Harmadik generációs AOC gaming monitor újdonság: AG273QX

Tavaly év vége felé mutatta be az AOC az általa harmadik generációnak nevezett, játékosoknak szánt monitorcsaládja legújabb tagját, a 27”-es AGON AG273QC-t, amely a sors szeszélyéből máris a tesztasztalunkra került.

A közelmúltban két AOC gaming monitort is teszteltünk, a típusjelben alig (de egyebekben jelentősen) különböző, TN paneles AG273QCG modellt (165 Hz-es AGON monitor: AG273QCG), és a valamivel szerényebb, 24”-es, de szintén VA paneles C24G1-es monitort (AOC C24G1: gazdaságos 144 Hz-es gamer monitor). E két utóbbi típus ívelt képernyővel készült, míg a most vizsgálat tárgyát képező AG273QX „visszatért” a sík képernyős panelhez. A különbségek ellenére, a kezelés és a menürendszer tekintetében tesztalanyunk közvetlen elődének tekinthetjük a QCG változatot. A 165 Hz maximális frissítés is egyforma, noha a QX ezt natívan, míg a QCG overclock-kal produkálja ezt az értéket.

Főbb gyári adatok

  • Képernyő: 27”-es, VA panel
  • Háttérvilágítás: WLED
  • Natív felbontás: QHD (2560 x 1440 pixel)
  • Panelfelület: közepesen diffúz anti-glare réteg (3H)
  • Kontrasztarány: 3000:1
  • Fényerő: 400 cd/m2
  • Válaszidő: 1 ms MPRT
  • Színmélység: 8 bit
  • Színtartomány: az sRGB 121%-a
  • Betekintési szög: 178/178 fok
  • Frissítési frekvencia: max. 165 Hz natív
  • Dinamikus szinkron: FreeSync 2
  • Beépített hangszóró: 2 x 5 W
  • Méretek: 613,5 x (452,4 – 562,4) x 267,4 mm
  • Tömeg: 5,08 kg (állvány nélkül)
  • VESA szerelési kompatibilitás: 75 x 75 mm

Küllem és stabilitás

A viszonylag könnyű, 3 oldalán „keret nélküli”, tetszetős képernyő csaknem 3 kg-os állványon csücsül. Mivel a talp viszonylag magas építésű, és hátrafelé nem foglal el sok helyet, a stabilitást a tömeggel kellett biztosítani. Összességében azonban az ívelt mellső lábak jól mutatnak, az összhatás nem mondható diszharmonikusnak. Az ifjú gamerek számára a képernyő hátoldala és az alsó szegélyen található kezelő joystick környezete ezerféleképpen beállítható fényhatást tud produkálni – más gaming monitorokhoz hasonlóan. A képernyő mindkét oldalán kihúzható fejhallgató-tartót találunk.

Maga a képernyő minden irányban mozgatható, forgatható, mint az az alábbi ábrán látható a mozgathatósági tartományok feltüntetésével:

A divatot és a praktikumot követve az AOC mellékelt a monitorhoz egy mini-USB porton át csatlakoztatható kis kerek vezérlő egységet (Quick Switch Keypad), amely megkímél minket attól, hogy a képernyő alján található kezelő joystickhez kelljen nyújtózkodnunk, ha navigálni akarunk a menüben, vagy a három egyéni Gamer beállítást szeretnénk váltani:

Egyébként mint látható, a Quick Switch is megkapta a díszítő világítást, ami mellesleg sötétben megkönnyíti a kezelését. Ha mégis a joysticket használjuk (és nem a Quick Switch-et), akkor merőleges megnyomásával hívhatjuk be az OSD menüt, majd navigálhatunk benne. Ha megnyomás nélkül csak a négy irány valamelyikébe mozgatjuk, akkor a forrást, a célzókeresztet, a Game módot, illetve a fényhatások beállítását választhatjuk ki.

Csatlakoztatás, kezelés, menürendszer

A korábbi közvetlen elődökkel ellentétben ezt a modellt bőven ellátták be- és kimenetekkel. VGA bemenet ugyan (ebben a kategóriában érthető módon) nincs a monitoron, viszont a DisplayPort 1.4-ből és a HDMI 2.0-ből kettőt-kettőt is találunk. Ezekkel közös lapon van a Quick Switch mini-USB csatlakozó hüvelye, továbbá a PC-hez csatlakoztatandó mikrofon-kimenet. A Quick Switch használata rendkívül kényelmes, erősen javasolható a navigációhoz és a beállítások jóváhagyásához.

A másik oldalon van a hálózati táplálás hüvelye, a fejhallgató + a hozzá tartozó mikrofon 3,5 mm-es jack csatlakozója, és az USB 3.2 Gen 1 hub upstream USB(B) és 4 db downstream USB(A) portja, köztük egy gyorstöltő port.

Az OSD menürendszer csaknem azonos a G-Sync-es AG273QCG menürendszerével, azaz nyolc almenüből áll, rengeteg beállítási lehetőséggel. Ami lényegbevágó változás, hogy a Gsync Setting nevű almenüt átnevezték Image Setup-nak. Az egyik ok természetesen az, hogy a monitorban nincs beépített G-Sync hardver, hiszen FreeSync készülékről van szó.

Az új elnevezés nem utal közvetlenül az almenü tartalmára, de az átnevezés indokolt, mert itt már nem az adaptív szinkront lehet be- vagy kikapcsolni, hanem a HDR-t (DisplayHDR), illetve „HDR-hatást” (Picture, Movie, Game). Az AG273QX HDR módjáról később fogunk részletesebben írni. Egyébként az idők szavát megértve az AOC a FreeSync 2 aktiválását egy másik menüben, a Game Setting-ben tette elérhetővé Adaptive-Sync néven. Ugyanebben a menüben állítható be a választott overdrive (Off, Weak, Middle, Strong).

Emögött az a tény áll, hogy ma már sok FreeSync monitort (köztük ezt is) Nvidia kártyával, a G-Sync aktiválásával is lehet adaptív szinkron üzemmódban működtetni. Magyarán, a FreeSync elnevezéssel már csak a specifikációban, és ha AMD kártyával hajtjuk a monitort, akkor annak vezérlőpultján találkozunk. Annak ellenére, hogy az Nvidia „G-Sync Compatible” listáján ez a monitor még nem szerepel (és lehet, hogy nem is fog, mivel csak DisplayHDR 400-as minősítésű), az adaptív szinkron működik Nvidia kártyával is.

A Game Setting almenü egyébként az Off beállításon kívül három game presetet (FPS, RTS, Racing – ezek fix beállítások minden tekintetben) és három testre szabható lehetőséget (Gamer1, 2, 3) tartalmaz. Szintén ebben a menüben van a játékosok számára oly fontos Low Input Lag bekapcsolási lehetősége (kikapcsolni csak akkor érdemes, ha nem játékra, hanem pl. irodai munkára vagy képszerkesztésre használjuk a monitort).

Nem hiányzik a monitorról az általánosan ULMB-nek, itt MBR-nek (Motion Blur Reduction – mozgáselmosódás-csökkentés) nevezett funkció, amely azonban csak max. 75 Hz frissítés, és kikapcsolt adaptív szinkron mellett, továbbá SDR-ben használható. Valójában ez a funkció „impulzusüzeművé” teszi az LCD monitort, a háttérvilágítási idő radikális lerövidítésével, a frissítési cikluson belül. Ezzel éri el a mozgáselmosódás látványos kiküszöbölését, a fényerő komoly csökkenése árán. Az MBR lényegében az MPRT-t (motion picture response time) csökkenti – a specifikáció szerint 1 ms-ra –, de a fent említett korlátokkal. A pixelek „sample and hold” működése miatti display lag szintén meredeken csökken.

Érdekes módon a gyári preseteket a Luminance almenü Eco Mode pontja alatt találjuk (Standard, Text, Internet, Game, Movie, Sports és Reading). Ezek a Standard kivételével, amely egyúttal a reset utáni alapbeállítás, a többi beállítás különféle értékeit (fényerő, kontraszt, gamma stb.) nem tudjuk változtatni. Megjegyzendő még, hogy az sRGB emuláció (gyári preset) nem itt, hanem a Color Setup almenüben van „elrejtve”, a színhőmérséklet alpontban.

Uniformitás, fényszivárgás, betekintési szög

A panel minőségének vizsgálatakor nem közömbös, hogy mennyire homogén a képernyő felülete a fénysűrűséget és a színhőmérsékletet tekintve. A nem kifejezetten designereknek vagy fotósoknak szánt monitoroknál általában engedékenyebbek vagyunk az uniformitás megítélésekor, de nagyon nagy eltérések nem kívánatosak. A képernyő kilenc pontján a százalékos eltérést (fénysűrűség), illetve a dE hibát (színhőmérséklet) mérjük. Ezek a fényerő konkrét beállításától függően változhatnak. Ezúttal a reset utáni Standard beállításban végeztük el a mérést (ehhez a Brightness szabályzó 70%-os állása tartozik).

A képernyő közepéhez képest a fénysűrűség így változik a felület mentén. Egy gaming monitornál a max. 10% eltérés még elfogadottnak számít

A színhőmérséklet felületi inhomogenitásának hibája megközelíti némelyik designer monitor alacsony hibáját. A deltaE értékek az L*a*b* színrendszerben értendők

Tegyük hozzá, hogy a fenti mérések, és az itt következő fényszivárgási mérés eredménye is ugyanazon modell esetében is példányról példányra változhatnak, a szórást csak több ugyanolyan monitor megmérésével lehetne meghatározni.

A panel fényszivárgását teljes sötétségben, a monitort aktív feketére állítva (azaz „fekete” jellel meghajtva) vizsgáljuk, és egy fotót készítünk a bleeding bemutatására. Esetünkben ez így nézett ki:

Az AG273QX fényszivárgása (bleeding, leakage) reset utáni Standard beállításban mérve

A következő izgalmas kérdés a betekintési szög, amit mi nem a kontraszt 10:1 értékre csökkenése mellett vizsgálunk (ez teljesen életszerűtlen, haszontalan megközelítés az összes monitorgyártónál), hanem a képernyő lefotózásával középről, oldalról és felülről-alulról (kb. 45-60 fokos szögből), bizonyos szabályokat betartva (expozíciós idő, zoom, távolság). Az újabb VA paneleknek „nem rossz” a betekintési szöge, de még nem éri el az IPS panelekét, viszont jobb, mint a TN paneleké.

Egy manchesteri utca és folyó fényképét tettük a képernyőre a fényerő, a kontraszt és a színek változásának szemléltetésére a betekintési szög függvényében. A specifikációban megadott 178 fokos szögből természetesen elfogadhatatlan minőséget kapnánk (bármilyen panel esetében)

Overdrive, display lag, mozgáselmosódás

Az LCD pixelek válaszidejét csökkentő – a gaming monitoroknál minden esetben alkalmazott – overdrive-nak itt a kikapcsolt (Off) állapoton kívül három fokozata van: Weak, Middle és Strong. Az AG273QX esetében az overdive hatása némiképp eltér attól, mint amit általában tapasztalunk. Overdrive nélkül az átlagos válaszidő közepesen nagy, de általánosan nagyobb mértékben függ attól, hogy milyen szürkéről milyen szürkére vált a pixel. A másik érdekesség (lehet, hogy ez volt a gyártó méltánylandó szándéka), hogy a legerősebb overdrive mellett sem jelenik meg az inverz szellemkép, hanem bizonyos átmeneteknél szinte nullára csökken az utánhúzás, másoknál nem ennyire, de az Off álláshoz képest elég nagy mértékben. A Weak és a Middle beállítás alig különbözik az Off-tól.

Az overdrive hatását, és a 165 Hz-es frissítésnek köszönhetően erősen csökkent mozgáselmosódást (a 60 Hz-hez képest csökken az MPRT, a frissítés növelése arányában) ismét balról jobbra mozgó UFO-k követő kamerás fényképezésével vizsgáltuk.

Felső kép: Off overdrive mellett az eltérő szürke háttereken kisebb nagyobb utánhúzást (válaszidőt) figyelhetünk meg, a generális mozgáselmosódás mindhárom esetben változatlan (ez 165 Hz mellett kb. 6 ms-os MPRT-nek felel meg), és a 60 Hz-hez képest csekélynek mondható. Alsó kép: az overdrive-ot a legmagasabb (Strong) állásba téve komoly mértékben csökken a válaszidő, különösen az alsó, világos háttér esetében. Inverz szellemkép egyáltalán nem jelenik meg

A display lag-at (tehát NEM a teljes input lag-et egy konkrét beviteli periféria/játék/PC/monitor konfiguráció esetében), a Bodnar-féle lag-mérővel mértük közelítő és becsléses jelleggel, mivel ez a műszer 60 Hz-en és 1080p felbontás mellett adja ki a mérőjelet. 165 Hz-en az LCD „sample and hold” működése miatt a 60 Hz-hez tartozó kb. 16 ms MPRT kb. egyharmadára, 6 ms-ra csökken a képernyő alsó vonalában. Ehhez jön hozzá a válaszidő okozta késleltetés (a mérésnél az overdrive-ot elöször Off-ra, majd Strong-ra állítottuk), plusz a monitoroknál általában elhanyagolható egyéb késleltetés, ha a Low Input Lag pontban On-t állítunk be.

Felső kép: A monitor késleltetése a képernyő alján 60 Hz frissítés és kikapcsolt overdrive mellett. 165 Hz-en ez kb. 10 ms-mal csöken, így a becsült display lag alul 10 ms körüli, a képernyő középvonalában pedig 7 ms. Alsó kép: Strong overdrive hatására a válaszidő kb. 1,5 ms-mal csökken (BtoW átmenet esetén!) A középvonali lag ekkor kb. 5,5 ms, ha 165 Hz frissítést feltételezünk

A mérést megismételtük kikapcsolt Low Input Lag mellett, a következő eredménnyel:

Ha a Low Input Lag pont alatt az Off opciót választjuk, a késleltetés 60 Hz-en kb. egy ciklusidővel megnövekszik

Az írásunk elején említett MBR funkció mozgáselmosódás-csökkentő hatását – amely csak kikapcsolt adaptív szinkron és 75 Hz frissítési frekvencián működik –, nem sikerült ellenőriznünk, de sokszoros tapasztalat alapján mondhatjuk, hogy a mozgáselmosódást minden másnál radikálisabban képes csökkenteni azon az áron, hogy megjelenik a villogás jelensége, és egy sajátos kontúr-kettőződés, továbbá jelentősen csökken a fényerő. Viszont az MBR alkalmazásakor érhető el az MPRT csökkenése 1 ms-ra, amit a gyártó a specifikációban feltüntet. Az MRB csak SDR-ben működik.

Színtartomány, gamma, színhőmérséklet (SRD)

Még mindig a kalibrálatlan Standard módnál maradva (kb. 320 nit fényerő), ezután pedig a gyári sRGB presetet beállítva (Color Setup/Color Temp.) tájékozódó jelleggel megmértük a címben felsorolt jellemzőket.

Felső ábra: Sandard módban, az sRGB színteret referenciának tekintve (fekete háromszög) jól látszik, hogy a monitor színtere (fehér háromszög) 100%-ban lefedi az sRGB-t, és erősen emlékeztet a DCI-P3-ra. Ez utóbbit azonban a vörös-zöld szakaszon bizonyosan nem fedi, de a 90%-ot megközelíti (ami egyébként a DisplayHDR 400-as monitoroknál nem követelmény). Alsó ábra: az sRGB gyári beállítás kis hibával hozza a referenciát, a fehérpont némileg a zöld és a kék felé van eltolódva (kissé vöröshiányos)

Ezután a színegyensúly (színhőmérséklet) mérése következett, szintén a fenti két módban.

Felső ábra: meglehetősen jó (bár nem ideális) értékeket kaptunk a színegyensúlyra, illetve a színhőmérsékletre Standard módban (a DCI-P3-hoz közeli színtérben). A kis vörös deficit itt is megjelenik, így a színhőmérséklet átlaga 6760 K, viszont a deltaE94 2,8-ra adódott, ami elég jónak mondható a kalibrálatlan beállítás esetében. Az alsó ábrán ugyancsak a színegyensúly látható kalibrálatlan sRGB-ben. A színhőmérséklet és a hiba is kissé magasabb (6923 K, illetve 4,4)

A gamma a 10-100%-os tartományban a következő képet mutatja:

Felső ábra: a gamma értéke Standard módban. Az átlag 2,29-et ad. sRGB-t beállítva (alsó ábra) az átlagos gamma értéke pontosan a kívánt 2,22, de ha a futását nézzük, akkor az alsó tartományban ennek alatta, a felsőben pedig fölötte van  

Megjegyzendő, hogy a gyári sRGB beállítás fényereje alig kevesebb, mint a Standardé: a skála 70%-án ez konkrétan kb. 316 nitnek felel meg. Ekkora fényerő mellett (amely a beállítás jellege miatt nem csökkenthető) nemigen tudunk tartósan sRGB-ben dolgozni, úgyhogy elfogadható fényerő mellett egy kalibrálás mindenképpen szükséges lesz.

A hatféle Game módban a három preset (FPS, RTS, Racing) szintén magas, de a három egyéni beállításban (Game 1, 2, 3) módunkban van az igényeinket érvényesíteni. Egyébként alapállapotban a Game beállítások színhőmérséklete 6500 és 8000 K között változik, a három gyári preseté 7000-7500 K.

Fényerő, kontraszt

Továbbra is a kalibrálás előtti viszonyokat nézve (SDR-ben), reset utáni Standard beállításban (L = 70%, Color Temp. = Warm, gamma = Gamma1) a fényerő 318,7 nit. A maximális fényerő (100%) kb. 415 nit, az 50% álláshoz kb. 258 nit, a 0%-hoz pedig 98 nit tartozik. Mint látni fogjuk, a kalibráláskor megcélzott 140 nit a skála 12%-os és 13%-os pontjai között van.

Mi a helyzet a kontraszttal? Erről a következő mérési eredményeink vannak:

Bal oldali ábra: a mért kontrasztarány Standard beállításban (2530:1). A jobb oldali ábra a gyári sRGB preset kontrasztját mutatja (2470:1)

A különféle Game presetekben és az Eco Mode-ban található egyéb presetekben persze eltérő kontrasztarányokat kapunk, de nagyjából ezt a kb. 2500:1-es arányt tekinthetjük irányadónak (kivéve, amikor a játéknál a sötét tartományokat szándékosan világosítjuk az ellenség felismerése érdekében). Érdekes, hogy a HDR-t aktiválva ennél kisebb kontrasztot kapunk, aminek vélhetően az az oka, hogy a „kompromisszumos” és a lehető legjobban mutató HDR kép alsó tartományát némileg világosabbá kell tenni, mint az a PQ EOTF (a HDR10 által előírt) „gamma” esetében lenne. Mivel a kontrasztátfogás egy DisplayHDR 400-as monitornál meg sem közelíti a HDR10 által elvártat (nincs local dimming), a konstruktőröknek a kis kontraszt Scyllája és a PQ EOTF Charybdise között kellett lavírozniuk. A szubjektív eredmény egyébként nem lett rossz, ha HDR forrásanyagot nézünk, de a „valódi” HDR hatását nem éri el. (Ez az összes DisplayHDR 400-as monitorra igaz).

sRGB kalibrálás

Mielőtt a HDR mérésekre és tapasztalatokra rátérnénk, megmutatjuk az sRGB kalibrálás/profilírozás eredményét, amelyet Standard módból kellett indítanunk, hiszen az sRGB gyári beállítás nem tette lehetővé sem a fényerő/kontraszt, sem az RGB arányok (színegyensúly) befolyásolását. A CalMAN kalibráló/profilírozó szoftvere azonban derekasan tette a dolgát, és 140 nit célértéket beállítva, továbbá a Color Temp. pontban a User pontot kiválasztva a sRGB szabványnak megfelelő alapszíneket és belső színpontokat (ColorChecker Video) sikerült beállítani.

Először megmutatjuk a kalibrálás előtti állapotot:

Kalibrálás előtt a telített RGBCMY színek messze kívül esnek az sRGB tartományon (hiszen a DCI-P3-hoz közeliek), és a belső színpozíciók is nagy eltéréseket mutatnak. A ColorChecker hibája dE = 3,83 (felső ábra). A szürkeskála hibája (alsó ábra) még nagyobb, dE = 3,96, és világosan látható, hogy a 100% felé haladva a kékből egyre több, a vörösből és a zöldből egyre kevesebb lesz

A kalibrálás után (a kapott ICC profil betöltése után) tökéletesnek mondható sRGB beállítást kapunk:

Ez két ábra önmagáért beszél: a kalibrálás után a színpontok pontosan a helyükre kerültek, és a színegyensúly is imponálóan jó. A ColorChecker hibája 0,73-ra, a szürkeskáláé 0,63-ra csökkent, a fénysűrűség 138,2 nit

A DisplayHDR objektíven és szubjektíven

Ne is tagadjuk, a HDR televíziótechnikába való bevezetése után két-három év is eltelt, amíg a VESA a HDR-t a PC monitorokra is „adaptálta” (a projektorok esetében még rosszabb a helyzet). A részletekről  oldalunkon olvasható egy hosszabb írás (A kijelzők és a nagy dinamikatartomány (HDR)), így a részletekbe most nem megyünk bele.

A VESA 2017 végére kihozott egy minősítési rendszert (DisplayHDR) az LCD PC-monitorokra vonatkozóan, és első menetben három kategóriát határozott meg. Ezt utóbb két lépésben kiegészítette további két OLED display-kategóriával (True Black), majd két LCD monitorkategóriával. Így már megvannak (2019 őszétől) az elvárt kritériumok a DisplayHDR 400, 500, 600, 1000 és 1400 LCD monitorokra, és a 400 és 500 True Black (OLED) monitorokra. Bár a teljes új CTS 1.1 specifikáció több újdonságot is tartalmaz minden kategóriára, az egyszerűség kedvéért mi most megmaradunk az első változatnál, mivel a DisplayHDR 400-al szembeni fő követelmények ebben is szerepelnek.

A DisplayHDR 400-as kategóriára vonatkozó minősítési követelményeket pirossal kereteztük. Megjegyezzük, hogy a legalul szereplő max. 8 képkocka rise time csak a local dimminget alkalmazó monitorokra vonatkozik, ami a 400-as kategóriában egyáltalán nem fordul elő

Eszerint a 10% méretű fehér téglalap fényerejének a képernyő közepén min. 400 nitnek, a teljes képernyőn villogó fényerőnek szintén min. 400 nitnek, a tartósan a teljes képernyőn lévő fehér mintának min. 320 nitnek, a „corner” (sarok) minta közepén a fekeszintnek max. 0,4 nitnek, a „tunnel” (alagút) minta közepén pedig max. 0,1 nitnek kell lennie. De milyen is az a „corner” és tunnel” mérőábra?

A VESA CTS Test Tool (a HDR képességek ellenőrzésére alkalmas tesztprogram) egy műszerrel és mérőszoftverrel kiegészítve lehetőséget nyújt annak eldöntésére, hogy az adott kategóriájú monitor teljesíti-e az elvárásokat. A fenti két ábra két speciális mérőábrát mutat be

További követelmény a 400-as kategóriában az sRGB 95%-át elérő színtartomány, a panel 10-bites jelfeldolgozási képessége (megengedve a valódi 8 bit + 2 bit dithering változatot). A local dimming-es monitoroknál plusz előírás a 8 képkockánál rövidebb idő a háttérvilágítás feketéből fehérbe való átmenetére. Esetünkben ezt figyelmen kívül hagyhatjuk, mivel az AG273QX nem alkalmaz lokális háttérvilágítás-szabályozást.

A CTS (Compliant Test Specification) 1.0 szerinti – bár már van 1.1-es változat is, csak még nem publikus – szerinti ellenőrzés az adott modellre a gyártó által elvégzett minősítés eredményét foglalja össze. Esetünkben ez így néz ki:

A panel fő jellemzőinek összefoglalása. Az egyes példányok konkrét jellemzői természetesen kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek ettől

Mint említettük, a VESA Test Tool (plusz műszer és mérőszoftver) segítségével elvégezhető a fentiekben felsorolt paraméterek mérése, és levonhatók a következtetések. A 10% méretű fehér maximuma 507 nit volt (˃ 400 nit), a „corner” ábra feketeszintje 0,2 nit (˂ 0,4 nit), a tunnel mérőábra feketéje 0,19 nit (> 0,1 nit, tehát ez a paraméter az elvárnál nagyobb). A monitor színtartománya messze nagyobb, mint a 95% sRGB, mint azt korábbi ábrákon bemutattuk. Szemlátomást a DCI-P3 tartományhoz áll közelebb, ami a színvisszaadásban is megmutatkozik. A HDR szubjektív értékelésébe ez belejátszik, mert a HDR10-hez képest alacsony 2-3000:1-es dinamika ellenére a széles színtér „feldobja” a HDR élményt.

A PQ EOTF pontosságára a CTS 1.0-ban a VESA minősítés direkt módon nem tartalmaz előírást, a CTS 1.1 új specifikációja már megállapítja a maximálisan megengedett delta-ITP hibát különböző luminancia-értékekre – meglehetősen nagy hibatűréssel. Mi külön mérés alapján próbáltuk megállapítani a „gamma” és a fénysűrűség (luminancia) görbék futását a vezérlőjel függvényében, továbbá a szélső színpontokat is mértük, amelyeknek az eddigiek alapján közel kell lenniük a DCI-P3 referenciához (min. 90%).

Tettük ezt a HDR menü kétféle beállításában: először a HDR Game-et kiválasztva, utána pedig a DisplayHDR-t.

A mért PQ EOTF függvények a HDR Game (felső ábra), illetve a DisplayHDR (alsó ábra beállításban) az ideális (sárga) függvényhez képest. A felső töréspont természetes módon kb. 68%-os kódértéknél következik be, hiszen ez tartozik a maximálisan megjeleníthető fehérhez. A HDR Game – mint gyári preset adott kódértékekhez (egészen 60%-ig) magasabb fénysűrűségeket enged meg a vizsgált monitornál, feltehetően azért, hogy az alsó tartomány jobban látható legyen. A DisplayHDR preset közelebb áll a szabványos PQ EOTF-hez, de itt is az ideális függvény fölött fut a mért görbe (nagyobb fénysűrűség), kivéve az utolsó „roll off” szakaszt. Az éles határolás ugyanis nem kívánatos, ezért a görbe kifutása folyamatos

A luminanciagörbék egyértelműen tükrözik és igazolják a fent mondottakat.

A fénysűrűség mért görbéje (szürke) a PQ EOTF által meghatározott ideális esethez képest (sárga görbe). A felső ábra ismét a HDR Game beállítás mérését, az alsó a DisplayHDR mérését mutatja

A színtartomány mindkét mért HDR módban mérési hibahatáron belül ugyanakkora volt, a DCI-P3-nál valamivel kisebb. Ez túlteljesíti a DisplayHDR 400 elvárását, ami nem több, mint az sRGB 95%-a. A széles színtér egyébként hozzájárul ahhoz, hogy szubjektív szinten (egy HDR játék esetében) „elfedje” azt a tényt, hogy dinamikában, és az alsó tartomány fénysűrűségében a monitor távol van a HDR10 követelményeitől – mivel ezek a DisplayHDR 1000-es PC monitorok esetében elvárhatók.

A HDR műszerrel és mérőszoftverrel végzett analízise ezt a színtartományt mutatta ki DisplayHDR 400 beállításban (fehér háromszög). A kis négyszögekkel határolt terület a DCI-P3 referencia-színtér

A mérésekkel végezve több játékkal (SDR: Battlefield 4, Need of Speed Rivals, HDR: Shadow of Warrior 2), illetve több filmrészlettel kipróbáltuk az AG273QX képességeit. A játékoknál a bekapcsolt FreeSync 2 jól teljesített (Radeon RX580-as kártya), de Nvidia kártyáról (GTX1070 Ti) meghajtva a monitort, az adaptív szinkron szintén működött.

A viszonylag jó kontraszt határozottan látszik a HDR játék egy találomra kiválasztott képkockáján, továbbá az is, hogy az alsó tartományban a PQ EOTF fölött futó „gamma” jótékony hatást gyakorolt a sötét tónusokra:

A HDR szabvány szerinti „gamma” kompromisszumos közelítése szubjektíve jót tett a HDR képnek, mivel a sötét tónusok nem csukódnak be. A VA panel viszonylag nagy natív kontrasztja és a széles színtartomány is javít a szubjektív benyomáson, noha a HDR10-hez nagyobb dinamika tartozna. SDR monitoron nem értékelhető helyesen az eredmény

Mivel a monitor afféle „személyes” HDR filmnézésre is jól használható (a már többször említett korlátokkal), néhány HDR címet is elindítottunk sötét környezetben, hogy a lehető legnagyobb kontrasztot kihozzuk a készülékből (DisplayHDR presetet beállítva).

Egy jellegzetes képkockát kiválasztottunk a Justice League (Az Igazság Ligája) c. HDR filmből. A megnövelt dinamika és a széles színtartomány itt is érzékelhető, feltéve, hogy HDR monitoron nézzük a képet

Összegzés

Az AOC gaming monitor kínálatában kétségtelenül előrelépés az AG273QX, noha a HDR megjelenítéssel erős fenntartásaink vannak. Igaz, a monitor maximális fénysűrűsége (a képernyő 10%-os méretű max. fehér felületén) úgy egyharmaddal nagyobb, mint a mai SDR monitorok maximális fénysűrűsége, ez még kevés a HDR10-nek megfelelő dinamikával készült játékok (vagy filmek) szabványos HDR megjelenítéséhez.

Javít a helyzeten a VA panel eleve jó natív kontrasztaránya, és a DisplayHDR 400-as minősítést túlteljesítő széles színtér, tovább a PQ EOTF nem túl szigorú megközelítése. Paradox módon mégis úgy érezhetjük, hogy „elég jó” HDR tartalmat látunk a képen, ha HDR játékot játsszunk vagy HDR filmet nézünk.

Az adaptív szinkron (FreeSync 2) és a 165 Hz-es frissítési frekvencia együttesen még a nagyon gyors játékoknál is törésmentes és akadozásmentes, továbbá kis késleltetésű képet nyújt. A reakcióidő bizonyos szürke-szürke átmeneteknél még a legerősebb overdrive mellett is néhány ms-ot tesz ki, a specifikációban olvasható 1 ms csak az MBR funkció aktiválásával érhető el, ez viszont 75 Hz frissítés fölött nem lehetséges, és csak az adaptív szinkron kikapcsolása esetén működik. Igaz a mozgáselmosódás ekkor a legkisebb, de ez némi villogás árán érhető el, ugyanakkor a 165 Hz frissítés is radikálisan csökkenti a mozgáselmosódást. Inkább javasolt tehát a nagy frissítés és a Strong overdrive használata, hiszen a gyakori tapasztalattal ellentétben itt nem jelenik meg az inverz ghosting mellékhatás.

A készüléket az MMD-től kaptuk meg tesztelésre a united communications GmbH közvetítésével. Mivel nagyon új monitorról van szó, hazai árat egyelőre nem találtunk, az európai tipikus ár 500 euro körüli.

Értékelés

Ami tetszett

  • 165 Hz natív frissítésű VA panel
  • FreeSync 2 dinamikus szinkron
  • Széles színtér
  • Jó natív kontraszt
  • Kis összesített display lag (a Low Display Lag bekapcsolt állásában)
  • A DisplayHDR 400 követelményeit (majdnem) teljesíti, a színtartomány tekintetében túlteljesíti
  • Könnyű kezelés a Quick Switch Keypad-del

Ami kevésbé tetszett

  • A specifikáció a tényleges (átlagos) válaszidő (RT) helyett a csak speciális feltétele mellett beállítható 1 ms-os MPRT-t tünteti fel
  • A DisplayHDR 400-as kategória nem igazi előrelépés a HDR10 (vagy hozzá hasonló) HDR élmény felé
  • HDR beállításban a sötét tartomány becsukódását megelőzendő a gyártónak el kellett térni a szabványos PQ EOTF-től

Strongpulse

Legyen Ön az első hozzászóló

Várjuk hozzászólását!

Az Ön email címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..