Ez a Predator típus az XV273K Nitro „párja”, hiszen felületesen nézve csak a G-Sync-ben és a FreeSync-ben különböznek. Ez azonban nem egészen így van, mert a sok hasonlóság ellenére akadnak jócskán különbségek is. Az XV273K Nitro készüléket részletesen teszteltük, a teszt eredményét a weboldalunkon közöltük. Nézzük most, hogy ténylegesen miben különbözik tőle a G-Sync dinamikus szinkront nyújtó Predator!

Előre leszögezhetjük, hogy az XV273K Nitro FreeSync-es monitor a „G-Sync kompatibilis” készülékek csoportjába tartozik, azaz sikeresen teljesítette az Nvidia ezirányú tesztjét, mivel az Nvidia – váratlanul stratégiát váltva – január óta lehetővé teszi, hogy bizonyos FreeSync monitorokat Nvidia G-Sync kártyával is lehessen hajtani, és a G-Sync monitorokhoz hasonlóan teljesítsenek. Persze azért nem egészen ugyanúgy…

Főbb gyári adatok

• Paneltechnológia: AUO AHVA IPS-type (M2227QAN02.6)
• Képernyőméret: 27”
• Háttérvilágítás: WLED
• Natív felbontás: 4K-UHD (3840 x 2160 pixel)
• Pixelsűrűség: 163 PPI (64 pixel/cm)
• Panelfelület: light anti-glare (matthoz közeli, vékony tükröződés-mentesítés)
• Kontrasztarány: kb. 1000:1 (statikus)
• HDR kontrasztarány: 4000:1
• Fényerő: 350 cd/m2
• Csúcsfényerő: 400 cd/m2 (a képfelület 10%-án)
• Válaszidő: 4 ms GtoG
• Színmélység: 10 bit (8 bit + FRC)
• Színtartomány: a DCI-P3 90%-a, az Adobe RGB 87%-a, az sRGB 100%-a
• VESA HDR minősítés: DisplayHDR 400
• Betekintési szög: 178/178 fok (tipikus érték)
• Frissítési frekvencia: 120 Hz natív, 144 Hz OC
• Dinamikus szinkron: Nvidia G-SYNC
• Beépített hangszóró: 2 x 4 W
• Méretek: 629,9 x 441-541 x 307 mm
• Tömeg: 7,2 kg (állvánnyal együtt)
• VESA kompatibilitás: 100 x 100 mm

Kivitel, csatlakoztatás

Első látásra semmilyen különbség nem tűnik fel, kivéve a lábak színét, amely ennél a modellnél jóval sötétebb. Az adatok alapján kiderül, hogy a súlya bő fél kilóval több (és fogyasztása kicsit nagyobb), ha pedig a képernyőt mozgatni kezdjük, kiderül, hogy az egyik irányban függőlegesbe is fordíthatjuk a monitort, ami a Nitro esetében nem volt lehetséges. A méretekben itt-ott adódik némi minimális különbség, de ez leginkább tizedmillimétereket jelent. A panel típusa is kicsit más, de csak az utolsó számjegyben különbözik (egyébként hasonló AUO AHVA IPS panelről van szó).

Az XB273K-hoz ugyanúgy járnak az árnyékoló lapok (hood), mint az XV273K-hoz, és a felszerelése is hasonló. A táplálás szintén hálózati adapterről, és nem közvetlenül az erősáramú hálózatról történik.

A csatlakozó felület azonban egy lényeges dologban eltér az XV273K-tól: két DisplayPort 1.4 helyett csak egyet találunk rajta, ami felveti a kérdést, hogy tudja-e fogadni a monitor a 4K-UHD, 144 Hz-es, 10-bites színmélységű RGB 4:4:4 jelet (mindenből egyszerre a maximum!).

A válasz egyértelműen nem, mert egyetlen DP 1.4 sávszélessége ehhez nem elegendő. Pontosabban a monitor képes lehet(ne) erre, ha a forrás ki tud(na) adni DSC (display stream compression) tömörített jelet, a monitor pedig képes (lenne) ezt feldolgozni. Ekkor a DP 1.4 interfész adatsebessége megfelelő (lenne). Arra azonban semmiféle utalást nem találunk, hogy az XB273K alkalmazná a VESA-nak ezt a viszonylag új ajánlását, a DSC enyhe tömörítést, ami a képminőséget az érzékelés szintjén egyáltalán nem befolyásolja.

Ha ragaszkodunk a 4K-UHD-hez, a 144 Hz-hez és a 10 bithez, akkor engednünk kell a színfelbontásból, és a monitorra 4:2:2/4:2:0 komponens jelet kell küldenünk.

Látható, hogy ha a felbontást, a frissítést és a színmélységet maximalizáljuk, akkor a DisplayPort 1.4 csak komponens YCbCr jelet tud fogadni. A gyakorlatban azonban – játékok vagy filmek nézésekor ennek nincs jelentősége. A színfelbontás csökkenése csak az egészen apró betűs szövegeknél válik észlelhetővé

120 Hz frissítést választva, és megelégedve a 8 bit színmélységgel viszont lehetséges a Full RGB 4:4:4 mintavételi séma:

Az Információs panel megmutatja, hogy a frissítésben és a színmélységben kompromisszumot kötve (SDR-ben) lehetséges az RGB 4:4:4 színfelbontás

Az XB273K kezelése a bevált joystickes megoldással ugyanolyan kényelmes, mint az XV273K-é.

Az OSD menü

Bár a belépő ablak ugyanúgy a három Hot Key-t és ugyanazokat az alapértelmezett funkciókat tartalmazza (amelyek természetesen megváltoztathatók), tovább a főmenübe való belépés lehetőségét. Magában a menürendszerben (bár az almenük ugyanazok) néhány funkciót másképp nevezett el az Acer, de ami fontosabb, hogy új menüpontok és opciók is találhatók (ezeket az útmutató hangsúlyozottan „nVidia funkcióknak” nevezi).

Az átnevezett menüpontokra példák: Brightness helyett Peak White (nits), Black boost helyett Dark Boost, Gamma helyett Relative Gamma (-0,6, -0,3, +0,3, +0,6), a Color Space helyett SDR Colors sRGB On/Off (a Windows-nak sRGB kell, a Mac-nek Wide Gamut mód).

Eltérő („nVidia”) funkciók: SDR Variable Backlite (SDR módban használt háttérvilágítás szabályozása, valójában dinamikus kontraszt), Auto Brightness (automatikus fényerőszabályozás), Auto Black Level (automatikus feketeszint-szabályozás). E két utóbbit bekapcsolva egy fényérzékelőnek megfelelően áll be a fényerő, illetve a feketeszint. Ez lényegében lefedi azt a funkciót, amit a Nitro-nál a Light Sensor menüpont alatt tudunk bekapcsolni (azonban ott a szabályozásnak három fokozata van).

A Picture almenü kisebb-nagyobb eltéréseket mutat az Nitro-hoz képest. Különösen érdekes Brightness elnevezés helyett a Peak white, ahol ráadásul nit egységekben látjuk a fénysűrűséget (a 360 nit a default beállításhoz tartozik). Persze a mérések során a fénysűrűség pontos értéke kicsit eltér a skálán láthatóktól, de ennek nincs különösebb jelentősége. Ami újdonság, hogy bekapcsolható az SDR Variable Backlight funkció, aminek köszönhetően az IPS paneleknél szokásos 1000:1 kontraszt helyett nagyobb kontrasztarányt érhetünk el (dinamikus kontraszt)

Mind a DP, mind a HDMI bemeneten külön lehet be- vagy kikapcsolni a komponens YCbCr sRGB opciót. Meglepő módon a be- és kikapcsolt opció mindkét esetben csak abban különbözik, hogy On állásban sRGB gammát, Off állásban pedig BT1886-os gammát használ (ez utóbbit lényegében a videóhoz/TV-műsorszóráshoz szabványosították, a Rec. 709-et kiegészítve. A sötét tartományban kicsit világosabb a kép.).

A 6-axis Hue és a 6-axis Saturate kimaradt a Color menüből, ami talán annak tudható be, hogy a fénysűrűség színenkénti állíthatósága nélkül a hardveres kalibrálás amúgy sem lehetséges.

A Color almenü még inkább különbözik az XV273K hasonló menüjétől, mint fentebb már megbeszéltük. A Color Temp. menüpont nem változott, User állásba téve segít nekünk a kalibrálásban. A mondottak az SDR módra vonatkoznak, a HDR esetében jónéhány funkció kiszürkül, és ellenáll a változtatásnak (a szokásos módon)

Érdekes még megemlíteni a Gaming almenüt, amelyből evidensen hiányzik a Nitro FreeSync beállítási lehetősége. A Predator menüjében egyébként a G-Sync külön nem szerepel, ezt csupán az Nvidia vezérlőpaneljén kell aktiválni. Az ULMB funkciót egyébként ebbe a monitorba nem építették bele (ellentétben a Nitro-val, ahol VRB (Visual Response oost) néven szerepel egy hasonló funkció – de lehet, hogy ez különbözik a szokásos ULMB-től, bár én arra tippelnék, hogy ugyanarról van szó). Az Over Clock viszont itt kapcsolható be a 144 Hz-es frissítéshez (a 120 Hz-et felfelé tolva).

A Gaming almenüben az Over Drive változatlanul Off, Normal és Extreme fokozatba tehető, de ennél a monitornál inkább a Normal állás választása ajánlott (nem úgy, mint a Nitro-nál). A maximális frissítés alapból ugyanúgy 120 Hz, ami 144 Hz-re overclockolható

A menü HDR-re váltás után

A Nitro tesztjében említettük, hogy Nvidia kártyát használva a G-Sync aktiválható, de nem használható a HDR-rel egyidejűleg. Itt – mivel valódi G-Sync, és nem „G-Sync kompatibilis” készülékről van szó – természetesen a két funkció egyszerre is működik. A másik korlátozás a Free-Sync-es XV273K-nál az volt, hogy a G-Sync-et aktiválva nem támogatott az overdrive beállítása.

Visszatérve a Predatorhoz, a HDR aktiváláshoz (mint minden HDR monitornál, ha HDR tartalmat szeretnénk megjeleníteni) a szokásos módon a Windows 10-ben be kell kapcsolnunk a HDR kapcsolót (Gépház/Kijelző). Ezen felül az XB273K-nál nem kell tennünk semmit, a monitor HDR módba vált, a menüben semmiféle beállítást nem kell végezni.

Viszont az almenük átalakulnak, illetve egy sor funkció kiszürkül, értelemszerűen megakadályozva, hogy a „legjobb” HDR-hez szükséges beállítások érintetlenül maradhassanak.

A Picture almenü HDR módban. Az APL (Average Picture Level) marad az SDR-hez elfogadott 80 nites szinten, hiszen a HDR kb. 460 nit maximális fényerejének csak a nagyon világos kisebb-nagyobb (pl. tükröződő vagy fényforrásként működő felületek) fénysűrűségének növelése a célja. Egy sor egyéb funkciót is „befagyaszt” a HDR

A Color almenüben, HDR módban az alábbi pontokhoz nem lehet hozzányúlni:

A gamma állításának (mivel ez a hagyományos gamma) nincs értelme, hiszen a HDR-nél (a monitorok a HDR10 szabványt tekintik mérvadónak) a gammából „abszolút” PQ EOTF lesz, amely nem állítható. Az SDR Colors sRGB kiszürkítése szintén természetes, mivel HDR-ben vagyunk

A panelről

Ha van is különbség a Predator és a Nitro panelje között, ennek gyakorlatilag nincs jelentősége, hacsak az nem, hogy ez a panel a beépített G-Sync hardverrel vezérelhető (a típusjel az utolsó számjegyben különbözik). Mint említettük AUO AHVA „IPS-type” panelről van szó, amely valószínűleg jobb, mint a két vagy három évvel ezelőtt gyártott panelek, az IPS alapvető előnyei és hátrányai azonban nagyjából ugyanazok maradtak.

Az IPS-glow és a betekintési szög gyakorlatilag ugyanolyan, mint az eddig tesztelt IPS paneles készülékek esetében. A színek kiválóak, ez a monitor egyike azoknak a ritka példányoknak, amelyek a dobozból kicsomagolva (SDR-ben) majdnem tökéletes sRGB színtartományt adnak. Erre később még visszatérünk. Alapállapotban (reset után: Standard) a natív színtartomány szemlátomást a DCI-P3-ast célozta meg, mint az a mérésből kiderült. Ez pontosan ugyanolyan, mint a Nitro-nál:

A natív színtartomány 100%-ban lefedi az sRGB-t, és erősen közelít a P3-hoz. Később pontosan megmutatjuk a DCI-P3 lefedettségét is

A képernyő homogenitását vizsgálva kb. 160 nit fényerő körül a következő eredményre jutottunk:

A képernyő uniformitása. Felső ábra: a fénysűrűség eloszlása, ha a képernyő közepét tekintjük a legvilágosabbnak. Alsó ábra: A színhőmérséklet hibája, szintén a képernyő közepét 0-nak véve

Végül szintén alapállapotban (Relative Gamma = 0) megmértük az átlagos gammát is, bár ez igazából már nemcsak a panelt, hanem a monitor elektronikáját is jellemzi:

Natív állapotban a monitor gammája pontosan a kívánatos 2,2 (ez  SDR-ben értendő, mert HDR-ben a PQ EOTF elektro-optikai átviteli függvény a követelmény)

Nem teljesen sötét fényviszonyok mellett nem döntő fontosságú egy gamer monitornál a fényszivárgás (bleeding), de azért ezt is megmutatjuk. A fotó teljes sötétségben készült, a képernyő aktív („fekete” jellel hajtott) állapotában:

A képernyő két felső sarkában, és kisebb mértékben a jobb alsó sarkában megfigyelhető a fényszivárgás mértéke. Játék közben ez jellemzően nem észlelhető

Még két fontos dologról nem tettünk említést. Az egyik a monitor késleltetése, beleértve az overdrive hatását, a másik a mozgáselmosódás javulása a nagy frissítés hatására, és ezen belül a reakcióidő csökkenése.

A Leo Bodnar féle lag-mérővel hozzávetőleges képet kaphatunk a késleltetésről (display lag). Ez az eszköz 1080p/60 Hz-es jelet ad ki, amely három fehér téglalap villogtatását jelenti a képernyő tetején, közepén és alján, miközben képernyő milliszekundumokban mutatja a késleltetést. A képernyő középvonalában mért értéket tekintjük mérvadónak, mivel a progresszív pásztázás miatt a tetején és az alján más a késleltetés. A kettő különbsége megmutatja a natív frissítési ciklusból eredő különbséget, amely a 120 Hz miatt jelen esetben kb. 8 ms. A középen mért érték a ciklusidő és a többi késleltetés összege. Ennek része a reakcióidő is, amelynek GtoG értékét ezzel a módszerrel nem tudjuk meghatározni, hiszen BtoW értéket mérünk. Az overdrive beállítások közötti különbségek azonban jól kimutathatók, ha (esetünkben) mind a három beállításban megmérjük a késleltetést.

A monitor késleltetése a képernyő közepén. Ha kb. 8 ms „sample and hold” késleltetést kivonjuk, Normal overdrive mellett 6,4 ms-ot kapunk (ez reakcióidő és az egyéb késleltetés összege), mindezt a BtoW átmenetre, ami nem ugyanaz, mint a GtoG átmenet. A késleltetés becslésére azonban megfelel ez a módszer. A felső kép Off, a középső Normal, az alsó pedig Extreme overdrive mellett készült

A mozgáselmosódás, illetve utánhúzás mértékét a követő kamerás módszerrel, a mozgó ufókkal együtt mozogva mértük, 144 Hz frissítésen. A felső kép overdrive beállítása Off, az alsóé Extreme:

A felső kép Off overdrive mellett készült. Már ebben a beállításban is viszonylag kicsi az utánhúzás (reakcióidő), viszont Extreme beállításban feltűnő inverz utánhúzás jelenik meg. Tapasztalatunk szerint a Normal beállítás a legmegfelelőbb

Színek, színegyensúly, szürkeskála, kalibrálás SDR-ben

Az XB273K gyári sRGB (SDR) beállítását alaposan megvizsgáltuk, hiszen ez a monitor szinte bármilyen munkára használható, nemcsak játékra (ahol a G-Sync és a nagy frissítés fontos). Játékokból is bőven van még nem-HDR játék, bár egyre több a HDR-ben készített vagy HDR-re „feljavított” változat, és HDR filmeket is nézhetünk vele. Noha a HDR400-as VESA minősítésnek megfelelő élmény elmarad a HDR1000-es kategóriájú monitorokon látható képtől (pl. Acer X27). A monitor alapállapota az SDR mód, és ha nem kapcsoljuk be a Windows 10-ben a HDR kapcsolót, akkor az is marad. Ellenkező esetben a monitor automatikusan HDR-be vált, és a fent már leírt módon egy sor menüpont kiszürkül. Külön HDR kapcsoló nincs a menüben.

Az SDR Colors sRGB menüpontot On-ra kapcsolva monitorunk máris felveszi az sRGB gyári beállítást. Ezt érintetlenül hagyva elvégeztünk egy gyors analízist, ami a színgamutot, a színegyüttfutást és a gammát tekintve is elfogadható értékeket mutatott:

Az sRGB gyári beállítás jellemzői: Felső ábra: a szürkeskála és a gamma a gyári beállításon. A kontrasztarány a várthoz közeli (1019:1), de ha bekapcsoljuk a dinamikus kontrasztot (SDR Variable Backlight), akkor jóval nagyobb értéket mérhetnénk, csak sajnos ez a gammát és a szürkeskálát is torzítja. A színhőmérséklet szintén csaknem pontos (6464 K), az átlagos gamma 2,272. A középső ábrán látható a színtartomány, a lefedettség 96,8%. Az alsó ábra a 20-40-60-80-100%-os telítettségű színpontokat mutatja mind a 6 színre. Ezt sok monitor megirigyelhetné, mert csak pici eltérések láthatók

Szigorú analízisünk tehát a fenti eredményeket adta, mégis rászántuk magunkat egy kalibrációra a CalMAN RGB szoftverrel. A Color/User módban a kétpontos (30% és 100%) fehéregyensúlyt sikerült pici hibával beállítani, majd a 160 nit fényerőt megcélozva az automatikus gammabeállítás (a szokásos iterációs módszerrel) és az ICC profil kimérése következett. Az sRGB kalibráció végül szokatlanul jól sikerült, bár a kiinduló értékek is jók voltak.

A felső ábrán a ColorChecker Classic színpontjai és az RGB együttfutás látható a kalibrálás előtt (Pre-Calibration). Ugyanezeket a jellemzőket mutatja az alsó ábra kalibrálás után (Post-Calibration). A gyári maximum 377,4 nit fényerő az általunk választott 160 nit körüli értékre csökkent (159, 5 nit), a ColorChecker deltaE = 2 hibája 0,73-ra, a szürkeskála deltaE = 2,67-es hibája pedig 0,92-re. Ezek a változások kiválóan megfigyelhetők az ábrákon

A HDR megjelenítés

Mint már említettük, az XB273K a VESA DisplayHDR 400-as kategóriába soroltatott, mivel, bár a mérések szerint maximális fénysűrűsége eléri a 460 nit körüli értéket, és a színtere is teljesíti a 90%-nál nagyobb DCI-P3 lefedettséget, nem sorolható sem a 600-as, sem az 1000-es kategóriába (ezeknél a megadott fénysűrűség kellene), továbbá a dinamikatartománya sem éri el a HDR10 által elvárt értéket (nem használ local dimming fényerőszabályozást).

Ez persze azt is jelenti, hogy nem várhatunk tőle olyan HDR képet, mint pl. az Acer X27-es monitorától, amely minden tekintetben teljesíti a HDR10 követelményeit. Az árcéduláján azonban csaknem kétszer akkora összeg szerepel, mint amennyibe az XB273K kerül.

Mindazonáltal szubjektíve (leszámítva a kisebb dinamikát) egészen fogyasztható, és korrektnek nevezhető HDR képet kapunk ezzel a monitorral is. Hogy megbizonyosodjuk a monitor  tényleges viselkedéséről HDR-ben, elvégeztünk néhány mérést. Előrebocsátjuk, hogy a HDR kalibráció lehetőségei igencsak korlátozottak, mert a készülék nem tartalmaz a korrekcióra alkalmas CMS rendszert, egy sor szabályozási funkció pedig ki van szürkítve (bár ezeknek kalibrációs szempontból kicsi a jelentősége). Lehetőség van azonban a színegyensúly némi korrigálására a Color/User menüpontban az R/G/B arányok állításával, de ennek természetesen csak a maximális fénysűrűség-tartományon belül van értelme, mert fölötte a készülék tisztességesen határol (ami normális), és semmi értelme bármiféle beavatkozásnak.

Megmértük először, hogy a színtér-követelményt (90%-os P3) teljesíti-e a készülék. Íme az eredmény:

A DCI-P3 lefedettség 90,3%-os, ezen belül a színtér a vörös és a kék között túlteljesíti az elvárásokat, a kék-zöld és a vörös-zöld szakasz viszont kicsivel beljebb van a szabványosnál. Lényegében a zöld alapszín kívánatosnál kisebb telítettsége akadályozza meg, hogy a lefedettség elérje a 100%-ot (ami egyébként nem előírás)

A P3 színtéren belül a telítetlen színek pozíciója szintén kedvező képet mutat:

A 20-40-60-80-100%-os telítettségű RGBCMY pontok pozíciója a DCI-P3 színtérben   

A HDR további vizsgálatához fontos volt egyrészt a szürkeskála viselkedése a kb. 460 nit fénysűrűség alatt (ez kb. 67%-os kódértéknek felel meg a 100%-os skálán), továbbá, hogy ezen a határon belül a PQ EOTF („gamma”) és maga a fénysűrűség mennyire követi az előírt értékeket.

A szürkeskála (színegyensúly) ábrája megmutatja, hogy az abszcissza 65%-os pontjánál még nagyjából kielégítő az RGB együttfutás, a 70%-os kódhoz azonban már a határolt fehér (a skála további részén változatlan) tartományban kiegyenlítetlenség jelenik meg, hiszen ennek a tartománynak az árnyalatait a kijelző már nem tudja megjeleníteni – ezt előre tudtuk

A PQ EOTF függvény (a Dolby Vision „golden standard” szabványa) eredetileg 10.000 nit maximális fénysűrűségig van definiálva, de ebből a HDR10 csak az 1000 nitig terjedő tartományt használja. 10 bit színmélység mellett az 1000 nitnek az 1023-as kód (full range), illetve a 940-es kód (limited range) felel meg. A teljes kódtartományt úgy osztották fel, hogy a hagyományos SDR-hez kb. a kódok felét, 100-1000 nit között kb. a negyedét, és 1000 és 10.000 nit között a maradék negyedét rendelték hozzá a fixen (abszolút értelemben) meghatározott fénysűrűség-értékekhez. A PQ EOTF „adott”, és nem változtatható, ellentétben a hagyományos gammával.

Nos, a jó hír az, hogy a mérések szerint HDR módban az XB273K elektro-optikai átviteli függvénye alig mutat eltérést a PQ EOTF-hez képest (a függvény teteje az említett kb. 0,67%-os relatív kódérték, a 460 nitnek megfelelően).

A monitor PQ EOTF függvénye HDR módban. Csupán legalul (5%-nál), és a felső könyökpontnál mutatkozik pici eltérés. Ez legalul kissé világosabb tónusokat jelent, a könyökpontnál pedig akár egy nagyobb görbület (roll off) is lehetne, ami a nem éles clippingre jellemző

A luminancia görbénél kicsit jobban látszik, hogy a maximumnál a határolás nem teljesen éles, van egy pici „roll off”.

A fénysűrűség láthatóan 460-465 nitnél határol, de a szürke görbedarab mutatja az átmenetet

Mellesleg, ilyen pontos HDR görbékkel nem sűrűn találkozunk, a kijelzők nem mindig tudják követni ezeket a görbéket.

Méréseink alapján megalapozottan mondhatjuk, hogy (ismét a korlátozott kontrasztátfogástól eltekintve) a HDR megjelenítés kielégítőnek látszik. Még egy dolog van hátra: annak meghatározása, hogy a HDR szabványos Rec. 2020 színterében (amelyet természetesen a kijelzők elsöprő többsége nem tud megjeleníteni), az 50%-os színpontok milyen pozíciókat vesznek fel.

A színinger-diagramon ezúttal a Rec. 2020 színháromszöget látjuk, és ezen belül az 50%-os telítettségű színpontokat. A fehérpont ugyan picit eltolódott, de az RGBCMY színpozíciók egészen jól beletaláltak a szabványos értékekbe

Bár egy nem-HDR monitoron nem tudjuk szemléltetni egy játék vagy egy film kockáit, tesztünk végén megmutatunk két képernyőfotót: az egyik a Shadow Warrrior 2 (HDR) játékból van:

A másik az „Igazság Ligája” c. UHD HDR Blu-ray film egy kockája:

Összegzés

Az XB273K jellemzői megközelítik a csúcsmodell Acer X27-es minőségét, kivéve a HDR maximális fénysűrűségét (1000 nit fölött), illetve a dinamikatartományát, amely a full array háttérvilágításnak (ebből következően a local dimming lehetőségének) eléri a HDR10 által megkövetelt értékeket. Az XB273K HDR besorolása DisplayHDR 400, és dinamikatartománya sem éri el a HDR10-hez szükséges mértéket. Ugyanakkor az ára alig több mint fele a csúcsmodell X27-nek.

A korlátozott, de ennek ellenére jól „fogyasztható” HDR képességektől eltekintve, sok kiváló jellemzőt említhetünk, mint az „valódi” G-Sync, az OC-vel 144 Hz-re növelhető natív 120 Hz frissítési frekvencia, és nem utolsó sorban a 4K-UHD felbontás, ami az előző jellemzőkkel együtt kivételessé teszi ezt a monitort.

A készüléket az Acer magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre tesztelés céljából. Hazai legalacsonyabb bruttó fogyasztói ára jelenleg 392.900 forint.

Értékelés

Ami tetszett

• 4K-UHD felbontás, kiváló AHVA panel
• Jó gyári sRGB beállítás (bár kalibrációval javítható)
• Választható játék presetek, kitűnő játékélmény
• G-Sync képesség
• 120 Hz natív, 144 Hz overclockolt frissítés
• A 400-as kategória korlátain belül nagyon jó gyári HDR beállítások
• Kis display lag
• 90% fölötti DCI-P3 lefedettség

Ami kevésbé tetszett

• Az XV273K-nál bevált dual DisplayPort hiánya
• Az ULMB hiánya
• Viszonylag magas ár

DysonE