A Philips – úgy általában – elég régen közismert az energiatakarékos és környezetbarát készülékeiről. A most tesztelésre hozzánk került „zöld” PC monitor is ebbe a kategóriába tartozik. Nemcsak azért, mert környezetbarát anyagokból készült, hanem azért is, mert olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek csökkentik az amúgy is alacsony fogyasztást. Noha egy monitornál sokszor nem elsődleges ez a szempont, mégis megérdemli a figyelmet. Egyebekben ugyanúgy teszteltük a 272B1G monitort, mint ahogy máskor, más monitorokat szoktunk, a rendeltetést szem előtt tartva.

Főbb gyári adatok

• Panel típusa: IPS
• Natív felbontás: Full HD (1920 x 1080 pixel)
• Átlóméret: 27”
• Háttérvilágítás: WLED
• Képernyő felülete: anti-glare, H3 keménység
• Fényerő max.: 250 cd/m2
• Kontrasztarány: 1000:1
• Betekintési szög: 178/178 fok
• Frissítési frekvencia: 60 Hz, max. 75 Hz
• Adaptív szinkron: AMD FreeSync
• Színtér: sRGB
• Színmélység: 8 bit
• Válaszidő: min. 4 ms
• Beépített hangszóró: 2 x 2 W
• Átlagos fogyasztás: 14,7 W, Eco módban 10,5 W, alvó módban 0,35 W
• Méretek: 613 x 537 x 205 mm
• Tömeg (állvánnyal együtt): 5,74 kg
• VESA szerelvény: 100 x 100 mm

Kivitel, kezelés, csatlakoztatás

Elegáns, de nem feltűnő design, három oldalon „keret nélküli”, azaz nagyon vékony kerettel ellátott képernyő, amelynek magassága, döntése, elfordítása széles határok között változtatható, sőt mindkét irányban álló helyzetbe (portrait), azaz 90 fokkal elforgatható.

A magasságállítás tartománya 150 mm-es, az elfordítás ±180 fok, a döntés pedig -5…35 fok. Ez utóbbi érték szokatlanul nagy, ritkán fordul elő ekkora hátradöntés.

A képernyő felülete matt vagy majdnem matt (diffúz, a fényt szóró réteg van rajta), de persze a szemből rávillantott vakufényt nem tudja eliminálni – mint ahogy más anti-glare felületek sem tudják. A direkt tükrözést azonban kivédi, és bizonyos beesési szögek fölött az oldalról érkező fényeket még szórtan sem veri vissza. (Az anti-glare és az anti-reflection fogalmáról lásd A képernyő fényvisszaverésének csökkentése c. írásunkat.)

A kezelő és navigációs gombok hagyományos nyomógombok a képernyő jobb alsó sarkán, legfeljebb annyi kifogásunk lehet, hogy a ki/be kapcsoló gomb nem a jelzőlámpa jobb oldalára került. Ugyanis viszonylag sötét környezetben (amikor nem jól látjuk a gombokat) könnyen mellényúlhatunk, és állítgatás közben kikapcsolhatjuk a monitort.

Ami a csatlakozókat illeti, a 272B1G nem szűkölködik a bemenetekben és kimenetekben. Három digitális (DisplayPort 1.2, DVI-D és HDMI 1.4) és egy analóg (VGA) port van rajta a képjel csatlakoztatásához, ezeken kívül pedig négy USB(A) downstream és egy USB(B) upstream portból álló USB hub, plusz egy analóg hangbemenet és egy analóg hangkimenet. A 4 USB(A) portból kettő a monitor oldalán található, és ezek egyike gyorstöltésre alkalmas.

Az OSD menürendszer és a „zöld” funkciók

Az utóbbi időben már megszokott Philips menürendszer van ezen a monitoron is, persze átszabva egy kicsit erre a típusra. A gyári presetek nagy részét elválasztották a főmenütől és SmartImage néven külön jeleníthető meg. Ebben hét preset található (EasyRead, Office, Photo, Movie, Game, Economy és LowBlue Mode) és a „nem választom egyiket sem” (Off).

A drágább Philips monitorokban van egy nyolcadik preset is, az Uniformity, a homogén(ebb) háttérvilágítás választásához. Ennek a monitornak azonban így sem rossz a homogenitása, bár e funkcióval lehetett volna javítani rajta (lásd később).

A főmenü tíz almenüt tartalmaz, és rögtön az első kettő éppen az energiatakarékos működést segíti.

A PowerSensor funkciót aktiválva, a monitor érzékeli, ha a felhasználó feláll, és nem ül mindjárt vissza, hanem mondjuk, elmegy kávézni. A képernyő bizonyos idő után visszavesz a fényerőből, majd készenléti állapotba kapcsol. Az 1…4 fokozat valamelyikének választásával azt lehet beállítani, hogy mennyire szabályozza le a fényerőt, és mennyi idő múlva lépjen működésbe a takarékra állás.

A PowerSensor funkció működésének szemléltetése

A következő, LightSensor funkció pedig – mint nevéből következik, érzékeli a környezeti világosságot. Sötét környezetben leszabályozza a monitor fényerejét, és fordítva.

Ez a két tulajdonság joggal nevezhető „zöldnek”, nem beszélve arról, hogy a monitor fogyasztása eleve kisebb – akkor is, ha ugyanakkora világítás mellett, és folyamatosan a képernyő előtt ülünk –, mint az ilyen méretű monitoroké általában. A specifikáció szerint 14,7 W az átlagfogyasztás. A hálózati aljzat és a monitor tápkábele közé beiktattunk egy fogyasztásmérőt, és képszerkesztést végezve figyeltük a fogyasztást. A fogyasztásmérő 14,3 és 15,2 watt közötti teljesítményfelvételt mért, de ha a SmartImage Off-ban van, akkor a fogyasztás 11,2 W, az adaptív szinkront kikapcsolva pedig lecsökken 10,5 W-ra.

Visszatérve a menüre, a LowBlue Mode funkció (még ha más néven is) ma már sok monitorba belekerül. A szerepe a szemünk kímélése hosszan tartó munka vagy játék stb. esetén. A kék fényösszetevő szemrongáló szerepe vitatott, inkább az ibolyán túli fénytől kell félni, de pl. engem valóban kevésbé fáraszt pl. a hosszú tesztírás, ha kicsit sárgásabb a képernyő. Persze képek vagy videó szerkesztésére, filmnézésre egyenesen ellenjavallt a színegyensúly felborítása.

A minket leginkább érdeklő két almenü a Picture és a Color. A Picture alatt a szokásos opciókon kívül találjuk az Adaptive Sync, a SmartResponse (az overdrive mértéke) és a SmartContrast (dinamikus kontraszt) lehetőségeket.

A képbeállításhoz, kalibráláshoz a másik fontos almenü a Color. Itt is találunk egy gyári presetet, az sRGB-t, amelyet semmilyen módon nem tudunk változtatni, mert rögtön elugrik a Color Temperature alapbeállítására. Ez így is van rendjén, hiszen ha preset, akkor legyen tényleg preset. Csak az a baj, hogy a fényerő a tartós munkához túl magasra van állítva, emellett a sRGB szabványtól jobban eltér a kelleténél. Úgyhogy egy sRGB kalibrálást/profilírozást érdemes elvégeznünk, ha megközelítőleg pontos színtérre van szükség.

A reset utáni alapállapot a Color almenüben a Color Temperature 6500 K, amely azonban szintén pontatlan ahhoz, hogy sRGB helyett elfogadjuk. A színhőmérséklet ebben a pontban különben átállítható Native vagy 5000-11500 K közötti értékekre, öt nagy lépésben. Kalibráláshoz valójában a User Define mód használható, ugyanis a színegyensúlyt csakis itt tudjuk változtatni az R, G, B arányok állításával.

A menü egyéb részletei a monitor használati útmutatójában tanulmányozhatók.

A képernyő

A felület viselkedéséről az előző szakaszban már beszéltünk. Most megnézzük, hogy mekkora fényszivárgása (bleeding, leakage) van a képernyőnek, ha a monitor bemenetére „fekete” jelet küldünk. Tudnivaló, hogy a fényszivárgás példányról példányra is változhat ugyanazon típus esetében. A vizsgálatot teljes sötétségben végeztük viszonylag távolról (hogy az IPS-glow ne befolyásolja az eredményt) a képernyő merőleges fotózásával. A fényszivárgás egyébként puszta szemmel is detektálható, ha teljesen sötét a környezet.

A fekete képernyő a jobb felső sarokban, és kisebb mértékben a bal felső sarokban mutat számottevő fényszivárgást, amely azonban nem olyan mértékű, hogy a monitor életszerű használata során észlelhető lenne

A következő lépésben meghatározott fényerő-beállítások mellett mértük a képernyő homogenitását (uniformitását), illetve a homogenitástól való eltérést mind a fénysűrűség értékében, mind a színhőmérsékletet tekintve. Az alábbi ábrák kb. 100 nit fénysűrűség mellett mutatják a kalibrálás előtti alapállapotban az eltéréseket:

Felső ábra: A fénysűrűség eloszlása a képernyő felületén, 9 ponton mérve. Az eltérések az alsó harmadban a legnagyobb az eltérés, ám 10% alatt van, ami ebben a kategóriában még elfogadható. Alsó ábra: a színhőmérséklet eltérései ΔE hibaértékekben. Itt is a képernyő alsó harmada az, ahol ΔE > 3, azaz már észlelhető eltérés van. Kalibrálás után a homogenitás általában javul

A képernyő (panel) natív színtere és gammája a datacolor szoftverével mérve a következő:

Felső ábra: a zöld háromszög a szabványos sRGB színterjedelmet határolja, a piros háromszög pedig a mérés eredménye. A vörös-zöld szakasz és a zöld-kék szakasz kicsivel a szabványosnál telítettebb színeket mutat, viszont a vörös-kék szakasz a zöld háromszög belsejébe került. Így, bár a natív színtér láthatóan nagyobb az sRGB-nél, a lefedettség 94%-os. Alsó ábra: a gamma görbe jól követi a 2,2 kitevőjű hatványfüggvényt, a mért (fekete) görbe picit a 2,2-es görbe alatt fut, azaz valamivel nagyobb 2,2-nél. Alapállapotban a fehérpont kb. 7300 K (ez nincs feltüntetve a felső ábrán)

Tesztelt monitorunk IPS paneles, a panel betekintési szöge hozza a szokásos viselkedést, azaz függőlegesen és vízszintesen kb. ±45 fokos szögtartományban nézve a kép kontrasztja és színei nem változnak jelentősen. Köztudott, hogy az IPS panelfajták betekintése szöge nagyobb mind a TN, mind a VA panelekénél. Ez ennél a panelnél is így van. Megjelenik viszont az IPS-glow, a panel „befénylése”, ha a nézési tengely eltér a merőlegestől. Ezt a legtöbb képtartalom megjelenítésekor sokan észre sem veszik, mások érzékenyek erre. (A glow jelentkezik az egyéb paneleknél is jelentkezik, csak kisebb mértékben.)

A képernyő általunk mért maximális fényereje (100-as állás) 253 nit volt, a minimális (0 állás) pedig kb. 48 nit. A LightSensor funkció bekapcsolása után a környezeti megvilágítás növelésével a fényerőnek emelkednie kell. Méréseink szerint sötét környezetből (néhány lux) világosra váltva pl. 128 nitről 151 nitre (400 lux környezeti megvilágítás), illetve 174 nitre (600 lux mellett) változott. Ezek a változások lehetnének nagyobbak.

A PowerSensor funkció hatékonyan csökkenti a fogyasztást, persze csak akkor, ha gyakran, vagy hosszabb időre állunk fel és tartunk munkaszünetet. Mint említettük, ilyenkor a fényerő némi idő után először a minimumra csökken (48 nit) a kiinduló fényerőtől függetlenül, majd kisvártatva készenléti állapotba kapcsolja a monitort. A folyamat a 4-es állásban megy végbe a leggyorsabban.

Játéklehetőség

A 272B1G alkalmi játékra is alkalmas. Az átlagos válaszideje ugyan 4-5 ms, de 60 Hz frissítés mellett (16,7 ms képidő) ezt nem mondhatjuk brutálisan nagynak, hiszen a mozgáselmosódást okozó MPRT (moving picture response time) kb. 4-szer nagyobb a pixelek válaszidejénél (response time). A 4-5 ms persze a legnagyobb overdrive (Fastest) mellett értendő, és némi inverz utánhúzást okoz. Az overdrive Off állásában az átlagos válaszidő 2-3 ms-mal nagyobb. Viszonylag kis display lag (késleltetés) eléréséhez célszerű a LowBlue Mode a Smart Contrast és a Pixel Orbity funkciókat kikapcsolni – ezek ugyanis megnövelik a monitor késleltetését.

A 272B1G képes a frissítését bizonyos tartományban egy játék változó képkocka-számához igazítani. A menüben az adaptív vagy dinamikus szinkron funkció a Picture almenüben be- vagy kikapcsolható (AdaptiveSync). AMD videokártya esetében ez a FreeSync-et jelenti, NVidia kártyánál pedig a „G-Sync kompatibilitást”, ami egy funkcionálisan némileg korlátozott G-Sync.

Kalibrálás/profilírozás

Mivel a monitornak nincs speciális rendeltetése, és a specifikáció szerint is egy sRGB monitorról van szó, továbbá a mérések szerint az sRGB lefedettség – bár nem számottevően – kisebb 100%-nál, a kalibrálással/profilírozással az sRGB referencia-szintérnek való megfelelést próbáltuk pontosítani. A kiinduló beállítás a User mód a Color almenüben, mivel a színegyensúlyt csak itt tudjuk változtatni. A megcélzott fehérpont az sRGB-ből következően a D65, a gamma 2,2. A profilírozásnál esetünkben nem is annyira a telített alapszínek pontos helye (mert ezt csak akkor tudmánk elérni, ha a lefedettség 100%-os vagy nagyobb lenne), mint inkább a belső, telítetlen színek hűsége a fontos. Ezért a kalibrálást (profilírozást) a ColorChecker Classic huszonnégy színpozícióján végeztük el. A megcélzott fehér fénysűrűség 120 nit.

A kalibrálás előtti állapot. Mind a színpozíciók, mind a színegyüttfutás a szürkeskálán jól észrevehető hibákat mutat. A ColorChecker átlagos hibája ΔE2000 = 3,87, a szürkeskáláé pedig ΔE2000 = 4,72, a kiinduló fényerő a maximális 252,7 nit

Kalibrálás után: a ColorChecker színpontjai jórészt a helyükre kerültek, kivéve persze az eleve telítetlen kék alapszínt és a bíbort. A ColorChecker átlagos hibája 0,99, a szürkeskáláé 0,31. A fénysűrűség 120,4 nit

A kapott színegyüttfutást, gammát és ICC profilt, amelyet a szoftver alapértelmezettként automatikusan betölt egy kliens utility-vel, egy gyors analízissel (a CalMAN Quick Analysis workflow-ja) ellenőriztük. Az sRGB lefedettsége végül kalibrált állapotban 92%-os, az átlagos színhőmérséklet 6714 K, a kontrasztarány 1082:1, az átlagos gamma pedig 2,187 lett, mindez ΔE2000 = 0,7 átlagos hibával.

Összegzés

Vizsgálatainkat összegezve bátran kijelenthető, hogy a címben megjelölt piaci szegmens számára a Philips 272B1G monitor jó választás lehet. A kb. 250 nit maximális fénysűrűség nagy környezeti fény mellett is bőven elég, az IPS paneles képernyőnek szép képe van. Mindenféle irodai munkára, nem extra színpontosságot igénylő sRGB képszerkesztésre, médiafogyasztásra, sőt játékra is alkalmas – bár nem dedikált gamer monitor.

Kiemelkedő erénye a kis fogyasztás és a plusz „zöld” funkciók: a PowerSensor és a LightSensor, továbbá a kék fényösszetevőt csökkentő LowBlue Mode. Ez utóbbit csak bizonyos esetekben ajánlott használni, mert a színegyensúlyt kibillenti.

Megmért, kipróbált és szemrevételezett jellemzőit számba véve, használati értéke a jó középkategóriába emeli a többcélú monitorok között. Jelenlegi ára a hazai piacon kb. 75.000 és 86.000 forint között van. A tesztelt példányt a united communications GmbH juttatta el hozzánk.

Értékelés

Ami tetszett

• Valóban energiatakarékos készülék, „zöld” funkciókkal kiegészítve
• Elegáns kivitel
• A képernyő teljes körű állításának lehetőségei széles határok között
• A rendeltetésének bőven megfelelő csatlakozófelület
• Jó minőségű IPS panel
• Játékot segítő funkciók (többféle overdrive fokozat, FreeSync támogatás, kis késleltetés)

Ami kevésbé tetszett

• Pontatlan gyári sRGB beállítás, a monitor kalibrálást/profilírozást igényel
• A színtér-lefedettség valamivel kisebb a szabványosnál
• A be/ki kapcsoló gomb elhelyezése előnytelen – a jelzőfény másik oldalán jobb helye lenne

La brador