fajtája is elsődleges szempont lehet a fotósoknak, mivel a betekintési szög markánsan eltérő a három alapvető panelfajtánál (TN, VA és IPS, és különféle alváltozataik). Röviden szólva, a fotósok számára az IPS, vagy a hozzá nagyon hasonló PLS, AHVA stb. „IPS-szerű” panel javasolható, a legszélesebb betekintési szögtartomány, és a korrekt színek miatt. Szóba jöhető választás még a VA panel, ha jobb kontrasztot szeretnénk a monitorunkon (tipikusan 3000:1 körüli az IPS panelek 1000:1 kontrasztjával szemben), viszont a többi jellemzője általában gyengébb. A TN panel pedig fotósok számára kifejezetten ellenjavallt a kis betekintési szöge miatt. A TN, VA és IPS panelekről az LCD-fajták: TN, VA vagy IPS? c. cikkünkben beszéltünk részletesebben.

Végül (de nem utolsó sorban) fontos a képernyő homogenitása vagy uniformitása, azaz a fénysűrűség (akromatikus és színes felületekre vonatkoztatva) és a színhőmérséklet változása – végeredményben a háttérvilágítás egyneműségének változása – a képernyő felületén. Ez sohasem tökéletes, de nem mindegy, hogy mekkora a hiba. Az általános, pl. irodai célú monitoroknál még elfogadható a ΔL ≤ 10-15%-os fénysűrűség-változás, illetve a fehérpont ΔE ≤ 3-4 hibája, de a fotósoknak ennél jobb uniformitás javasolt: ΔL ˂ 4-5% és ΔE < 2. Ezek csak irányértékek, minél kisebbek a számok, annál jobb. A nagy eltérések a fotósoknak vagy videósoknak szánt monitorokon egy külön funkcióval (Uniformity vagy hasonló menüpontban érhető el) csökkenthetők a háttérvilágítás egyenletességének javításával, a fényerő csökkentése árán.

Egy high end monitor fénysűrűségének (felső ábra) és színhőmérsékletének (alsó ábra) uniformitása a képernyőn     

Másodlagos szempontok

  • Ergonómia. Kívánatos, hogy a képernyő elfordítható legyen az állványoszlop tengelye körül (swivel: lehetőleg ±90 fokban), és a képernyő közepére merőleges tengely körül (pivot: 90 fok). Az utóbbi nagyon fontos, az álló (portrait) formátumú képek feldolgozásához szinte nélkülözhetetlen.
  • 3D LUT a monitorban („hardveres” kalibrálás lehetősége). Ez többnyire csak a felső kategóriás monitorokban található meg.
  • A képernyő reflexiója. A monitorok képernyője a teljesen reflektálótól (üveg) a csaknem teljesen mattig (film bevonat vagy felületkezelés) széles határok között változhat. Az anti-glare felületek a direkt tükröződés „kivédésére” alkalmasak, a közel teljes reflexiómentesítést csak a nagyon drága monitorokon megtalálható anti-reflection és anti-glare együttes alkalmazása tudja megoldani. A teljesen reflexiómentes képernyőt még nem találták ki. Idevágó írásunk A képernyő fényvisszaverésének csökkentése cím alatt olvasható. A direkt tükröződéseket a monitor gondos elhelyezésével vag árnyékoló csuklya használatával lehet csökkenteni vagy megszüntetni.
  • Árnyékoló csuklya (hood). Funkcióját nem kell különösebben magyarázni: világos környezetben hatékonyan megvédi a képernyőt a nem kívánt környezeti fényektől.
  • A monitor képformátuma. A monitorok többsége manapság 16:9 formátumú (aspect ratio, szélesség és magasság aránya), de vannak 16:10-es, 21:9-es, és újabban 32:9-es, 32:10-es készülékek is. Elvétve még gyártanak 1:1, 4:3 és 5:4 formátumú modelleket is. Mégis, a fotósok által leggyakrabban használt monitorok 16:9 vagy 16:10 formátumúak, mivel egyrészt a digitális fotók oldalarányát amúgy is eltérő igények szerint kell beállítani, másrészt ha nyomtatásra kerül sor, akkor többféle papírformátumból lehet választani, továbbá a felvétel készítésekor is különböző formátumok választhatók (pl. 3:2, 16:9, 4:3, 1:1).
  • Interfész. A mai monitoroknak a videojel fogadásához gyakran csak digitális portjai vannak (DVI-D, DisplayPort, HDMI, USB-C Alternative DisplayPort funkcióval). Figyeljünk arra, hogy a PC grafikus kártya kimenete csatlakoztatható legyen a monitorhoz, illetve ha több forrást akarunk csatlakoztatni, akkor legyen elegendő és megfelelő port. A csatlakozókkal kapcsolatban lásd A HDMI, a DisplayPort és az adatátviteli korlátok és A csatlakozók leendő királya? című írásainkat.
  • A monitor kezelhetősége és OSD menürendszere (ez szintén az ergonómia része). Sok monitorhoz a gyártók ingyenes segédszoftvereket mellékelnek a kezelés és a beállítások megkönnyítéséhez.
  • Olyan szolgáltatások, mint az USB hub, a beépített hangszórók, a kártyaolvasó foglalat(ok), és minél több bemenet.

***

Megpróbáltunk hasznos tudnivalókat csokorba fogni, bár a profi fotósok ezeket feltehetően nagyon jó ismerik. Legfőképpen nem is nekik szólt ez az írás, hanem a monitorvásárlásra vagy cserére készülő, kevésbé tapasztalt hobbifotósoknak, esetleg félprofi fotósoknak, akik cikkünkben talán megtalálják a választ néhány kérdésükre.

N. Á.

Legyen Ön az első hozzászóló

Várjuk hozzászólását!

Az Ön email címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .