Ritkán szoktuk szempontként kiemelni a monitor kedvező árát, de ez esetben valóban olcsó készülékről van szó, ha tekintetbe vesszük a panel fajtáját (VA), a maximális frissítési frekvenciát (144 Hz), és a dinamikus szinkront (FreeSync). Hogy valójában hogyan teljesít? Remélhetőleg kiderül a tesztből.

Főbb gyári adatok

• Panel típusa: TPV SVA panel (TPM236WF1-HP02 típus)
• Háttérvilágítás: WLED élvilágítás
• Natív felbontás: Full HD
• Fényerő: 250 cd/m2 (tipikus érték)
• Frissítési frekvencia: max. 144 Hz, FreeSync használatával változó (48-144 Hz), VGA bemenetről 60 Hz
• Bitmélység színenként: 8 bit (6 bit + Hi FRC)
• Válaszidő: 4 ms GtoG, 1 ms MPRT
• Kontrasztarány: 3000:1
• Betekintési szög: 178/178 fok (vízszintes/függőleges)
• Képátló: 59,8 cm, ívelt
• Tömeg: 4,46 kg
• Fogyasztás: ≤ 29 W

Küllem, kezelés

A monitor rendkívül könnyű, így a viszonylag vékony (de hosszú) elülső lábak kellő stabilitást adnak. A készülék ívelt képernyős, ami olykor vitákat vált ki a gamerek körében. Vannak, akik nem kedvelik, és vannak, akiknek tökéletesen megfelel. Ha a szemünktől való kedvező távolságot nézzük (mármint a monitor közepétől és széleitől számítva), akkor igazán ütős érvet nem tudunk felhozni ellene. Az AOC C24G1 három oldalon „keret nélküli”, a kezelőgombok az alsó, szélesebb sáv alján helyezkednek el.

Ha a portrait (függőlegesbe fordított) beállítástól eltekintünk, akkor a képernyőt minden irányban állíthatjuk (magasság, döntés, oldalirányú elforgatás). Egyébként, ha nem is fizikailag, digitálisan a fordított beállítás megoldható).

Ha a csatlakozókat nézzük, az analóg VGA bemenet éppúgy megtalálható rajta, mind a DisplayPort (menüből választhatóan DP 1.1 vagy DP 1.2) és 2 dB HDMI 1.4-es port. A FreeSync és a 144 Hz-es frissítés mind a HDMI, mind a DP portokon csatlakozva kiválasztható. Találunk még egy analóg fejhallgató-kimenetet is a csatlakozók között, USB hub azonban nincs a monitoron, feltehetően a költségek csökkentését szem előtt tartva.

Az OSD memürendszer követi az AOC szokásos elrendezését a megszokott almenükkel (Luminance, Image Setup – ez csak az analóg bemenet esetében szükséges –, Color Setup, Picture Boost, OSD Setup, Game Setting – a gamer monitoroknál – és az Extra. A monitor rendeltetésének megfelelően természetesen sok egyedi jellemző és beállítás is található a menüben.

Az AOC tipikus OSD menürendszeréből kiválasztott két almenü (Color és Game)

Az OSD maga áttekinthető, azonban a monitor jobb alsó szélén, alul elhelyezkedő gombokkal a kezelése enyhén szólva nehézkes. A gombok túl kemények, a funkciók pedig reménytelenül összekeverhetők (némelyik gombhoz három funkció is tartozik). Sötétebb környezetben a gombok fölé rajzolt ikonok sem láthatók. Hosszasan tanulva persze a gombok használata megtanulható, de összességében ez a megoldás nem mondható sikerültnek.

Szerencsére az AOC valószínűleg felismerte a beállítás nehézségeket, és készített egy i-Menu nevű szoftvert, amely egérrel és billentyűzettel vezérelhető OSD menüt varázsol a képernyőre, és összehasonlíthatatlanul könnyebbé teszi a navigációt és az opciók kiválasztását.

Az i-Menu hét ablakból (almenüből) áll, ezekből a számunkra két legfontosabbat mutatjuk be, amelyeket a kalibráció során használni fogunk

Az i-Menuvel öröm a monitor kezelése, kivéve a Game almenüt, amelyre viszont az AOC-nak egy külön megoldása van: a G-Menu. Ezzel ugyanazt megtehetjük, mint hagyományos OSD menüvel és a gombokkal (a három gyári preset kiválasztása, és három testre szabható beállítás, mi több, van egy választható Custom pontja, amely lehetővé teszi az egyébként a Gamer 1, 2, 3 módokban nem elérhető Color Temperature (színhőmérséklet) és DCB Mode (Dynamic Color Boost) felkínálta lehetőségek közötti választást.

Felső kép: egy kiválasztott preset (FPS) a három közül. Középső kép: a három egyéni Gamer beállítás közül a 2-est választottuk. Sok minden állítható, de a színhőmérséklet és a DCB Mode nem. Alsó kép: A Custom menüben minden elképzelhető beállítás szerepel, amelyre a játékhoz szükség lehet: a fényerőtől a színhőmérsékletig, és az overdrive fokozatától gammáig stb.

Az AOC harmadik ügyes húzása, hogy a Screen+ telepíthető szoftverrel tizenhatféle elrendezésben oszthatjuk fel a képernyőt különálló „panelekre”, ahová tetszőleges ablakokat helyezhetünk. Mindez többmonitoros elrendezés esetében is lehetséges. Példaképpen bemutatunk egy véletlenszerűen kiválasztott elrendezést:

Három részre osztott képernyő, különböző tartalmú ablakokkal

Az AOC monitorhoz mellékelt CD-n ezeket a segédszoftvereket megtaláljuk, és telepíthetjük a gépünkre.

A panel

Mint említettük, enyhén ívelt VA panelről van szó, egy 30-40 cm-re ülő játékos számára ez inkább előny, mint hátrány – de ez csak egy egyéni vélemény. A képernyő bevonata vékony anti-glare réteg, majdnem matt, csak speciális megvilágítási körülmények között tükröződik.

A háttérvilágítás okozta fényszivárgást vizsgálva, teljes sötétségben lefotóztuk az aktív fekete képernyőt.

A fotón látszik, hogy az élvilágításhoz tartozó LED-ek fent és lent kissé bevilágítják a panelt. Természetes játék-szituációban persze ez nem vehető észre, csak azt mutatja meg, hogy a konstruktőröknek mennyire sikerült a háttérvilágítás egyenletes terítése

További érdekes kérdés a fényerő és a színhőmérséklet homogenitása (uniformitása) a képernyő felületén. Mindkettő függ a monitor fényerő-beállításától, de általánosságban közvetlen arányosság nem mutatható ki. Az alább közölt ábrák 100%-os fényerőre vonatkoznak. Kisebb fényerőnél a helyzet általában kedvezőbb.

A fényerő és a színhőmérséklet uniformitása, illetve az ettől való eltérés a képernyőn, 100%-os fényerő mellett

Közelítőleg megmértük a panel natív színtartományát is default (Standard) beállítás mellett:

A natív színtartomány picivel nagyobb az sRGB szabvány szerinti színgamutnál. Ez főleg a vörös-zöld szakaszon jelentkezik

Fényerő, kontraszt

A monitor maximális fényereje kb. 254 nit (100-as osztás a Brightness skálán), ami picivel több mint a specifikáció szerinti. Ez az alapértelmezett Standard beállításban (90-es osztás) 242 nitre csökken. A megcélzott 120 nithez (pontosabban kalibráció után 118,7 nit) a 45-ös osztás tartozik. A készülék minimális fényereje a 0 skálaosztáson 47,5 nit.

A kontrasztot kétféle beállításban mértük? Az alapértelmezett natív (Standard) beállításban, és a kalibráció után. Az előbbi érték meglepően magas – bár tudjuk, hogy VA panelről van szó –, 3445:1 (242,446/0,07 nit), kalibrált állapotban természetesen bele kell nyugodnunk némi csökkenésbe. A mért érték ekkor 2732:1 (118,748/0,043 nit), ami meglehetősen kedvező kontrasztarány.

A monitor kontrasztja natív alapállapotban (bal oldali ábra) és sRGB kalibrálás után 

Ami a játékhoz fontos

A gamer monitoroknál súlyponti kérdés a késleltetés a jel (illetve parancs) és a hatás megjelenése között, amelynek sok összetevője van (nemcsak a monitor). Mi csak a monitor ebbéli jellemzőinek – általában közelítő – meghatározására vállalkoztunk, de magának a kijelzőnek a viselkedéséről ez elég jó tájékoztatást ad. A mérést a monitor bekapcsolt Low Input Lag beállításába végeztük. A válaszidőt csökkentő overdrive-nak ennél a monitornál négy fokozata van: Off, Weak, Medium és Strong. A túl erős overdrive beállításokban azonban megjelenhet az inverse ghost (inverz utánhúzás) jelensége, amely olykor zavaróbb lehet, mint a válaszidő miatti „normál” utánhúzás.

A követő kamerás mérést 144 Hz frissítésen, az overdrive Off és Strong állásában végeztük el. A felső képen (Off) világosan felismerhető a válaszidőből adódó utánhúzás, az alsó képen (Strong) viszont nem látjuk a szokásos inverz „szellemképet”. Az AOC-nak sikerült megoldania a legerősebb overdrive állásban, hogy a válaszidő nagyon kicsi legyen, ugyanakkor ne jelentkezzen inverse ghosting (utánhúzás a komplementer színekben). A látottak alapján hihető az 1 ms-os MPRT (motion picture response time). VA panel létére nem kis teljesítmény

A késleltetés (display lag) számszerű értékét a Leo Bodnar féle műszerrel határoztuk meg, természetesen csak közelítőleg, mert az eszköz 60 Hz/1080p jelet ad ki, tehát a mért időértékek 60 Hz frissítésre vonatkoznak. Emellett a mért átmenet nem GtoG, hanem BtoW (azaz feketéből fehérbe). Egyébként a GtoG érték függ attól, hogy melyik szürkéből melyik szürkébe történik az átmenet. (Minél közelebb van egymáshoz a szürkék fénysűrűsége, annál hosszabb a válaszidő.)

A 60 Hz-nek megfelelő 16,7 ms-os ciklusidő 144 Hz frissítés mellett kb. 7 ms-ra csökken, és maga a mérés a képernyő középvonalában történik. Tehát nulla válaszidő és nulla egyéb elektronikus késleltetés mellett kb. 3,5 ms-ot kellene mérnünk. Ez lenne az ideális eset, a valóságban azonban ilyen-olyan okból mindig nagyobb a display lag (nem a teljes input lag!).

A display lag a képernyő középvonalában. A felső kép az Off overdrive-hoz tartozó értéket mutatja 60 Hz-re vonatkoztatva (13 ms). Az alsó kép pedig a Strong (legmagasabb fokozatú) overdrive mellett mért késleltetés (11,2 ms). A két érték közötti különbség a válaszidő javulását jelenti. Ha 1 ms válaszidőt feltételezünk Strong állásban, a maradék kb. a frissítési ciklus fele (kb. 8,3 ms) plusz némi elektronikus késleltetés. 144 Hz mellett azonban a 8,3 ms-ból kb. 3,4 ms lesz, tehát ugyan a válaszidő nélkül 60 Hz-en a teljes késleltetés 10,2 ms, 144 Hz-en ebből le kell vonnunk kb. 8,3 – 3,4 = 4,9 ms-ot. Így a becsült érték 10,2 – 4,9 = 5,3 ms. Ez csupán hozzávetőleges érték a képernyő közepén, de ennek alapján nagyjából meg lehet ítélni a valódi késleltetés nagyságát, amely ez esetben a legigényesebb játékosokat is kielégíti

Az AOC C24G1-et FreeSync képességekkel is felruházták, tehát e funkciót az AMD kártya vezérlőpanelén és a monitor OSD menüjében is bekapcsolva (a G-Menu-ben ez nem lehetséges, így a hardveres gombokat kell használni) a játékos élvezi a frame rate-hez igazodó frissítés előnyeit, mégpedig a 48-144 Hz-es tartományban.

Ez a monitor nem tartozik az Nvidia által nemrég létrehozott ún. „G-Sync kompatibilis” kategóriába, tehát az Nvidia G-Sync szolgáltatását nem tudja használni. Magyarán, egy Nvidia G-Sync kártyával dolgozó számítógéppel nem tudjuk dinamikus frissítéssel működtetni. Csakis AMD FreeSync kártyával tudjuk kihasználni a változó frissítési frekvencia előnyeit.

Színek, szürkeskála, kalibrálás

Egy gamer monitornál nem annyira egyértelmű követelmény a monitor kalibrálása (esetünkben az sRGB színtérhez, mivel a natív tartomány 100%-ban lefedi az sRGB-t), de mi mégis elvégeztünk egy sRGB kalibrálást a hagyományos ICC profil módszerével. A kiinduló állapot a reset utáni alapállapot (Standard). Előtte annyit tettünk, hogy a gammát közelítőleg ellenőriztük, mivel a Gamma 1, 2, 3 beállításokhoz nincsenek számértékek hozzárendelve (az alapérték a Gamma 1). A közelítő mérések a következő állapotot mutatták:

A Gamma 1, 2, 3 mérési eredményei balról jobbra. Kiderült, hogy az 1-es alapállapotban van az átlagos gamma a legközelebb a 2,2-höz, úgyhogy maradtunk ennél az értéknél. A Gamma 2 értéke kb. 2,1, a Gamma 3-é pedig 2,6

A kalibrálás a basICColor szoftverrel a szokásos módon zajlott, kihasználva az i-Menu könnyű kezelhetőségét. A megcélzott fénysűrűség 120 nit, a fehérpont természetesen a D65, a gamma 2,2.

A kalibrálás eredménye, és a hozzá tartozó beállítások. Az összes fontos paraméter hibája az észlelési határ alatt van. Az iMenu két ablaka a fénysűrűség %-os értékét, illetve a szükséges R-G-B arányokat mutatja

A videokártya LUT a kalibrálás után a következő korrekciós görbéket mutatja (ez a színegyensúly, azaz a szürkeskála beállítására vonatkozik):

A LUT Manager segítségével be tudjuk mutatni a grafikus kártya által végrehajtott színegyensúly-korrekciókat. A kapott ICC profil elhelyezi magát a Windows megfelelő mappájában, és saját színbeállításként a Színkezelőben kiválasztható

A monitor gyári beállításai nem éppen az sRGB-t vették célba, bár van egy gyári sRGB preset, de ez is pontatlan, ráadásul nem hagyja, hogy bármit is állítsunk rajta (ahogy ez valójában egy gyári beállításnál természetes). Game módban viszont a játékos gyakorlatilag teljesen szabad kezet kap, hiszen a három gyári preseten kívül három egyéni beállítás közül is választhat, sőt a G-Menu szoftver Custom beállításában gyakorlatilag azt tehet, amit akar.

Tesztünk „díszítéseként” bemutatunk egy kockát a Battlefield 4-es játékból, amely ezzel a monitorral képtörés, stuttering és járulékos késleltetés nélkül játszható.

Összegzés

Ár/használati érték arányban kiemelkedő monitort teszteltünk, hiszen e sorok írásakor a hazai piacon ez a modell már 60.590 forintért megvásárolható. Ezért az összegért egy 24”-es, ívelt képernyős, IPS paneles, rendkívül alacsony válaszidejű monitorhoz jut a vásárló, 144 Hz-es maximális frissítési frekvenciával és FreeSync dinamikus szinkronnal 48 és 144 Hz között.

Igaz, a felbontása „csak” Full HD, de ez a méretéhez éppen passzol. Nem tud óriási fényerőt (ami legalább a DisplayHDR 400-hoz kellene), de nem veszítünk túl sokat, mert a DisplayHDR 400-as besorolású monitorok HDR képességei igencsak korlátozottak. A színtér 100%-ban lefedi az sRGB-t, a Game beállítások sokrétűek, és „menő” játékosoknak is tökéletesen megfelelnek. A készüléket az MMD-től kaptuk meg tesztelésre a united communications GmbH közvetítésével.

Értékelés

Ami tetszett

• Kiváló ár/érték arány
• Max. 144 Hz frissítési frekvencia
• FreeSync képesség
• Hasznos segédszoftverek a kezeléshez és beállításokhoz, és plusz funkciókhoz
• Az sRGB-hez nagyon közeli natív színtartomány

Ami kevésbé tetszett

• Valószínűleg a költségek csökkentése érdekében (?) nincs USB hub a készüléken
• A hardveres kezelőgombok heves fejfájást és vérnyomás-emelkedést okoznak a felhasználónak (de szerencsére a mellékelt szoftverek szinte feleslegessé teszik a hagyományos OSD menüt)

Strongpulse