UHD Quantum Dot gamer monitor: Samsung U28H750UQ

A Samsung az utóbbi időben kulcsszerepet játszik a Quantum Dot háttérvilágítási technika térhódításában a monitorokban is. A tesztelt 28”-es TN paneles készülék emellett UHD felbontást, 1 ms válaszidőt és a FreeSync technológia implementálást kínálja. Lássuk, hogy hogyan vizsgázott.

Quantum Dot háttér – röviden

A sok izgalmas tulajdonság közül kiemelkedik az, hogy ebben a monitorban – és egyre több Samsung televízióban és monitorban – hódít a kvantumszemcse (quantum dot = QD), mint a háttérvilágítás hatásos „kisegítője”. Félreértés ne essék: az alaptechnológia továbbra is az LCD, egyelőre a LED háttérvilágítás változott „kombinált” QD-LED (LED-ek fényével gerjesztett QD) háttérvilágításra.

A WLED („fehér” LED) helyettesítése a telítettebb színeket produkáló QD-LED-del

A merész jövendőmondók azonban feltételezik, hogy a QD technológia eljut odáig, hogy az LCD kiküszöbölésével, az OLED képernyőkhöz hasonlóan elektromosan gerjesztett emisszív (elektrolumineszcens) QD képernyőket lehet majd készíteni. Könnyen lehet, hogy igazuk lesz, mert ezt a célt a televíziókban idáig legsikeresebben használt QDEF (quantum dot enhancement film) réteg gyártója, a Nanosys vállalat tűzte ki néhány éves távlatban.

A Nanosys jelenlegi produktuma a QDEF filmréteg (sárga színnel jelölve), a cég azonban a technológiát a 2. és 3. fázis szerinti irányban akar továbblépni (fotoemisszív, majd elektroemisszív kijelző)

Itt kell megemlítenünk, hogy a Philips tavaly már kihozott egy sajátos QD-LED technológiát alkalmazó monitort, amelyet alkalmunk volt tesztelni is (Adobe RGB monitor kvantumszemcsékkel: Philips 276E6ADSS). Történetesen a Philips éppen annak a QD Vision cégnek az élvilágításos Color IQ technológiáját használta, amelyet a Samsung tavaly november végén felvásárolt. Valójában a hír nem teljesen igaz, mert a Samsung csak a QD Vision szellemi tulajdonának egy részét (kb. 250 szabadalmat és leendő szabadalmat) vásárolta meg. Ezzel kihúzta a méregfogát annak a pernek, amelyet a Nanosys indított a QD Vision ellen (mindkettő az USA-ban bejegyzett vállalat), és amelyben nemes egyszerűséggel a technológia ellopásával és gyenge utánzat előállításával vádolta meg. A dolog pikantériája, hogy mindkét cég alapítója annak a Dr. Louis Brus-nak a tanítványa volt a MIT-en, aki 1982-ben az egész Quantum Dot kutatást elindította a Bell Labs-nál.

A Samsung televízióihoz (és másokéhoz is) jó pár éve a Nanosys szállítja a QDEF filmet, nem éppen fillérekért. A kék LED-ekkel megvilágított QDEF film a panel teljes felületét beborítja, és a kvantumszemcsék telített, és pontos (a szemcsék méretétől függő) színeinek köszönhetően jóval nagyobb színteret nyújt, mint a tisztán LED-es háttérvilágítás. Ugyanezt a feladatot a QD Vision az élek mentén elhelyezett, szintén kék LED-ekkel gerjesztett kvantumszemcsékkel oldotta meg, pici hengeres fényforrások formájában. Ez talán nem olyan tökéletes, mint a Nanosys filmje (bár ez vitatható), viszont lényegesen olcsóbb (volt).

A gordiuszi csomót a Samsung vágta át azzal, hogy a QD Vision fejlesztéseinek legnagyobb részét megvette, de hogy ebből mennyit fog felhasználni, vagy a Nanosys-el megosztani, azt még senki sem tudja. Közben más szereplők is megjelentek a színen, mint pl. a Nagy-Britanniában működő Nanoco nevű cég, amely néhány héttel ezelőtt kapta meg első hatalmas megrendelését a Wah Hong Industrial Corporation nevű óriáscégtől, amely az optikai filmek és rétegek területén a világ egyik legnagyobb gyártója. A Nanoco teljesen kadmium-mentes kvantumszemcséket ígér (CFQD), amit a többiek még nem mondhatnak el magukról.

Akaratlanul is belemerültünk a Quantum Dot körüli fejlemények részletezésébe, de most ezt abbahagyjuk, és hamarosan egy külön írást szentelünk a témának. Pillanatnyilag a Samsung még a Nanosys QDEF filmjét használja a QD televízióiban, és minden valószínűség szerint ebben a monitorban is, de ebben egyelőre nem lehetünk bizonyosak. Most térjünk rá magának a monitornak a tesztjére, illetve a teszteredmények bemutatására, de előbb lássuk a gyártói specifikációt.

Főbb gyári adatok

  • Képernyő átlómérete: 27,9”
  • Panel: TN
  • Háttérvilágítás: QD-LED
  • Natív felbontás: 3840 x 2160 (UHD)
  • Fényerő: 300 cd/m2
  • Fényerő szabályozása: flicker-free (villogásmentes)
  • Sztatikus kontrasztarány: tip. 1000:1, min. 700:1
  • Betekintési szög: 170/160 fok (vízszintes/függőleges)
  • Válaszidő: 1 ms GtoG
  • sRGB színtér lefedettsége: 125%-os
  • Frissítési frekvencia: 60 Hz
  • Adaptív szinkron: AMD FreeSync
  • 100 x 100 mm-es VESA rögzítés lehetősége
  • Méretek állvánnyal: 65,4 x 47,6 x 9,4 cm
  • Tömeg állvánnyal: kb. 5,2 kg

Ismerkedés

A 28”-es UHD monitor design-ja határozottan tetszetős, az összeállított készülék légies benyomást kelt, de persze ez abszolút egyéni megítélés kérdése. A képernyő felülete majdnem teljesen matt (ez a TN paneles monitoroknál eléggé tipikus), a monitor tömege még állvánnyal együtt is csak 5,2 kg. Amit némileg hiányolhatunk egy gamer monitortól, az az állvány magassági állíthatósága, de ez nyilván plusz költséggel és tömegnövekedéssel járt volna együtt.

A képernyő döntési lehetősége mellett az állvány magassági állíthatóságát a panel fajtája is indokolta volna, hiszen tudjuk, hogy a TN panelek sokkal érzékenyebbek a nézési irányra, mint a többi panelfajta.

Másrészt egy gamer monitor számára nagyon is előnyös a TN panelek relatíve nagyon rövid válaszideje (természetesen overdrive alkalmazása mellett, lásd később). Azért azt se feledjük, hogy a specifikáció szerinti GtoG (GtG, G2G) válaszidő egy átlagérték, illetve egy bizonyos szürkéről egy másik adott szürkére való átmenet idejét jelenti. Más-más szürkeárnyalatok esetében a válaszidő nagyban eltérhet a megadottól. Ez azonban pont a TN paneleknél kevésbé jelentős, mint pl. egy IPS panelnél, mivel az esetleges eltérések is kisebbek.

A panel egyébként 10-bites (8 bit + FRC dithering), a háttérvilágítás villogásmentes, azaz a fényerő-szabályozást PWM nélkül oldotta meg a gyártó. A panel típusa valószínűleg az InnoLux M280DGJ-L30 újabb változata.

Menürendszer, kezelés, csatlakozók

Az U28H750UQ kezelése (navigálás a menüben) egyszerűbb már nem is lehetne. Egyetlen joystick gomb van a jobb alsó sarokban, a készülék hátulján.

Megnyomásakor (ha már egy nyomva tartással a monitort bekapcsoltuk) négy irányba billenthetjük: bemenetválasztás, kikapcsolás PBP/PIP beállítások és főmenü. Bármely választást a gomb enyhe lenyomásával érvényesíthetünk.

A középállásban visszatérhetünk az előző pozícióba. Kb. fél perc alatt megtanulható az OSD kezelése és a navigálás a menükben.

Maga a főmenü öt almenüből áll. Az összes opciót most nem mutatjuk be külön, a teszt során a fontosabbak úgyis szóba kerülnek, egyelőre csak néhány érdekességet említünk meg.

Az első almenü természetesen a Picture, ahol rögtön az első pontban választhatjuk valamelyik gyári képbeállítást, illetve a Custom módban a továbbiakban módunkban van a beállításokat testre szabni. A Black Equalizer a gamer monitoroknál szinte kötelező, egyes játékoknál az árnyékban meghúzódó alakokat tudjuk láthatóbbá tenni a feketeszint emelésével. A Brightness (fényerő) széles határok között változtatható, reset után értéke 255,2 cd/m2, de ez a 90-es osztáshoz tartozik, maximális fényerő tehát ennél magasabb. A tesztelt példánynál 332,9 cd/m2-t mértünk a 100-as állásban.

A Color pontban a színvilágot tudjuk változtatni, erről később ejtünk szót. Érdekes lehetőség a Samsung Magic Angle funkciója, amikoris a képenyő nézőhöz viszonyított helyzetéhez tudjuk „hozzákorrigálni” a TN panelnél markánsan megjelenő kontraszt-, fényerő- és színváltozásokat. Azaz megdöntve vagy oldalról nézve a képernyőt, nagyjából azt kapjuk (bizonyos határokon belül), mintha merőlegesen szemből néznénk a panelt.

Egy másik almenüben, külön lehet bekapcsolni a Game módot a játékhoz, továbbá a FreeSync funkció is be- vagy kikapcsolható, sőt kétféle „hatékonyságú” működés közül választhatunk.

A jelcsatlakozáshoz két HDMI és egy DisplayPort aljzatot találunk egy bepattintható fedél alatt, plusz egy audiokimenetet (3,5 mm-es jack), a táplálást pedig egy hálózati adapter biztosítja.

A két HDMI csatlakozó nem teljesen egyforma, a HDMI1 verziója 1.4, így a 4:4:4 mintavételezésű (RGB) és 3840 x 2160 felbontású jelet csak 30 Hz mellett tudja átvinni (4:2:0 komponens jel esetén ezt 60 Hz-en is tudja), míg a HDMI2-es port 2.0 verziójú, így 60 Hz-en is megbirkózik a 4:4:4-es UHD jellel.

A továbbiakban mi a DisplayPort csatlakozón át hajtottuk a monitort, itt beállítható 1.1 vagy 1.2 verzió, mi természetesen ez utóbbit használtuk.

Játék

Mivel a funkciók alaposabb feltérképezése után kiderült, hogy ezt a monitort első-, másod- és harmadsorban játékra tervezték, először az ebbéli képességeit vizsgáltuk alaposabban. Azt rögtön leszögezhetjük, hogy a 60 Hz-es frissítést az UHD felbontású mai monitoroknál az ésszerűség diktálja, és nem azért nem nagyobb a frissítés, mert technikailag nem lehetne megoldani. Az ok (egyelőre) az, hogy ha UHD felbontás mellett pl. 120 vagy 144 Hz lenne a frissítés (bár ilyen készülékek már léteznek, vagy bejelentették a piacra hozást), az nagyon erőforrás-igényes lenne a PC oldaláról, továbbá a jelenleg  túlnyomórészt használt digitális csatlakozóverziók és kábelek sem tudják a szükséges átviteli sebességet. A legújabb HDMI 2.1-es vagy DisplayPort 1.3/1.4-es illesztőfelületek – amelyek talán hamarosan rákerülnek az új fejlesztésű monitorokra – már nem fognak „szűk keresztmetszetet” jelenteni.

Tehát a 60 Hz frissítés esetünkben adottság, de a játékélmény minősége az UHD felbontáson túl a FreeSync funkció bekapcsolásával hatásosan javítható. A grafikus kártyának persze szintén tudnia kell a FreeSync-et, és az AMD vezérlőpanelen aktiválni kell a funkciót.

FreeSync, V-Sync

A FreeSync, illetve a V-Sync hatását be- és kikapcsolt állapotban az ún. Windmill (szélkerék) teszttel vizsgáltuk. Ez egy animáció egy forgó szélkerékkel, miközben a szélkerék rúdja a háttérhez képest állhat, vízszintesen elmozdulhat, vagy a tér elfordulhat körülötte. A sebességek is változtathatók. Az alapeset, amikor mind a V-Sync, mind a FreeSync ki van kapcsolva. Az animáció frame rate-je természetesen változó (mint a valós játékoknál).

Kikapcsolt V-Sync és FreeSync mellett sűrűn megjelenik a képtörés (tearing)

Ha a V-Sync-et bekapcsoljuk, de a FreeSync kikapcsolva marad, a képtörés nem lép fel, viszont megjelenik a stuttering vagy judder (akadozás) és némi járulékos késleltetés. Ez utóbbit nehéz pontosan meghatározni, a játékos inkább csak „érzi”.

A V-Sync bekapcsolásával megjelenő akadozást a fotóval nem lehet szemléltetni, de a képtörés mindenesetre megszűnt

Amit a FreeSync bekapcsolása pluszban hoz, az mind a képtörés, mind az akadozás megszűnése (bizonyos frame rate határok között), és mindezt kikapcsolt V-Sync mellett. A mozgás észrevehetően „simábbá” válik minden szempontból. A V-Sync bekapcsolása (bekapcsolt FreeSync mellett) sokat nem változtat a képen, egy pici plusz mozgáselmosódástól eltekintve. Ezért inkább célszerű kikapcsolni a V-Sync-et, hiszen a FreeSync hatásosabban veszi át a szerepét.

A szélkerék képe bekapcsolt FreeSync és V-Sync mellett. A fotó csak közelítőleg szemlélteti a valóságos viszonyokat. V-Sync nélkül kicsit kisebb a mozgáselmosódás, de ezt a sötét háttér miatt alig érzékeljük

Mindaz, amit a képeken bemutattunk, a tesztanimáció frame rate-jének változásaihoz kötődik, és csak tájékoztató jellegű. A FreeSync bekapcsolásakor az 55 fps a legmagasabb beállítható opció a szélkerék animációban.

Overdrive, display lag

A játékosok számára fontos a minél kisebb mozgáselmosódás (motion blur) a képen lévő objektumok gyors mozgásakor vagy mozgatásakor. Monitorunk kis GtoG válaszideje ezen sokat segít, ugyanakkor korlátozó tényező a 60 Hz-es frissítés, mivel ez meghatározza a mozgáselmosódás másik összetevőjét, az „eye-tracking”-ből eredő, és az LCD monitoroknál adottságnak tekinthető motion blur-t.

A válaszidőt befolyásoló overdrive hatását jól tudtuk vizsgálni a követő kamerás UFO-teszttel. Az UFO-k valamilyen (választható színű) háttér előtt relatíve nagy, pl. 960 pixel/s sebességgel balról jobbra mozognak, és a velük együtt mozgó fényképezőgéppel meghatározható a mozgáselmosódás, ezen belül jól elkülöníthető a válaszidő okozta hiba (utánhúzás, ghosting). A tesztet elvégeztük az overdrive mindhárom beállításában (Standard, Faster, Fastest), és az eredményeket összehasonlítottuk.

Felső kép: a Standard overdrive mellett jól megfigyelhető a sötét utánhúzás az UFO-k bal oldalán. Középső kép: Faster (gyorsabb, közepes) overdrive. Az utánhúzás csaknem eltűnt, az inverz (világos) utánhúzás pedig még nem jelent meg. Ez a beállítás jó kompromisszumnak látszik a legrövidebb válaszidő elérésére mellékhatások nélkül. Alsó kép: a Fastest (leggyorsabb) overdrive feltűnő inverz ghostingot okoz. Az UFO-k bal oldalán komplementer színben jelenik meg a csóva (a pirosé cián, a sárgáé kék)

Egy következő kritikus jellemző a játéknál az ún. input lag, vagyis a késleltetés. Ha nagy az input lag, a játékos úgy érzi, hogy mindaz, amit az egérrel és a billentyűzettel csinál, annak eredménye érezhető késéssel jelenik meg a képen. (Más kérdés, hogy ezt ki mennyire érzi.) Mivel az input lag egy sor tényezőtől függ, mint pl. a beviteli eszközök késleltetése, a játékprogram és annak beállításai okozta késleltetés, a grafikus kártya késleltetése, a V-Sync esetleges bekapcsolása miatti járulékos késleltetés, és nem utolsó sorban a monitor késleltetése, a meghatározása különlegesen nehéz feladat.

Mi azonban most csak a monitor ebbéli képességeire voltunk kíváncsiak, és ez elég pontosan megmérhető a Leo Bodnar-féle lag-mérővel, mint azt már több tesztünkben leírtuk. A mérés szokásosan a képernyő középvonalában történik, és mindenképpen tartalmazza a frissítési frekvenciából adódó (ismert) összetevőt, ez esetünkben 16,7 ms/2 = kb. 8,4 ms. A maradékon osztozik a válaszidőből származó késleltetés (feketéből fehérbe való átmenet késleltetése és az egyéb (a gamer monitoroknál csaknem elhanyagolható) plusz elektronikus késleltetés.

A mért display lag értéke a képernyő középvonalában. Az LCD „sample and hold” működése miatti kb. 8,4 ms-ot levonva 2,2 ms a maradék késleltetés (válaszidő plusz elektronika)

A FreeSync-et bekapcsolva a stuttering miatti járulékos késleltetés megszűnik, a monitor display lag-je 10,6 ms, a többi az egértől/billentyűzettől a grafikus kártya kimenetéig terjedő lánc késleltetésétől függ, plusz a konkrét játékprogramtól és beállításaitól.

A monitor natív színtere, kalibrálás sRGB-hez

Írásunk elején említettük, hogy a QD technológiának köszönhetően az U28H750UQ színtartománya tetemesen nagyobb a szokásos sRGB-nél. Bár a játékoknál a színhűség kevésbé lényeges, mint egy designer vagy filmszerkesztő monitornál, mégis fontosnak találtuk megtudni, hogy mekkora is a natív színtér, és hol vannak az alapszínei.

Felmerül az a kérdés is, hogy ha valaki mégis sRGB képek vagy Rec.709-es HD filmek nézegetésére, internetes böngészésre (ahol a képek és videók nagy többsége még sRGB/Rec. 709-ben jelenik meg) stb. akarja használni a monitort – vagyis ragaszkodik ahhoz, hogy az sRGB színteret használja –, akkor mennyire pontosan kalibrálható az U28H750UQ – természetesen „szoftveres” kalibrálásra gondolunk a megfelelő profil elkészítésével.

Első lépésünk tehát a natív állapot gyors felmérése, ezt követi a profilkészítés és kalibrálás, majd egy újabb gyors analízis a kalibrált állapot ellenőrzésére.

Reset után – színmérő műszerrel és mérőszoftverrel – meghatároztuk az elsődleges és másodlagos színpontok, továbbá a fehérpont helyét (színhőmérsékletet), a gammát és az RGB együttfutást. A szokásos profilírozás/kalibráció után pedig ugyanezt elvégeztük. A rengeteg mérési fázissal és a részeredmények taglalásával nem fárasztanám az olvasót, a következőkben a natív és az sRGB-re kalibrált állapotot hasonlítjuk össze röviden. Ebből kiderül az is, hogy mennyivel nagyobb monitor színtartománya a QD-LED technológiának köszönhetően.

Felső kép: a monitor natív színtere (fehér háromszög belseje) a hagyományos sRGB színtartományhoz viszonyítva. A lefedettség 99,6%-os. Ez a színtér a szabványos széles színterek közül a DCI mozis színtérhez van a legközelebb. Alsó kép: a kalibráció utáni helyzet. A színpontokat majdnem pontosan a referenciapontokra lehetett tolni. A lefedettség 97,2%-os, de az sRGB/Rec. 709-ben készült képeket színhűen reprodukálja a monitor

Felső kép: a szürkelépcsők mérése natív állapotban. Leolvasható az átlagos hiba (dE2000 = 3,5, az átlagos színhőmérséklet (6847 K, az átlagos gamma (2,2) és a kontrasztarány 956:1. Alsó kép: ugyanez kalibrálás után. Az átlagos hiba 0,7-re csökkent, az átlagos színhőmérséklet erősen megközelíti a kvánatos D65-öt (6480 K), az átlagos gamma 2,256, de a futása sokkal kiegyenlítettebb (szürke vonal). A kontraszt elhanyagolható mértékben, 921:1-re csökkent

Érdemes még azt is megnézni, hogy az RGBCMY színek 20-40-60-80%-os telítettségű pontjai milyen pozícióba kerülnek natív és kalibrált állapotban. Mivel referenciaként az sRGB színteret használjuk, természetes, hogy natív beállításban a belső pontok is jóval telítettebbek lesznek, mint amit a szűkebb színterű sRGB monitoroktól várunk, de az is bebizonyosodott, hogy a kalibrálással közel tökéletesen az sRGB-nek megfelelő pozíciókba kerülnek.

Felső kép: a natív színtartományon belüli RGBCMY színpontok 20-40-60-80% telítettség mellett. Természetesen nagy a kilengés az sRGB pontokhoz képest, hiszen a monitor nincs az sRGB-hez kalibrálva. Alsó kép: a kalibrálás eredménye. Jól láthatjuk, hogy a belső színpontok is nagyon jó közelítéssel a helyükre kerültek

Végül megmutatjuk, hogy mit produkált a monitor a szabványos X-rite ColorChecker leképezésekor, illetve a gamma és az RGB együttfutás kiegyenlítésekor:

A felső két ábra a ColorChecker színpontokat (plusz a már ismert RGBCMY pozíciókat) mutatja kalibrálás előtt (felül), és az RGB arányok valamint a gamma változását (alul). Középen a kalibrálás előtti és utáni átlagos színhiba és RGB együttfutási hiba, továbbá a fénysűrűség van feltüntetve (a megcélzott érték 160 cd/m2 volt). Az alsó két ábrán pedig szintén a ColorChecker színpozíciók láthatók, plusz a kiegyenlített szürkeskála és gamma futása. Első pillantásra látszik, hogy a profilírozás/kalibrálás sikeres volt, az átlagos színhiba 3,45-ről 0,6-re, a szürkeskála átlagos hibája 3,75-ről 0,65-re csökkent

Összegzés

A Samsung a jelek szerint úttörő szerepet vállalt a Quantum Dot technológia terjesztésében (a televíziók esetében is). A QD kedvező tulajdonságait írásunk elején felvillantottuk. Lényege, hogy a hagyományosnál lényegesen nagyobb színetert, és spektrálisan kiegyenlítettebb alapszíneket lehet vele előállítani. A QD-vel lehet jelenleg a legjobban megközelíteni a 4K/UHD felbontáshoz manapság javasolt (szabványban megcélzott) Rec. 2020-as színteret.

A gyártó az U28H750UQ-t kifejezetten a gamereknek szánja, amit a gyors válaszidejű TN panel is alátámaszt. Ez a monitor ráadásul az UHD natív felbontás mellett implementálta az AMD FreeSync adaptív szinkron technológiát, amellyel a játékélmény radikálisan javul még a 60 Hz-es frissítési frekvencia mellett is, feltéve, hogy a grafikus kártya is „tudja” az AMD FreeSync-et. A monitor késleltetése elhanyagolható értékű a gamer összeállításban fellépő egyéb lehetséges késleltetésekhez képest, vagy legalábbis a teljes input lag kisebb részét teszi ki.

Ezen túlmenően az is kellemes meglepetés volt, hogy monitort könnyedén lehetett az sRGB/Rec.709 referenciához kalibrálni, ha netán valaki sRGB-ben szeretne dolgozni, UHD felbontás mellett. Ha ehhez hozzávesszük az Eye-saver szemkímélő beállítást, amely a hosszú játékmenetekben vagy a tartós munka során lassítja a szemünk kifáradását, továbbá a sokféle egyéni választásra lehetőséget nyújtó multi-tasking PBP és PIP funkciókat, akkor egy elég sokoldalú monitor áll előttünk.

A készüléket a Samsung Electronics Magyar Zrt.-től kaptuk meg tesztelésre. Magyarországon még nem kapható, és globálisan is újdonságnak számít, az ára még nem ismert. De ha igazak a híresztelések, 400 dollár körüli áron lesz kapható, ami rendkívül kedvező ár/érték arányt jelentene.

Értékelés

Ami tetszett

  • QD-LED háttérvilágítás, széles színtér
  • UHD felbontás
  • Kezelés, navigálás egyetlen joystick segítségével
  • Játékhoz előnyös tulajdonságok: kis válaszidő, FreeSync dinamikus szinkron
  • Villogásmentes fényerő-szabályozás
  • PBP, PIP funkciók a többablakos használathoz
  • Jó kalibrálhatóság az sRGB referenciához
  • Elegáns kivitel

Ami kevésbé tetszett

  • Az állvány nem teszi lehetővé a képernyő magassági állítását
  • Az UHD felbontáshoz méltányos lenne némileg nagyobb képernyőméret

colorlove

 

Readers Comments (2)

  1. Nagyon köszönöm a tesztet, ilyen monitort vásároltam! Meg tudnátok adni esetleg a kalibrált beállításokat a monitorhoz (brightness, contrast, gamma, color)? Én sehogy sem tudom színhelyesre beállítani.

    Válasz
    • Nagy Árpád 2019-08-18 @ 18:11

      A fénysűrűség beállítása az egyéni érzékenység és a környezet figyelembe vételével történik. Ezt saját magadnak kell beállítani, hogy ne legyen se túl erős, se túl sötét. A kontraszt beállításhoz az esetek többségében nem kell hozzányúlni. Más a helyzet a színhőmérséklettel, a gammával és a színekkel. Ezek sajnos még ugyanazon típuson belül is nagyon különbözhetnek egy adott példány esetében, ezért félrevezető lenne a mi beállításainkat megadni. Viszont a kalibrálás mindenképpen kívánatos. Az egyik lehetséges hely, ahol ezt nagyon olcsón elvégzik, az Oázis Computer Kft., az árak megtalálhatók a neten.

      Válasz

Várjuk hozzászólását!

Az Ön email címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .