A folyadékkristály cella kijelzőkben való működését egy másik írásban (Az LCD tündöklése) részletesen bemutattuk, ám a plasztikus magyarázat kedvéért – és mivel ez volt a tömeggyártott LCD kijelzőkben használt első folyadékkristály típus – a leírásban a TN (twisted nematic) szerepelt. Vannak azonban másfajta struktúrák is, nevezetesen a vertical alignment (VA) és az in-plane-switching (IPS), továbbá ezek különféle alváltozatai.
Ebben az írásban nem kívánjuk végigtárgyalni a VA és az IPS panelek teljes fejlődéstörténetét, és működésük apró részleteit, ez sok helyen részletesen megtalálható az Interneten, magyar nyelven is, pl. a geeks.hu weboldalon: http://www.geeks.hu/technologiak/090629_tft_paneltechnologiak
vagy még részletesebben, angol nyelven a közismert tftcentral.co.uk oldalon: (http://www.tftcentral.co.uk/articles/panel_technologies.htm
Az LCD kijelzőkhöz használt folyadékkristály anyagokról a merckgroup.com weboldalon lehet tájékozódni: http://www.merck-performance-materials.com/en/display/lc_materials/use_in_lcd_technology/use_in_lcd_technology.html
Említettük, hogy az előző írásban a TN LCD cella működését bemutattuk, itt most csak röviden összehasonlítjuk a TN és a VA fényszelep felépítését azért, hogy a különbségeket jobban megérthessük. Ennek érdekében az említett írás egyik ábráját (a TN panel alapállapotát) újra megmutatjuk:
A TN folyadékkristály fénymodulátor vázlatos felépítése. A TN cella alapállapotban átereszti a fényt, mert a vízszintesen elhelyezkedő és 90 fokban elcsavarodó folyadékkristály molekulái a polarizált fény polarizációs síkját is elfordítják, így az át tud haladni az alsó polárszűrőn
A következő ábránk a TN cella bekapcsolt (a jobb szemléltetés kedvéért maximális feszültségre kapcsolt állapotát), és a VA cella kikapcsolt (feszültségmentes) bekapcsolt állapotát mutatja, illetve mindkét cella esetében a feszültség és a fényáteresztés kapcsolatát.
Felső ábra: a TN cella eredetileg vízszintes molekulái maximális feszültség hatására függőlegesbe fordulnak, a polarizációs sík nem tud elcsavarodni, így a fény elvben nem megy át a cellán. A valóságban az illesztő réteg közelében lévő molekulák nem fordulnak függőlegesbe, így a fény egy része mégis átjut. A jobb oldali függvény jól mutatja ezt az állapotot. Alsó ábra: A VA cella molekulái alapállapotban gyakorlatilag tökéletesen blokkolják a fény áthaladását (pont fordítva, mint a TN cella), és feszültség hatására válik a VA cella fényáteresztővé
A TN és a VA cella eltérő működésének az a fizikai háttere, hogy míg a TN esetében a molekulák dielektromos anizotrópiája pozitív, a VA esetben ez negatív, ezért igyekeznek ez utóbbi molekulák a hossztengelyükkel az erővonalakra merőleges (és nem azokkal párhuzamos irányba fordulni külső elektromos erőtér hatására. A TN cellánál ez éppen fordítva történik.
Az IPS cella felépítése abban tér el gyökeresen a másik két megoldástól, hogy a vezérlő elektródák nem egymással szemben, a fény belépésének, illetve kilépésének helyén vannak, hanem egy síkban, mint az ábrán látható:
Az IPS cella felépítésének vázlata. Az egy síkban, az ábrán alul elhelyezkedő elektródákra kapcsolt vezérlő feszültség (ill. az így létrehozott elektromos erőtér) nagyságától függően a vízszintes síkban létrejövő molekula-elfordulás mértéke szabályozza a fényáteresztést
Az LCD cellák (pixelek) sokaságából az ismert módon épülnek fel a manapság kizárólagosan használt TFT LCD panelek, ha most eltekintünk a mostanság felfutó egyéb, nem-LCD technológiáktól. Érdekes kérdés az LCD panelek háttérvilágítása, amelynek szintén többféle megoldása terjedt el, de ezeket egy másik írásban mutatjuk be.
A VA paneleket két nagy alcsoportba lehet besorolni. Ezek: az MVA (Multi-Domain Vertical Alignment) – a P-MVA, S-MVA, AMVA és Sharp-féle MVA változatokkal – és a PVA (Patterned Vertical Alignment) – az S-PVA, cPVA, A-PVA és SVA változatokkal.
Az IPS vagy „IPS-szerű” panelnek is jónéhány változata van: S-IPS, E-IPS, AS-IPS, H-IPS, e-IPS, UH-IPS, H2-IPS, S-IPS II, p-IPS, AH-IPS, PLS, AD-PLS, AHVA… A részletekbe ebben az írásban nem megyünk bele, mert elveszejtenénk a tisztelt olvasót.
Inkább azt beszéljük meg, hogy miért volt szükség az olcsón előállítható, de néhány jellemzőjében nem a legelőnyösebb TN (vagy TN+Film) LCD cellák/panelek helyett az új technológiák kifejlesztésére. Tegyük hozzá, hogy miután az első IPS és VA panelek megjelentek a ’90-es évek vége felé, a TN panelek is óriási fejlődésen mentek keresztül (a legtöbb gyártó most is gyárt TN paneles monitorokat). A kisebb méretű, olcsóbb kategóriában ma is túlsúlyban vannak a többi technológiához képest, de néhány hátrányuk a mai napig megmaradt. Mindamellett pl. a rövid reakcióidőt az újabb technológiáknak a mai napig nem sikerült túlszárnyalniuk.
TN panelek
De igazából melyek a TN hátrányai? Leginkább a korlátozott betekintési szöget írják a TN panelek rovására, különösen függőleges irányban (a téglalap alakú vízszintes monitorképernyőt alapul véve). A másik kritizált jellemző a pontatlan, illetve változó színvisszaadás és a gyorsan csökkenő kontraszt a betekintési szög függvényében. A betekintési szöget speciális filmmel (fóliával) lehet növelni, de ez elég költséges „mulatság”. A legtöbb TN panelnél alkalmazott csillogás-mentesítő (anti-glare, AG) bevonat vagy felületkezelés némileg szemcsés, ami a kontúrok rajzolatát rontja. De ez már inkább a múlt, mint a jelen. Sokáig az alacsony statikus (on/off) kontraszt is komoly hátrány volt, ezt mostanában sikerült javítani.
A TN panelek szokásos bitmélysége színenként 6 bit, a 16,7 millió színt térbeli (felületi) és időbeli dithering (FRC) alkalmazásával tudják elérni.
Mindemellett vannak kedvező jellemzői is az TN paneleknek: elsősorban a már említett, a mai napig legrövidebb, akár az 1 ms-ot is elérő G2G reakcióidő, különösen az overdrive bevezetése után. Ezen kívül a mai TN panelek a leginkább alkalmasak a legmagasabb frissítési frekvenciák (e sorok írásakor 240 Hz) támogatására. És teszik mindezt a relatíve legalacsonyabb áron.
VA panelek
A modern VA panelek kiemelkedő előnye a tipikusan 3000:1 körüli kontrasztarány. A válaszidő ugyan sokat javult a néhány évvel ezelőtti értékekhez képest, de a gamer monitorokhoz a VA panel még mindig nem a legjobb választás – bár újabban ez alól is vannak kivételek. A legújabb VA panelek némelyike képes a 120+ Hz-es frissítés támogatására, továbbá a mozgáselmosódás-csökkentő háttérvilágítási megoldások használatára. A betekintési szögtartomány nagyobb, mint a TN paneleké, de kisebb az IPS/PLS panelekénél. A natív 8-bites színmélységű panelek előállítása nem probléma, de némely panelnél valójában 6 bit + dithering adja ki a 8 bitet. 10-bites panel VA változatban még tudomásunk szerint nem készült. Ami a színvisszaadást illeti, a professzionális színes munkához nem a legjobb választás.
IPS panelek
Ezzel szemben az IPS panelek színvisszaadása kiváló, betekintési szögtartományuk a legnagyobb. A modern IPS panelek (és változataik) válaszideje rövidebb, mint a VA paneleké, de hosszabb, mint a TN paneleké. A mozgáselmosódás csökkentésére (értsd: a háttérvilágítás idejének periodikus lerövidítése, pl. ULMB) szintén alkalmasak az új panelek. Újabb fejlemény, hogy a frissítési frekvencia is elérheti vagy meghaladhatja a 144 Hz-et, ámbár e tekintetben még mindig le van maradva a TN mögött (natív 240 Hz). A színmélységet tekintve, a 10 bit megvalósítható, ilyen panelek már kaphatók. Kifogásolható jelenség az ún. IPS glow, ami a sötét panel (sötét képtartalom) nem merőleges nézésekor kivilágosodás (glow) formájában jelentkezik. Ennek kiküszöbölésére kifejlesztettek egyfajta polarizátort (A-TW), de – nem tudni miért, talán költségtakarékossági okokból (plusz némi színtorzítás) – manapság nem találkozunk ilyen panelekkel az új monitorok piacán.
Mint a mondottakból látható, mindegyik panelfajta mutat előnyös és hátrányos tulajdonságokat is, így általánosságban semmiképpen nem mondhatjuk egyiket sem a „legjobbnak”. A recept banális: olyat válasszunk, amilyet a felhasználási terület megkíván. Ha pedig többféle célra használjuk a monitort, akkor próbáljuk meg megkeresni a legjobb kompromisszumot.
Alvares
Kedves Árpád!
Első sorban napi 8 óra programozáshoz néha fekete néha világos hátteren, alkalmanként film nézéshez keresek 16:9-es nem ívelt, horizontálisan használt 32″os UHD monitort. Szempont még az állítható magasság ill. dönthetőség.
Nem tudom eldönteni, hogy VA vagy IPS panel lenne az ideálisabb. A kontraszt miatt a VA lehet a jobb, de 50-70cm távolaságból nézem munka közben és ennél a méretnél felmerül bennem, hogy ha nem pont középen ülök a monitor előtt akkor lesz-e színtorzulás a képernyő távolabbi részein a kisebb betekintési szög miatt.
IPS-ből az LG 32UN650-W férne bele a keretbe de kérdés, h szabad-e megvenni a legolcsóbb eszközt illetve megéri-e a felárat a VA panelekhez képest.
VA vonalon a Philips 328B1 szimpatikus de nem találtam róla értékelést ami elbizonytalanít, érdemes lenne feljebb keresgélnem pl IIYAMA XB3288UHSU-B1 ?
Mi a véleménye?
Köszönettel,
@Bence:
A megadott használati célra én inkább IPS panelt választanék, ha egy 32”-es monitort 50-70 cm-ről nézek. Annak ellenére, hogy a kontraszt valóban jóval kisebb, mint a VA paneleké. Sajnos a VA panelek szögfüggősége egyelőre észrevehetően rosszabb, mint az IPS paneleké. Ez nemcsak színtorzulást jelent, hanem fényerő- és kontrasztcsökkenést, és a gamma torzulását is. Mégis van, aki erre nem annyira érzékeny, vagy viszonylag távolabb ül a monitortól, és így a kisebb betekintési szög elfogadható. Kontrasztban pedig a VA panel tényleg kiváló.
Az LG 32UN650-W egy közepesen jó IPS paneles 4K-UHD monitor, az ára előnyös. Felbontásban, színvilágban, betekintési szögben jó, széles a színtere, de pl. nem tud sRGB/Rec.709 emulációt, így vagy kalibrálásra és ICC profilra szorul, vagy a színek túlzottan telítettek lesznek. Kivéve, ha HDR-ről van szó, mert a színtartománya ehhez (nagyjából) passzolna. A dinamikatartománya és a max. fényereje viszont csak gyenge HDR megjelenítést tesz lehetővé (DisplayHDR 400-as, legalsó kategória). Az IIYAMA XB3288UHSU-B1 pedig VA paneles, ezért nem javasolnám, ha érzékeny vagy a kép romlására a képernyő szélei felé. Szóval, ha nincs sok pénzed, akkor inkább maradnék az LG-nél, sRGB-hez és/vagy Rec.709-hez (ezek majdnem egyformák) készített ICC profillal és szürkeskála/gamma kalibrálással.
A cikk nagyon informatív és a hozzászólásokból és válaszokból is sok információhoz juthat az ember. Én is monitorvásárlás előtt állok. A jelenlegi megjelenítőm egy 10+ éves Samsung SyncMaster 214T (PVA, 4:3, 1600×1200), ami a saját idejében egy komolyabb készülék volt. Sajnos rohamosan romlani kezdett a képminőség, sok bevilágítás jelent meg rajta. A felhasználásom vegyes, internet, film, kevés játék (nem FPS), bár a fiaim cseperedésével ez is előtérbe kerülhet. Így nem tudom, hogy IPS vagy VA panel lenne számomra a jó megoldás. A bevilágításra elég érzékeny vagyok, de azt sem szeretném, ha az „utánhúzás” érzékelhető lenne. Előrelátással szeretek vásárolni, hogy az új szerzemény megállja a helyét 10 év elteltével is. Ezért egy 27″ WQHD felbontású monitorra gondoltam. Utánaolvasva sajnos rá kellett jönnöm, hogy a jelenlegi számítógépem már kevés ehhez a kategóriához (Intel Core i5-2500k; GerForece GTX 960), amit fejleszteni már nemigen éri meg, egy teljesen új konfigurációra most nincs erőforrás.
Így a 24″-os, FullHD IPS (ebben a méretben a VA íveltsége miatt nem) megoldások maradtak. Nem ismerem az IPS monitorokat, nem tudom a régi PVA panelhez képest nem lesz-e csalódás, jelent-e előrelépést, időtálló-e, vagy legalább kitart a mini-LED technológia megérkezéséig. Elnézést a hosszas eszmefuttatásért, köszönöm a választ, ha egyáltalán létezik. 🙂
@Béla
A jelenlegi konfigurációd, illetve a GTX960 alkalmas egy QHD (2560 x 1440 pixel) felbontású monitorhoz, akármekkora méretben. Azért írok QHD-t mert ez a Full HD és az UHD közötti „félutas” 16:9-es formátum, és azt hiszem, erre gondoltál. A WQHD (3440 x 1440 pixel) ennek szélesebb, 2,39:1-es formátumú változata, de a legtöbbször a QHD-t emlegetik WQHD néven a webshopokban. Lehet, hogy a GTX960 még az igazi WQHD-t is meg tudja hajtani, ennek külön utána kéne nézni az Nvidia adatok között.
Szóval egy 27-es QHD monitort nyugodtan megvehetsz (ha van rá pénzed), az kellőképpen időtálló lesz, ha nem is biztos, hogy tíz évet kibír. Ami a panelt illeti, nehéz igazságot tenni. A VA panelek rengeteget fejlődtek az utóbbi időben, de a betekintési szögük még mindig nem elég nagy. Az IPS hátránya viszont a kisebb kontraszt, ami akkor lehet igazi hátrány, ha sötétben szeretnél filmet nézni. Ez esetben a VA szebb képet adhat…feltéve, hogy középről, de nem túl közelről nézed a képernyőt. Világos vagy félig sötét környezetben az IPS-nek több az előnye, mint a hátránya.
A mai IPS és VA panelek reakcióideje bőven 10 ms alatti, inkább 4-5 ms, nincs közöttük döntő különbség, és csak a relatíve nagyon gyorsan mozgó (a sebesség itt pixel/s-ban értendő) objektumok esetében okoznak észrevehető utánhúzást. A minél kisebb reakcióidő a játékoknál, pl. az FPS játékoknál lehet fontos, de ezt is el szokták túlozni, illetve igazából az első osztályú játékosokat zavarhatja a pár ms-nál hosszabb pixel-válaszidő.
Hello!
vegigolvasva a cikket és a hozzaszolasokat kicsit tulzonak tartom a VA panelek betekintésiszög miatti szin torzulas problémát
mindezt ugy, hogy egy dell 2709w monitorom van elég régota
ami 27″ full hd és 16:10 es 10bit S-PVA
nos ezt akarom lecserélni, ezért is keveredtem ide,
de megmondom öszintén ha minöségbe nem akarok visszalépni nagyon mélyen a zsebembe kell nyulni ugy érzem
föleg azért mert 27″ monitorok ma már leginkabb 16:9es képaránnyal rendelkeznek igy kisebb monitort nem szivesen vennék igy marad a
30-32″ 4k
munka + multimedia és filmezés sötétben
ami valoban jo lenne az asus proart ….. sok zonas csak épp 600e ft
esetleg lg 32un880 vagy viewsonic vp3264-4k, de ha jol nezem talan meg ugyan az a panel is dolgozik mind2 ben
szamomra eddig elég visszatarto erö az ips glow and bleed mert ilyen egy S-pva panelnél nincsen és mivel 10 éve hasznalok ilyen monitort nem tudom mennyire lessz zavaro vagy adhatom is el egyböl
VA paneles hasonlo kategoriát meg nem neztem.
de képminöségben lentebb mint ez a dell nem igazan szeretnék menni
samsung paneles egyébként LTM270CS01.
@Zoli
A betekintési szögtartomány különbsége valóban nem drasztikus az IPS javára, nem is akartuk eltúlozni, de azért a különbség létezik. Egymonitoros konfigurációban nincs is jelentősége, mert a monitort általában szemből, plusz nem 20 cm-ről nézzük. A különbség akkor jön ki, amikor kétmonitoros a munkahely és az egyiket szemből, a másikat bizonyos szög alatt nézzük.
Filmnézéshez, videóhoz mindenképpen inkább a VA panel passzol, a kb. 2500-4000:1 statikus kontraszt már egészen kellemes. Persze egy local dimminges vagy OLED display még jobb, de a sima VA panel is megfelel. Glow-ja van a VA panelnek is, csak kisebb, mint az IPS-é, a fényszivárgás pedig bármelyik panelfajtánál megjelenhet (még ugyanazon típusnál is eltérően).
Szeretnék segítséget kérni.
Kisfiamnak monitort szeretnék vásárolni xbox one x-hez,elsősorban Fortnite amivel játszik.
Milyen típusú panel lenne megfelelő,ami a szemének is kímélőbb,de a játék élvezhető?
Valóban szükséges a 240 Hz (boltban javasolták)?
@Krisztina
A legtöbb xbox one x konzolos játék max. 60 fps-es, azaz nem kell hozzá 60 Hz-nél nagyobb frissítésű monitor. Igaz, pont a Fortnite-nak és még pár játéknak van „feljavított” max. 120 Hz-ig futó változata az xbox one x-re Esetleg 120 Hz-es monitort érdemes venni, a jövőre is gondolva, de 240 Hz-est teljesen felesleges. Hacsak nem akar a gyermek a PC-s játékokra áttérni.
Kedves Árpád!
Először is jó dolgonak tartom, hogy segítesz az embereknek. Sajnos én is elakadtam, volt már 2 éve egy ilyen kérdés végig olvasva itt a fórumot, de utánna olvasva találtam infokat amiket szeretnék megkérdezni.
A lényeg programozó vagyok. Napi 12-14 órát ülök gép előtt. Eddig kb 12 éve egy TN paneles LG Flatron w2453tq-pf-em volt. Viszont most már váltanék.
Eléggé érzékeny a szemem (szemüveges is vagyok), most kaptam kölcsömbe egy LG 24MB56HQ-B Monitort. Ez kicsit világosnak tűnik, szóval még szokom. A lényeg, hogy szeretnék beruházni egy: Acer Predator XB253QGP-ra.
Vagy ezt túl durvának tartod csak programozásra?
Az igaz, hogy a szemnek az a legjobb minél nagyobb a Hz? Ez pl. 144Hz-es (szemben a régi flatronnal ami 60Hz)..
Mi a véleményed?
Köszönöm!
@Zoli
A Predatorok szinte bármire jók, nemcsak játékra, igazán minőségi monitorok. Az említett típus ráadásul nem is drága. A 144 Hz-re azonban nincs szükséged, mivel az LCD monitorok „sample and hold” elven működnek, azaz a pixelek a frissítési ciklus végéig gyakorlatilag megtartják a kezdetben felvett fénysűrűséget. Ebből az következik, hogy még a 60 Hz-es LCD monitor sem villog, tehát a szemrontásnak ez a fajtája itt nem jelenik meg (ellentétben a CRT-vel). A 144 Hz a gamereknek kell, mert sok mai játék fps-e a mai PC-ken jóval meghaladja a 60 Hz-et. Neked ez abszolúte felesleges. Próbáld ki esetleg a kékfény-csökkentést, ami manapság majdnem minden monitorban megtalálható, és több fokozatban tudja csökkenteni a kék összetevő arányát, azaz „papírszerűvé” tudja tenni a képernyőt. Ha a színhűség nem feltétel neked, akkor nagyon szemkímélő lehet. Még egy szempont: amit kinéztél, az egy TN paneles monitor, és a TN panelnek a legkisebb a betekintési szögtartománya a három panelfajta közül, ami nem éppen a legelőnyösebb.
Kedves Árpád!
A jelenlegi monitorom egy Samsung Syncmaster 245B TN+ paneles. Nincs baja, 15 éve hibátlanul működik. Nincs pixel hiba sem. Tervezem a cserét, de nem tudom hogy milyen panelest érdemes vennem.
Napi használatban van, főleg internet és film nézés, de néha irodai word/excel munka.
Játék is van, de nem sport szinten csupán kikapcsolódásra vegyes stílusban mmo/fps/rts/stb.
2 kérdés foglalkoztat főleg.
1. Van értelme cserélnem egy újabb, korszerűbb 27-32 colos VA/IPS monitorra, esetleg TN panelesre?
2. Fentebb említett használathoz melyik típust ajánlaná?
Segítségedet ezúton is köszönöm.
@Strelli Gergely,
A PC monitorok HDR kritériumait a VESA határozta meg, sok kategóriát felállítva fényerő szerint (400, 500, 600, 1000 nit), illetve külön az OLED monitorokra (amelyekből egyelőre egy-kettő van, és méregdrágák). A lényeg, hogy a HDR filmek/videók HDR10 (minimum 1000 nit és széles színtartomány), vagy Dolby Vision HDR szabvány szerint (papíron 4000 nit, és még szélesebb színtartomány). De a HDR10 már jó, viszont ehhez 1000 nit csúcsfényerő, és 20.000:1 kontraszt kell. Ez utóbbit csak local dimminggel lehet megvalósítani a LED-LCD-nél. Mondanom sem kell, hogy az ilyen monitorokból kevés van, jó magas áron. A minimum a 600 nites, local dimminges változat. Az persze nem baj, ha a monitor „HDR-kompatibilis”, mondjuk 400 vagy 500 nites (de local dimming nélkül), mivel legalább értelmezni tudja a HDR-jelet, de a HDR megjelenítéstől kilométerekre van. Ennyit a HDR-ről. Részletesebben az monitorinfo.hu oldalon:
https://www.monitorinfo.hu/a-kijelzok-es-a-nagy-dinamikatartomany-hdr/
Nem érvelek a VA panel ellen, mert valóban nagy előnye a nagy kontraszt, tehát filmnézéshez (majdnem) ideális. Csak egy utolsó megjegyzés: a VA panel kisebb betekintési szöge nemcsak akkor érvényesül, amikor oldalról nézi az ember a képet, hanem akkor is, ha középről, mivel a kép szélei a középhez képest nagy szög alatt látszanak. Hogy ez mennyire észrevehető, az a monitor méretének és nézési távolságnak a viszonyától függ. Nem túl közelről nézve a képernyőt, elhanyagolható lehet.
Ismétlem, a nagy frissítési frekvencia az Ön igényei esetében teljesen felesleges. A FreeSync csak AMD kártyával működik, de középszintű, alkalmi játékhoz nemigen kell.
Azt helyeslem, hogy 27″-es vagy 32″-es képernyőre váltana, és ha sok filmet néz, akkor a VA panel ellen sem lehet komoly kifogás.
Kedves Árpád,
Tényleg nagyon jó a cikk.
Honnan lehet megismerni a VA és az IPS panelt kívülről?
Kinéztem Samsung QE50QN90A TV készüléket. A neten nézegetve a specifikációkat, hol VA hol IPS panelt írnak, valahol jelzik az egyiket, de írják a kivétel az 50 colosra, valahol meg Európa és USA megosztásban írják egyiket másikat.
Hogy tudom ellenőrizni hogy a kiállított darab melyik panellel van?
TV nézésre melyiknek örüljek jobban? (Jó kontraszt VA, vagy szebb szín IPS?)
Segítségedet előre is köszönöm.
Tibor
@Győrvári Tibor:
Minden hozzáférhető forrás szerint a Samsung QE50QN90A TV VA-paneles. Kikapcsolt állapotban a VA és az IPS panel nem különböztethető meg. Ha kép van a képernyőn, a VA panelnek felismerhetően kisebb a betekintési szöge, mint az IPS panelé. Azaz növekvő szögből oldalról (vagy felülről, alulról) nézve előbb kezd el csökkenni a kontraszt, és előbb kezdenek fakulni a színek. A VA panel kontrasztja viszont jóval nagyobb, ami szintén felismerhető.
Nagy kár hogy csak most akadtam erre a leírásra-oldalra!
Nem gondoltam, hogy ekkora körültekintés kell egy monitor kiválasztásához, de elég drágán megtanultam!
2009-ben vettem egy HP lp2475w -es monitort, igaz utólag megnézve talán TN paneles, de ez jó volt több mint tíz évig (fura mert jó volt a belátási szöge is stb) 2 éve úgy döntöttem veszek egy nagyobbat, meg amiatt, olyan lett ez a monitor, mintha por került volna a kijelző és a háttérvilágítás közé. és vettem egy HP Z4D33AA OMEN típust. De már mikor megjött szidtam (ok nélkül) a HP-t hogy leadta, 200 ezerért milyen egy vackot gyárt, nem lehet a színeket alul felül látni színátmenet keletkezik rajta. persze, mert nem okvastam ezt a cikket, és pont ellenkező szempontok alapján választottam, ugyanis programozóként használom a monitort, és soha nem játszom. de azt gondoltam, a nagyobb felbontás frekvencia az a jó. Napokban meg keletkezett rajta vagy 15 hosszanti csík, akkor kezdtem el keresgélni, és olvastam el ezt a cikket, hozzászólásokat. Ez alapján megvettem egy LG 34WP65G-B monitort. Csodálatos, az előzőhöz képest, egyszerűen hihetetlen! Ha valaki ide jutna, azért leírom, hogy kicsit becsapós volt az, hogy a pereme 2 milliméternyi, de azért egy 8mm pluszban elmarad a szélétől az első pixel sorig. most ott tartok, hogy megveszem a nagyobb testvérét, a 43UN700-B típust, mivel a hozzá való split szoftverrel egy igen ütős eszköz lesz programozáshoz.